A szakdolgozat célja a pedagógusok munka- magánélet egyensúlyának vizsgálata, különös tekintettel a túlterheltség, a kiégés és a digitalizáció hatásaira fókuszálva. A kutatás vegyes módszertant tartalmaz, egyrészt kérdőíves felmérés keretében 112 pedagógus véleményét elemeztem, másrészt 5 fővel félig strukturált mélyinterjúkat készítettem, melyek lehetőséget biztosítottak a személyes tapasztalatok mélyebb feltárására. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a pedagógusok jelentős része túlterheltnek érzi magát, amely nemcsak a magas óraszámokból, hanem az adminisztratív feladatokból, a felkészülésekből és a munkaidőn túli tevékenységekből is adódik. A munka gyakran átnyúlik a szabadidőbe, ami megnehezíti a munka és a magánélet közötti egyensúly fenntartását. A vizsgálat rávilágított arra is, hogy bár a szerepkonfliktusok jelen vannak, azok megélése nem kizárólag nemi alapon különül el. A digitális oktatás hatása azonban kettős képet mutat, egyrészt megkönnyíti az információátadást és az oktatási folyamatokat, másrészt azonban növeli a pedagógusok terhelését és megköveteli a folyamatos elérhetőséget az oktatók körében. A mentális jóllét vizsgálata során több stressztünet is megjelent, amelyek a kiégés kockázatára hívják fel a figyelmet. Összességében a kutatás rámutat, hogy a pedagógusok túlterheltsége és a munka- magánélet egyensúlyának hézagos hiánya rendszerszintű problémát jelent, amelynek kezelése intézményi és egyéni szinten egyaránt beavatkozást igényel.