Szerző szerinti böngészés "Andalik, Patrik"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Veker-ér és a Sárréti-főcsatorna halfaunája és halközösség alapú ökológiai állapotminősítése
    Andalik, Patrik; Antal, László; Nyeste, Krisztián; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    Az ökológiai állapotértékelést nemcsak a víz kémiai és fizikai tulajdonságaival, hanem az ott élő élőlények közösségszerkezetével is jellemezhetjük. Napjainkban a felszíni vizeink védelmének egyre fontosabb része, hogy időben feltárjuk és folyamatosan monitorozzuk azok ökológiai állapotát. A halak nagyon fontos szerepet töltenek be a vízi ökoszisztémák működésében és szabályozásában, ezáltal az egyik legjelentősebb élőlénycsoportját alkotják. Már a 19. században megjelent az igény a halfauna állapotának rendszeres ellenőrzésére, de ennek ellenére a halközösségek standardizált körülmények között végzett, országos léptékű biomonitorozása csak a 2000-es évek elején jelent meg Magyarországon. Sajnos számos olyan vizünk van a mai napig hazánkban, amelyek halközösségének összetétele nem ismert, vagy azt évtizedek óta nem vizsgálták. Ilyen víztér volt a kutatásunkban szereplő Veker-ér is, amely halfaunájáról nem találtunk korábbi közölt, vagy nem publikált adatokat az esetleges vizsgálatokról. Munkám során a célkitűzéseim között szerepelt: • A vizsgált kisvízfolyások halfaunájának szakirodalmi áttekintése. • Az általunk vizsgált vízfolyások halfaunájának felmérése. • A vizsgált élőhelyek ökológiai állapotának értékelése a faunisztikai adatok alapján. • A vízfolyások halközösségét veszélyeztető tényezők feltárása.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Felső-Tisza vidékére határon túlról árvizekkel érkező hulladékok mennyiségének, összetételének elemzése, értékelése
    Andalik, Patrik; Gorliczay, Edit; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A Tisza és mellékfolyói kiemelkedően fontos szerepet játszanak az itt élő emberek számára. Ez a változatos ökoszisztéma a 2000-s évek közepétől egyre nagyobb veszélynek van kitéve. Minden évben átlagosan 2-3 nagyobb áradás figyelhető meg a Tiszán. A folyóvizek szállító közegként funkcionálnak, így a felvízi országok vízgyűjtőjén tapasztalható környezeti problémákat közvetítik hazánkba. A probléma forrása az, hogy Ukrajnában és Romániában vagy nincs megfelelő hulladékgazdálkodás, vagy pedig a helyiek nem veszik figyelembe a szabályokat, és az árterekre hordják ki szemetüket. Ez a viselkedésforma régi időkben természetes jelenség volt. Akkoriban a hulladékokat szinte teljes egészében lebomló szerves anyagok alkották, így az nem okozott problémát. A szokás a mai napig megmaradt az emberekben, csak a hulladékok összetétele változott meg ebben a fejlődő, globalizálódó világban. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: FETIVIZIG) működési területén éri el hazánkat a Tisza és három balparti mellékfolyója a Túr, a Szamos és a Kraszna. A vízügyi igazgatóságok a felelősek a külföldről érkező vízszennyezések esetén a védekezés operatív feladatainak ellátásáért. Ennek megfelelően a FETIVIZIG vízminőségi kárelhárítás keretében vagy az adott árvíz levonulását követően minden alkalommal igyekezett a vízről leszedni vagy a hullámtérről, főként kézi erővel, összegyűjteni a hulladékokat. A vízről történő leszedés sokkal eredményesebb, mint az utólagos hulladékgyűjtés, ehhez azonban speciális eszközpark kiépítésére van szükség. Véleményem szerint a probléma hosszú távú megoldása csak a környező országokkal együttműködve lehetséges. Ehhez pedig a felsőbb szakaszok országainak jobb hulladék kezelési infrastruktúrára és az ott élő lakosok környezettudatosabb életmódjára volna szükség.