Die Studie versucht die Frage zu beantworten, in welchem Verhältnis die richterliche Unabhängigkeit zum redlichen Verfahren steht.   Aufgrund der im Gerichtssystem verbreiteten Auffassung muss die richterliche Unabhängigkeit als völlig uneinschränkbar betrachtet werden, die richterliche Entscheidung kann auf keinem Fall bestritten werden und der Richter kann wegen der Urteilsfindung nicht zur Verantwortung gezogen werden. Gegenüber dieser Auffassung muss die im Grundgesetz verankerten Erwartungen der Partei und des Verfassungsgerichtshofs zur Sicherung oder Vermeidung des Rechts zu dem redlichen Verfahren und die gerichtliche organisatorische und die individuelle richterliche Verantwortung gegengestellt werden.   In diesen Rahmen befasst sich der erste Teil der Studie mit dem Wesen der richterlichen Unabhängigkeit. Neben der Übersicht der Geschichte der Unabhängigkeit des richterlichen Organisationssystems und neben der Feststellung deren Vorhandenseins ergibt sich die Frage, dass die individuelle richterliche Unabhängigkeit in diesem System gewährleistet ist. Neben der geschichtlichen Übersicht der Gewährleistung der individuellen richterlichen Unabhängigkeit wird in der Studie auch die jetzige Lage vorgestellt. In diesem Zusammenhang scheint es möglich zu sein festzustellen, dass die individuelle richterliche Unabhängigkeit zur Zeit wegen dem Mangel der die individuelle richterliche Unabhängigkeit sichernden Garantieregel weiterhin nicht gewährleistet ist. Deren Vorhandensein wäre auch deswegen wichtig, weil das Recht zum redlichen Verfahren nur auf dieser Art zu gewährleisten ist.   Zum Verstehen das Verhältnis zwischen dem Recht zum redlichen Verfahren und der richterlichen Unabhängigkeit ist die Kenntnis des Inhalts des Rechts zum redlichen Verfahren notwendig. Deswegen werden in der Studie die Grundsätze und Grundrechte zum Recht zum redlichen Verfahren aufgrund der jetzigen Rechtsprechung des Verfassungsgerichtshofs dargestellt. Dargestellt wird auch das Wesen des Rechts zur unparteiischen Urteilsfindung, zur redlichen Verhandlung und zur Beendigung des Verfahrens in sinnvollen Zeitrahmen. Ohne den Anspruch auf Vollständigkeit werden in der Studie neben der Bestimmung des Inhalts der oben erwähnten Grundrechte auch die gerichtliche Rechtsanwendungs- und Rechtsinterpretierungsprobleme dargestellt, weswegen sich die Verletzung des Rechts zum redlichen Gerichtsverfahren ergeben kann.   Bei der Verletzung des Rechts zum redlichen Verfahren ergibt sich das Problem, mit welchen Reparationsansprüchen sich die beschädigte Verfahrenspartei an die Gerichte wenden kann bzw. welche Chance die Rechtsdurchsetzung dieser Ansprüche zur Zeit im jetzigen Gerichtssystem hat. In diesem Zusammenhang werden die Bestimmung der Funktionsform als verantwortungslose Organisation und die Ursachen der Qualifizierung des Gerichtssystems als verantwortungslose Organisation in der Studie behandelt.   Das Funktionieren als verantwortungslose Organisation ist hinsichtlich des richterlichen Organisationssystems sehr gefährlich. Das Gefährlichste ist die Erscheinung der offenen Korruption an den Gerichten. Die möglichen Folgen des Vorhandenseins der Korruption und des Funktionierens als verantwortungslose Organisation werden in der Studie ebenfalls dargestellt.   Der Autor arbeitet auch zur Zeit als Richter am Komitatgericht Szeged. Das Hauptziel der Studie war, die Aufmerksamkeit auf die Anomalien der Rechtsanwendungstätigkeit der Gerichte zu richten. Zur Bewahrung des Ansehens der Gerichte ist die Beseitigung dieser Probleme unbedingt notwendig, deswegen sind die darzustellen und die Forschungen fortzusetzen.

