Szabolcs-Szatmár-Bereg megye AVOP pályázatának értékelése

Abstract

Mivel vidékfejlesztési agrármérnök szakos hallgató vagyok, ezért olyan témát szerettem volna választani, ami a vidéket, a vidékfejlesztést érinti. A vidék fejlesztése nemcsak a vidéki lakosság és a természeti környezet, hanem az egész társadalom érdeke. NAGY szerint a vidékfejlesztés mint önálló szak nem nagy történelmi múltra tekint vissza, a ’80-as évek végétől, a ’90-es évek elejétől került a gazdaság- és társadalompolitikák homlokterébe. A vidékfejlesztés definiálására már sokféle megoldás született. Tartalmi megfogalmazásához elfogadható támpontot jelenthet az EU konform meghatározás, mely szerint vidék minden olyan terület vagy nagyobb térség, ahol: -dominál a mezőgazdasági tevékenység, -jellemző a zöld terület (erdő, rét, legelő, szántó, kert, gyümölcsös), -a településszerkezet jellemzően aprófalvas, -alacsony a beépítettség, -viszonylag kicsi a népsűrűség. (NAGY, 2000.) Az Unió költségvetésének egyik legjelentősebb kiadási tételét (mintegy 50%-át) a Közös Mezőgazdasági Politika finanszírozása jelenti. A másik jelentős költségvetési tétel a Közös Strukturális és Regionális Fejlesztési Politika pénzügyi hátteréül szolgál a Strukturális Alapokon és Kohéziós Alapokon keresztül. A Strukturális Alapok szolgálják a fejlődésben elmaradott területek felzárkózását és az EU regionális politikájának legfontosabb eszközrendszerét, a gazdasági növekedés elősegítését. A Strukturális Alapok részét képezi az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA). Ennek orientációs része támogatja a vidék fejlesztéseit valamint az agrárágazat korszerűsítését és diverzifikációját. A diplomadolgozatomban az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Programot szeretném bemutatni. Az Észak-Alföldi Régiót, és azon belül Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeit szándékozom vizsgálni a program prioritásain és intézkedésein keresztül. Észak-Alföldön, így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nagy hangsúlyt fektetnek a mezőgazdaságra, azt mondhatjuk, hogy ez a meghatározó ágazat. Ebből adódóan a legfontosabb feladat, hogy Magyarország az Európai Unión belül is megőrizze versenyképes agrár-és élelmiszergazdaságát. A mezőgazdaság ugyanis szerves részét képezi a vidéknek, így fejlesztése, fellendítése együtt jár a vidék fellendülésével is. Sajnos azonban napjainkban a magyar mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe folyamatosan csökken. A magyar vidék és a magyar agrárium szerepét és jövőjét az Európai Unió agrárpolitikai rendszeréhez igazodva kell meghatároznunk.