Dolgozatomban az óvadékkal, mint a magyar és külföldi jogrendszerekben egyaránt ismert jogintézménnyel foglalkozom. Először történeti fejlődését követem végig, majd egy kis kitérést teszek a nemzetközi gyakorlatra, kiemelve az amerikai joggyakorlatot. Ezt követően kerül taglalásra az óvadék fogalma, elrendelésére vonatkozó eljárás, az óvadék formái, összege, összegének meghatározása, sorsa, végül az óvadék vonatkozásában fennálló jogorvoslati lehetőségek. Mint minden jogintézmény bevezetésével kapcsolatban felhozhatóak érvek-ellenérvek, melyeket szintén igyekeztem részletezni és összegezni dolgozatomban. Szükségesnek tartottam gyakorlati oldalról is megvilágítani az óvadékkal, annak alkalmazásával kapcsolatos problémákat bírósági döntések tükrében. Célom az volt ezzel a dolgozattal, hogy ezt a magyar jogrendszerbe ismét beillesztett jogintézményt bemutassam, rávilágítva alkalmazásának előnyeire,és melynek kiforrott gyakorlatáról azonban a magyar jogrendszerben nem igazán beszélhetünk, de álláspontom szerint idővel a magyar bírói gyakorlatban is elterjedt és sikeres jogintézményről beszélhetünk majd, mely - ha nem is teljes mértékben váltja fel az előzetes letartóztatás intézményét, de nagyobb lehetőséget ad a szabad lábon történő védekezésnek a bíróságok előtt akár nagyobb tárgyi súlyú bűncselekmények esetében is.