Problems Concerning The State As a Legal Entity Az állam jogi személyiségének problémái

Dátum
Szerzők
Pribula, László
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Absztrakt
Leírás
Az állam a polgári jog egyik leggyakrabban szereplő jogalanya. A klasszikus magánjog egyik alapvető elve, hogy a jogalanyok között a jogképesség szempontjából nem tehető különbség (azaz valamennyi jogalany jogképessége egyenlő, feltétlen és általános), hiszen a polgári jog az egymásnak mellérendelt jogalanyok vagyoni és bizonyos személyi jogviszonyait tárgyalja. Az alapelvet azonban a szocialista jogi felfogás nem osztotta, hiszen az állam kiemelt jogalanyisága az egyébként klasszikus magánjogi alapokon (is) nyugvó Polgári Törvénykönyvbe is belekerült. Ennek értelmében a jogi személyek csoportjától eltérően – ahol a főszabály a korlátozott, tehát a feladathoz kötődő jogalanyiság volt – az állam volt a természetes személyek körén kívül eső egyetlen olyan jogalany, amelyik jogképessége korlátlan volt, lévén az államnak nincs behatárolt feladatköre. E felfogás a rendszerváltozás után túlhaladottá vált, azonban mintegy tíz évig tartott az államra vonatkozó Ptk. anyag „rendbetétele”. Az állam jogalanyiságának kiemelt vagy a többi jogalannyal azonos szerepének egyik nagy próbatétele volt a metróper, ahol lényegében két felfogás küzdött egymással: az egyik szerint az állam ugyanolyan feltételekkel vállal polgári jogi kötelezettséget, mint bármely más jogalany, a másik szerint az állam kötelezettségvállalása a költségvetési törvény keretei által behatárolt. Ez a két felfogás különbségét jól mutatják a metróperrel kapcsolatos ítéletek. A Ptk. legutóbbi, ez irányú módosítása ugyan igyekezett e kérdést részben rendezni, de hosszú évekig még sok jogvita várható az állam jogalanyiságával kapcsolatban.
Az állam a polgári jog egyik leggyakrabban szereplő jogalanya. A klasszikus magánjog egyik alapvető elve, hogy a jogalanyok között a jogképesség szempontjából nem tehető különbség (azaz valamennyi jogalany jogképessége egyenlő, feltétlen és általános), hiszen a polgári jog az egymásnak mellérendelt jogalanyok vagyoni és bizonyos személyi jogviszonyait tárgyalja. Az alapelvet azonban a szocialista jogi felfogás nem osztotta, hiszen az állam kiemelt jogalanyisága az egyébként klasszikus magánjogi alapokon (is) nyugvó Polgári Törvénykönyvbe is belekerült. Ennek értelmében a jogi személyek csoportjától eltérően – ahol a főszabály a korlátozott, tehát a feladathoz kötődő jogalanyiság volt – az állam volt a természetes személyek körén kívül eső egyetlen olyan jogalany, amelyik jogképessége korlátlan volt, lévén az államnak nincs behatárolt feladatköre. E felfogás a rendszerváltozás után túlhaladottá vált, azonban mintegy tíz évig tartott az államra vonatkozó Ptk. anyag „rendbetétele”. Az állam jogalanyiságának kiemelt vagy a többi jogalannyal azonos szerepének egyik nagy próbatétele volt a metróper, ahol lényegében két felfogás küzdött egymással: az egyik szerint az állam ugyanolyan feltételekkel vállal polgári jogi kötelezettséget, mint bármely más jogalany, a másik szerint az állam kötelezettségvállalása a költségvetési törvény keretei által behatárolt. Ez a két felfogás különbségét jól mutatják a metróperrel kapcsolatos ítéletek. A Ptk. legutóbbi, ez irányú módosítása ugyan igyekezett e kérdést részben rendezni, de hosszú évekig még sok jogvita várható az állam jogalanyiságával kapcsolatban.
Kulcsszavak
Forrás