Hallgatói dolgozatok (Gyógyszerésztudományi Kar)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Böngészés
Hallgatói dolgozatok (Gyógyszerésztudományi Kar) Szerző szerinti böngészés "Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Mikrobiológiai Intézet"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Fosmanogepix, új antifungális szer a gomba infekciók terápiájábanKelemen, Dorottya; Nagy, Fruzsina; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Mikrobiológiai Intézet; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Tóth, Zoltán; Haimhoffer, Ádám; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Mikrobiológiai Intézet; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai TanszékAz invazív gomba infekciók növekvő prevalenciája komoly problémát jelent az egészségügy számára. Az antifungális terápia ellenére, az invazív mikózisok továbbra is magas mortalitási arányt mutatnak az immunhiányos betegek körében. A jelenleg rendelkezésünkre álló gomba ellenes szer készlet igencsak limitált, melyet tovább nehezít a készítményekkel szembeni rezisztens gomba törzsek számának emelkedése, ezért nagy szükség lenne újabb antimikotikumok fejlesztésére. A diplomamunkámban, az új antifungális terápiás lehetőségek közül, a jelenleg klinikai fejlesztés alatt álló fosmanogepix-re térek ki részletesebben, mely a glikozil-foszfatidil-inozitol-inhibitorok csoportjának első képviselője. Az in vitro vizsgálatok, valamint az állatkísérletek alapján, a fosmanogepix széles hatásspektrummal rendelkezik. Jelentős aktivitást mutat a különböző Candida, Aspergillus, Cryptococcus, illetve a ritkább penészgomba fajokkal szemben, beleértve a tradicionális antimikotikumoknak (poliének, triazolok, echinocandinok) ellenálló törzseket is. A klinikai tesztek alkalmával az intravénás, illetve a per os formája egyaránt jól tolerálhatónak és biztonságosnak bizonyult, mind az egészséges önkéntesek, mind pedig az immunszuppresszált páciensek esetében. A fázis II vizsgálatokban, a fosmanogepix használata legalább 80%-os terápiás sikerhez vezetett a candidémiában (Candida auris, C. albicans, C. parapsilosis, C. glabrata, C. dubliniensis) szenvedő betegek kezelése során. Alkalmazásakor legtöbbször csupán gyenge mellékhatások jelentkeztek, toxicitást nem tapasztaltak. Jelenleg is több klinikai kutatás folyik a fosmanogepix, invazív mikózisok terápiájában betöltött szerepének felderítésére, a hatóanyag sikeresen továbbjutott a fázis III vizsgálatokba. Az eddigi kutatási eredmények alapján elmondható, hogy széles hatásspektrumának, kiváló orális biohasznosulásának (>90%), valamint kedvező mellékhatásprofiljának köszönhetően, a fosmanogepix a jövőben egy előnyös választásnak bizonyulhat az élesztő-és fonalasgombák által okozott infekciók terápiája során.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Növényi eredetű hatóanyagok aktivitása Candida biofilmek ellenRadnai , Krisztina; Nagy, Fruzsina; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Mikrobiológiai Intézet; DE--OEC--Gyógyszerésztudományi Kar; Kovács, Renátó; Nemes , Dániel; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Mikrobiológiai Intézet; Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai TanszékAz invazív candidiasis morbiditási és mortalitási aránya napjainkban is elfogadhatatlanul magas, melynek oka egyrészről a rendelkezésünkre álló gomba ellenes szerek korlátozott számában keresendő, így napjainkra elengedhetetlenné vált az új kezelési stratégiák kidolgozása. A növényi illóolaj kivonatok összetevői között számos antifungális vegyülettel találkozhatunk. Diplomadolgozatomban öt olyan hatóanyagot (geraniol, eugenol, linalool, karvakrol, timol) ismertettem, melyek a jelenlegi in vitro és in vivo adatok alapján jelentős aktivitást mutattak a legtöbb klinikailag releváns Candida faj szesszilis sejtjeivel szemben. Továbbá, mindegyik készítmény fokozta a flukonazol biofilmek elleni hatékonyságát. Azonban a vegyületek rossz oldhatósága, illékony természete és instabilitása hátrányt jelenthet a hatékonyságra nézve. A kedvezőtlen tulajdonságok kiküszöbölését követően, a növényi hatóanyagok ígéretes készítmények lehetnek a Candida infekciók terápiája során, vagy akár a különböző beültetett orvosi eszközök bevonataként megakadályozhatják a sejtek szilárd felszínhez történő adhézióját, gátolva ezzel a biofilmek képződését, ám ennek alátámasztására további in vitro és in vivo vizsgálatok szükségesek.