A jelen értekezés fő eredményeinek azokat az általunk bizonyított megállapításokat és következtetéseket tartom, melyeket a szakirodalomban még nem írtak le. Ezen túlmenően, az értekezés összeállításánál az is szempont volt, hogy az új eredmények a klinikai betegellátásban is közvetlenül hasznosíthatók legyenek és segítsék a pontosabb diagnózist ill. a sikeres műtétet. Ezeket az alábbiakban lehet összefoglalni:

1. Aneurysma műtétek során az agyi ischemiás károsodás azonnali kimutatásának a SEP monitorozással történő relevanciája 94%-os.
2. Több rizikófaktor együttes megléte (rossz preoperativ status, akut műtét, ideiglenes klippelés) és a SEP műtét alatti rosszabbodása problémás postoperativ kórlefolyást és rossz kimenetelt ígér.
3. Az ideiglenes klippelés kerülendő, különösen akut műtét közben és alacsony HH gradus esetén.
4. Kevert perifériás idegek elektromos sorozatingerlésével a scalp, a nyak, a nasopharynx és a trachea területéből jól reprodukálható, multifázisos potenciálok vezethetők el. Ezek a potenciálok feltehetően több generátor helyhez köthetők.
5. A craniospinalis átmenettől rostralis (agyi) műtéteknél a nasopharyngealis, ettől caudalis (nyaki gerinc) műtéteknél, pedig a trachealis elvezetéseknek lehet létjogosultsága. Intraoperatív monitorozásra mindkét ventrális elvezetés ajánlható.
6. Transtrachealis gerincvelő ingerléssel a perifériás idegből és a vázizmokból reprodukálható válaszok regisztrálhatók. Ezek egy része megfelelhet a leszálló (mozgató) rendszer szinkron akciós potenciáljainak.