Futómű alkatrészek (lengőkar és stabilizátor rúd) maradó feszültségének meghatározásához szükséges BHN vizsgálati berendezés tervezése és megvalósítása

Abstract

Napjaink gépjármű iparában gyártói - , és szerviz oldalról is fontos igény az adott alkatrészek várható élettartamának rendkívül precíz meghatározása. Ennek módja jelenleg a rendelkezésre álló tekintélyes elméleti tudástár felhasználása mellett a műszaki gyakorlatból és gyártási-, felhasználási tapasztalatokból álló tudásbázis alkalmazása. Anyagtudományi, és törésmechanikai aspektusból ez a terület ma már kellőképpen lefedettnek tekinthető. Azonban a maradó feszültségek, melyek additívan keletkeznek már az alapanyag gyártás lépéseinél, valamint az esetleges további mechanikai alakítások, és hőkezelések, felületkezelések során, jelenleg nem megfelelően elkülöníthetők. Ennek technológiai vizsgálataira több párhuzamos fizikai módszer létezik, melyek alkalmazhatósága mindig a gyártómű döntésén, az ott dolgozó mérnökök tapasztalataira építve valósul meg. Ez a terület tehát még nem egyértelműen szabványosított így még vállalaton belül is adódhatnak eltérések egy-egy módszer megítélése kapcsán.