A fiatalok rizikómagatartását befolyásoló egyes szocializációs tényezők
Absztrakt
Tanulmányomban a Nyíregyházán szakközépiskolában és szakgimnáziumban tanuló fiatalok (N = 107 fő) rizikómagatartásának hátterére összpontosítok, melyet összevetek a korábban lezajlott nagymintás (N = 890 fő), a társadalmi periférián élő gyermekek és fiatalok rizikómagatartását vizsgáló kutatással (Fábián, Szoboszlai és Hüse, 2017), melyben személyesen részt vettem, az adatait utólag több szempontból tovább elemeztem. Jelen munkám célja, hogy feltárjam az alsó-középosztályi fiatalok szocializációs közegének a drog-attitűdökre gyakorolt hatását, valamint megfigyeljem, hogy ez eltér-e – és ha igen, mennyiben –, a marginális helyzetű fiatalok hasonló jellemzőitől. Ennek során a szülői háttér egyes jellemzőit, a kortárscsoportot, az iskolai közeget, a vallásosság jellemzőit, illetve új szempontként a média hatását vizsgáltam. A szocializáció körülményei, tartalma és minősége közrejátszhat az egyén pszichoszociális védettségének hiányában, vagy a környezet egészségkárosító magatartásmintáinak befogadásában. A kutatás legfontosabb eszköze a Serge Moscovici (1988) szociális reprezentáció elméletén alapuló, Abric (1993) által kidolgozott asszociatív kérdőív volt. Ennek lényege egy ingerhívó kifejezés – jelen esetben a „drogozás” –, melyre a megkérdezettek három szóval asszociálnak, amely asszociációk plasztikussá teszik a vizsgált személyek ingerhívó kifejezéssel kapcsolatos implicit attitűdjeit. A szocializációs tényezők befolyására utaló összefüggéseket vizsgálva láthatjuk, miképpen változik a fiatalok drog-attitűdje. Bebizonyosodott, hogy a szülőkkel való kapcsolat protektív, igen nagy szerepe van a szülő pozitív, támogató magatartásának, mellyel megvédheti a rizikófaktoroktól. Azok fiatalok, akiknek barátai többsége valamilyen egészségkárosító magatartást gyakorol, jellemzőbben tanúsítanak drogfogyasztást valószínűsítő rejtett attitűdöt, mint azok, akiknek csak kevés barátjuk érintett az addiktív szerek (dohány, alkohol, drog) fogyasztásában. Emellett azok a fiatalok, akik nem kérnek segítséget a tanáraiktól és más felnőtt szakembertől, valószínűbben mutatnak drogfogyasztást elfogadó attitűdöt.