A dolgozat az immateriális javak védelmének jogi és gazdasági összefüggéseit vizsgálja a tudásalapú gazdaság keretei között, különös tekintettel a vállalkozások versenyképességének megőrzésére. Elemzi a vállalat- és árujelzők, a műszaki alkotások, valamint az üzleti titok jogvédelmi eszközeit, bemutatva azok eltérő funkcióit, előnyeit és korlátait. A kutatás rámutat arra, hogy az immateriális javak védelme komplex, többszintű rendszert alkot, amelyben nem létezik univerzális megoldás, hanem az egyes jogintézmények tudatos, stratégiai alkalmazása szükséges. Kiemelt figyelmet kap a munkavállalói tudás elhatárolása az üzleti titkoktól, valamint a szabadalmi oltalom és az üzleti titok közötti választás dilemmája, különösen az innováció felgyorsult ütemére és az információ minden eddiginél egyszerűbb áramlására tekintettel. A dolgozat értékeli az uniós szabályozási környezetet, különösen a TRIPS-megállapodás és az üzleti titkokra vonatkozó irányelv szerepét. Kritikai megállapításként megjelenik, hogy a jogi keretek hatékonysága nagymértékben függ a nemzeti implementációtól és a vállalkozások magatartásától.