A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtási kérdéseinek aktualitását az adja, hogy 2020.03.1. óta a gyámhatóság helyett a bíróság, nemperes eljárás keretében rendelkezik hatáskörrel ezen eljárások tekintetében. Jelentősége abban áll, hogy igen gyakori az előfordulása, illetve egy család életében akár visszatérő jelleggel is jelen lehet. A dolgozat a régi és az új szabályok összehasonlító elemzése mellett a kialakulófélben lévő járásbírósági gyakorlatra is hangsúlyt fektet. A tanulmány célja, hogy választ keressen olyan kérdésekre, hogy miért volt szükség hatásköri változásra, és hogy az új szabályok alkalmasak-e arra, hogy kiküszöböljék a régi hibákat. Kérdésként merülhet fel, hogy a bírói gyakorlat alapján a jogalkotói céloknak eleget tesz-e a módosítás, illetve prognosztizálható-e új probléma. További kérdés, hogy a járásbírósági hatáskör külön nevesítése jelentheti-e azt, hogy a jogalkotó nem a személyi állapotot érintő perek sajátosságait szándékozza alkalmazni. Van-e különbség a felróhatóság és az önhiba között és beszélhetünk-e családjogi felróhatóságról? Hogyan lenne érdemes a lejárt követeléseket értelmezni, illetve lehetne-e rövidebb az eljárás megindítására nyitva álló határidő? Az igazolt költségre vonatkozó kérelem kötelező tartalmi elem? Mi a helyzet a személyes meghallgatásokkal kapcsolatban, szükséges vagy teljesen mellőzhető? Hogyan alkalmazhatók az intézkedések és mennyiben szolgálja a magas összegű pénzbírság kiszabása vagy a rendőrségi közreműködés igénybevétele az önkéntes teljesítést? Alkalmazható-e a mediáció az eljárásban? Végezetül, a járványhelyzetre való hivatkozás mennyiben lehet alapos? Mindezen kérdéseket megvizsgálva a kutatásom és tapasztalataim alapján fogalmaztam meg valamennyi fejezet végén a javaslataimat. Ha ki kellene emelnem a javaslatok közül a legfontosabbakat, akkor a következőket említeném. A lejárt, idő előtti, illetve a nem végrehajtható kérelmeket a hiánytalan kérelmek mellett a részbeni visszautasítás szabályainak megfelelően értelmezném, amely nem eredményezné oly sok teljes kérelem visszautasítását, mint amennyi a kezdetek óta előfordult. Szorgalmaznám a személyes meghallgatásokat és szélesebb tájékoztatási, javaslattételi eszközökkel ruháznám fel a bíróságot, mint amellyel a gyámhatóság is rendelkezett. Végezetül egy esetlegesen kialakuló, újabb veszélyhelyzet idején pozitív diszkriminációban részesíteném azokat a foglalkozásokat, amelyek a veszélyhelyzet miatt fokozott veszélynek vannak kitéve.