Dolgozatom tartalmi szempontból négy nagyobb egységre tagolódik. A történeti részben szó esik majd az erőszakos közösülés szabályozásának történetéről, a magyar jogi szabályozás fejlődéséről, és a hatályos jogi szabályozásról. Az első rész végül egy nemzetközi összehasonlítással zárul. A jogszabályok ismertetése után következik a dolgozat gerincét adó témakör, az erőszakos közösülés hátterében meghúzódó pszichológiai tényezők bemutatása. Ezen belül elsőként a szexualitás jelenségének elemzése történik meg. Fontosnak tartottam bemutatni azt, hogy normális esetben hol foglal helyet a szexualitás az emberi szükségletek rendszerében. Ennek ismerete nélkül nehezebb lett volna bemutatni a különböző szexuális zavarokat, amelyeket a dolgozaton belül elég hosszan elemeztem. Az általános elemzés után az erőszakos közösülésben résztvevő személyek lelkivilágának bemutatására koncentráltam. Ők nem mások, mint a bűncselekmény forgatókönyvének két főszereplője, az elkövető és az áldozat. Nem tartottam elhanyagolhatónak azt sem, hogy a bűncselekmény társadalmi megítélését is ismertessem, mert ez is számos érdekességet rejt magában. Lényegesnek tartottam, hogy elkülönítsem a pszichés zavarokat az elmeműködés kóros zavaraitól, mert ezeknek a beszámítási képesség szempontjából is nagyobb relevanciája van. Ezért a kóros elmeállapottal kapcsolatos összefüggéseknek egy külön fejezetet szántam. Ezen rész az egyes kóros zavarok szerint alfejezetekre tagolódik. Az erőszakos közösülés szempontjából a szakértői véleménynek kiemelt jelentősége van, egyrészt a sértett akaratnyilvánítási képessége, másrészt annak eldöntése végett, hogy az elkövető a bűncselekmény elkövetésekor beszámítható volt-e vagy sem. Ezen kérdések vizsgálatára a dolgozat utolsó érdemi fejezetében kerül sor, ahol összekapcsoltam a korábban tárgyalt pszichés zavarokat, az elmeműködés kóros zavaraival, olyan szempontból, hogy a beszámítási képesség kizárása vagy korlátozottsága szempontjából melyek bírnak jelentőséggel.