Magyar merinó juhok endoparazita fertőzöttségének vizsgálata középmély szikes legelőn

Abstract

A juhok tartásrendszere az elmúlt évszázadokban jelentősen megváltozott. A tradicionális vándorló legeltetést folyamatosan felváltotta az egyre kisebb területre koncentrált állattartás. A legelőváltás megszűnése és a változó éghajlati körülmények egyaránt a belső élősködők életfeltételeinek kedveztek, ami a juhágazat egyik mai napig tartó problémája. A paraziták okozta gazdasági károkon és az állategészségügyi bántalmakon felül, különböző zoonózisok megjelenésével is számolnunk kell, mely az emberre közvetlenül is veszélyes lehet. A gyógyszer hatóanyagok gyakori, nem megfelelő dózisú és nem célirányos használata miatt a juhok természetes védekezőképessége lecsökkent, ezzel párhuzamosan a gyógyszerekre rezisztens parazita törzsek száma pedig megnövekedett. Magyarországon az 1980-90-es évek óta nincsenek átfogó felmérések és vizsgálatok a juhok endoparazita fertőzöttségét illetően, így a téma hiánypótló a hazai, de a klímaváltozás miatt a nemzetközi viszonylatban is. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Karcagi Kutatóintézete 2014 szeptemberében indított vizsgálat sorozatot, melynek témája, az Alföldön élő magyar merinó juhok endoparazitákkal szembeni rezisztencia, tolerancia és immunitás vizsgálata. Ehhez vizsgáltuk a csoportokon belüli (gyógyszerrel kezelt és nem kezelt) fertőzöttségi arányokat, annak súlyosságát és jelentőségét. A kísérlet során figyelemmel követtünk két kardinálisan ható környezeti tényezőt, a hőmérsékletet és a csapadékot, amelyek jelentősen befolyásolják a gyepen lévő fertőző lárvaformák fejlődését, virulenciáját és életképességét. Célunk egy egzakt módszer kidolgozása, a parazita pete- és lárvaszámlálás alapján a már megkezdett NÉBIH Debreceni Patológiai Osztályán és a Debreceni Egyetem MÉK laboratóriumában, továbbá egy olyan komplex szemlélet bevezetése a védekezés tekintetében, amely az állattartóknak egy széleskörű rálátást nyújt a helmintológiára. Az elmúlt 2 év vizsgálatai során a diagnosztizált parazita fajok – a tudományos cikkekkel összevetve – megfelelnek a szakirodalmi adatokban találhatóakkal. A parazita fajok megjelenése és szaporodási dinamikája a két vizsgált csoportban eltért. A kezeletlen csoportban többször és súlyosabb parazita fertőzéseket mutattunk ki, azonban a kutatások és tapasztalatok azt mutatták, hogy a gyógyszeres kezelés, mint védekezési forma nem minden esetben okszerű és szükségszerű.