Lehet-e célja az igazság és az egészség a büntetőjognak? Szakdolgozatomban a mentális zavarokkal küzdő elköveőkre vonatkozó speciális büntetőjogi szabályok kerülnek bemutatásra. Olyan patológiás elmeállapotok kerülnek bemutatásra, melyek az elkövető akarati képességét befolyásolják, ezáltal bizonyos esetekben kizárva büntetőjogi felelősségét. Dolgozatomban a kényszergyógykezelés szabályozásával, valamint struktúrájával is említésre kerül. A kényszergyógykezelésen túlmenően a kóros elmeállapotú személlyel szemben alkalmazható egyéb büntetőjogi szankciók is kifejtésre kerülnek. Továbbá vannak olyan állapotok, melyekben az elkövető képtelen arra, hogy cselekménye következményét felismerje vagy e felismerésnek megfelelően cselekedjen, azonban ezek nem esnek a kóros elmeállapot körébe, mivel önhibájából került ilyen - nevezetesen bódult vagy ittas - állapotba. Nemzetközi kitekintést illetően csak azok a releváns egyezmények kerülnek bemutatásra, melyeknek hazánk is részese. Dolgozatom központi kérdésére reflektálva - avagy lehet-e élja az igazság és az egészség a büntetőjognak? - pedig kifejtem, hogy véleményem szerint miért nem tudja a kényszergyógykezelés a gyógyító jellegét betölteni, és miért csak "büntet" és nem gyógyít.