A Tisza és mellékfolyói kiemelkedően fontos szerepet játszanak az itt élő emberek számára. Ez a változatos ökoszisztéma a 2000-s évek közepétől egyre nagyobb veszélynek van kitéve. Minden évben átlagosan 2-3 nagyobb áradás figyelhető meg a Tiszán. A folyóvizek szállító közegként funkcionálnak, így a felvízi országok vízgyűjtőjén tapasztalható környezeti problémákat közvetítik hazánkba. A probléma forrása az, hogy Ukrajnában és Romániában vagy nincs megfelelő hulladékgazdálkodás, vagy pedig a helyiek nem veszik figyelembe a szabályokat, és az árterekre hordják ki szemetüket. Ez a viselkedésforma régi időkben természetes jelenség volt. Akkoriban a hulladékokat szinte teljes egészében lebomló szerves anyagok alkották, így az nem okozott problémát. A szokás a mai napig megmaradt az emberekben, csak a hulladékok összetétele változott meg ebben a fejlődő, globalizálódó világban. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (a továbbiakban: FETIVIZIG) működési területén éri el hazánkat a Tisza és három balparti mellékfolyója a Túr, a Szamos és a Kraszna. A vízügyi igazgatóságok a felelősek a külföldről érkező vízszennyezések esetén a védekezés operatív feladatainak ellátásáért. Ennek megfelelően a FETIVIZIG vízminőségi kárelhárítás keretében vagy az adott árvíz levonulását követően minden alkalommal igyekezett a vízről leszedni vagy a hullámtérről, főként kézi erővel, összegyűjteni a hulladékokat. A vízről történő leszedés sokkal eredményesebb, mint az utólagos hulladékgyűjtés, ehhez azonban speciális eszközpark kiépítésére van szükség. Véleményem szerint a probléma hosszú távú megoldása csak a környező országokkal együttműködve lehetséges. Ehhez pedig a felsőbb szakaszok országainak jobb hulladék kezelési infrastruktúrára és az ott élő lakosok környezettudatosabb életmódjára volna szükség.