A tanulmány arra a kérdésre próbál választ adni, hogy milyen viszonyban van egymással a bírói függetlenség és a tisztességes eljáráshoz való jog.   A magyar bírósági szervezeti rendszeren belül elterjedt álláspont szerint a bírói függetlenséget teljesen korlátozhatatlannak kell tekinteni, a bírói döntés semmilyen módon nem tehető vitássá, és a bíró az ítélkező tevékenysége miatt nem vonható felelősségre. Ezen szemlélettel kapcsolatban szükséges szembeállítani a tisztességes eljáráshoz való jog biztosításából vagy ennek elmulasztásából eredő peres féli valamint alkotmánybírósági alkotmányos elvárásokat illetve a bírósági szervezeti és a bírói egyéni felelősséget.   Ennek keretében a tanulmány első része a bírói függetlenség mibenlétével foglalkozik. A magyar bírósági szervezeti rendszer függetlenségének történeti áttekintése és annak jelenlegi meglétének megállapítása mellett alapvető kérdésként az vetődik fel, hogy az egyéni bírói függetlenség is biztosított-e a rendszeren belül. Az egyéni bírói függetlenség biztosítottságának történeti áttekintése mellett a műben feltárásra kerül a jelenlegi helyzet is. Ezzel kapcsolatban megállapíthatónak tűnik az is. hogy az egyéni bírói függetlenséget biztosító garanciális szabályok hiánya miatt az egyéni bírói függetlenség a korábbi időszakokhoz hasonlóan jelenleg sem biztosított még Magyarországon. Ennek megléte azért lenne fontos, mivel csak így biztosítható a peres felek számára a tisztességes eljáráshoz való jog.   A tisztességes eljáráshoz való jog és a bírói függetlenség egymáshoz való viszonyának megértéséhez nélkülözhetetlen a tisztességes eljáráshoz való tartalmának az ismerete. Erre tekintettel a tanulmányban ismertetésre kerülnek a magyar Alkotmánybíróság jelenlegi gyakorlata alapján a tisztességes eljáráshoz való jogot alkotó alapelvek és alapjogok. Így itt kifejtésre kerül a pártatlan ítélkezéshez a tisztességes tárgyaláshoz és a perek ésszerű határidőn belüli befejezéshez való jog mibenléte is. A fenti alapjogok tartalmának meghatározása mellett a teljesség igénye nélkül feltárásra kerülnek a műben, mindazok a rendes bírósági jogalkalmazási és jogértelmezési problémák, amelyek miatt felmerülhet a bírósági eljárásokkal kapcsolatban a tisztességes eljáráshoz való jog megsértése.   A tisztességes eljáráshoz való jog megsértése esetén felmerül annak a problémája, hogy a sérelmet szenvedő peres fél milyen reparációs igényekkel fordulhat a bíróságok felé, illetve az, hogy az ilyen igények érvényesíthetőségének mekkora az esélye a jelenlegi bírósági szervezeti rendszeren belül. Ezzel összefüggésben kerül a műben tárgyalásra a felelőtlen szervezeti működési forma meghatározása, és a rendes bírósági szervezeti rendszer e szerinti minősülésének okai.   A felelőtlen szervezetként való működés számtalan veszélyt rejt a bírósági szervezeti rendszer tekintetében. Ezek közül a legproblematikusabb a nyílt korrupció megjelenése a bíróságokon. A korrupció meglétének és a felelőtlen szervezetként való működésnek a lehetséges következményei is tárgyalásra kerülnek a tanulmányban.   A szerző aktív bíróként dolgozik jelenleg is a Szegedi Törvényszéken. A tanulmány megírásának célja elsősorban az volt, hogy a szerző ezzel is felhívja a rendes bíróságok jogalkalmazó tevékenysége során felmerülő anomáliákra a figyelmet. A bíróságok tekintélyének a megőrzése érdekében ezen problémák megszüntetése elengedhetetlen, és ezért van szükség ezek feltárására és a további kutatások folytatására.