Szerző szerinti böngészés "Bakti, Beatrix"
Megjelenítve 1 - 10 (Összesen 10)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető CO2-EMISSION OF THE SOIL ON THE BASIS OF THE COMPARISON OF MEASURED AND CALCULATED DATA(2012-02-07T10:27:24Z) Bakti, Beatrix; Juhász , Csaba; Mezőgazdasági- Élelmiszertudományi és KörnyezetgazdálkodásiKarTétel Korlátozottan hozzáférhető CO2-EMISSION OF THE SOIL ON THE BASIS OF THE COMPARISON OF MEASURED AND CALCULATED DATA(2010-04-23T12:10:54Z) Bakti, Beatrix; Juhász, Csaba; Mezőgazdasági Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarTétel Korlátozottan hozzáférhető CO2-EMISSION OF THE SOIL ON THE BASIS OF THE COMPARISON OF MEASURED AND CALCULATED DATA(2010-09-03) Bakti, Beatrix; Juhász , Csaba; Mezőgazdasági- Élelmiszertudományi és KörnyezetgazdálkodásiKarTétel Szabadon hozzáférhető Improvement of black locust (Robinia pseudoacacia L.) growing under marginal site conditions in Hungary: case studies(2018) Rédei, Károly; Keserű, Zsolt; Csiha, Imre; Rásó, János; Bakti, Beatrix; Takács, MariannaTétel Szabadon hozzáférhető Improvement of black locust (Robinia pseudoacacia L.) growing under marginal site conditions in Hungary: case studies(2018-06-30) Rédei, Károly; Keserű, Zsolt; Csiha, Imre; Rásó, János; Bakti, Beatrix; Takács, MariannaIn Hungary, black locust (Robinia pseudoacacia L.) is considered as an important exotic stand-forming tree species growing mostly under unfavourable ecological conditions for forest management. Due to climate change effects, its importance is increasing in many other countries, too. As a result of a selection programme, new black locust clones were tested in clone trials. Juvenile growth of 12 micropropagated black locust clones in two plots series established at different dates were evaluated in central Hungary under marginal site conditions. At age of 7 the clone R. p. ‘Bácska’ (‘KH 56A2/5’), at age of 10 the clones R.p. ‘Homoki’ (‘MB17D3/4’) and ‘PV201E2/4’ appeared to be especially promising for mass production. Based on the data obtained from the performed trials, it can also be concluded that tissue culture can be considered as a suitable tool for propagating superior individuals and offers new prospects for the rapid cloning of selected genotypes used for plantation forestry.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nedvességtakarékos talajművelés szerepe a kukorica termesztésében réti-csernozjom talajon(2012-10-17T09:03:13Z) Bakti, Beatrix; Sulyok, Dénes; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarMagyarország legnagyobb természeti kincse a mezőgazdasági termelésre való képesség. Ami a teljes gazdasági élet egyik legfontosabb meghatározó tényezője. Az iparszerű mezőgazdálkodás idején jónéhány ártalmas folyamat indult meg, amelyek megszüntetése, illetve megelőzése során a legfontosabb feladat az ésszerű talajhasználat kialakítása volt. Mérések igazolják a forgatás nélküli talajművelés kedvezőbb nedvességmegőrző tulajdonságát, a hagyományos - ekére alapozott - művelési móddal szemben. A talaj nedvességkészletével való takarékosság szempontjából a talajelőkészítést és a vetést egymenetben történő direktvetés mutatta a legkedvezőbb képet. Az alternatív talajművelési rendszereknek a termőhely ökológiai viszonyainak figyelembe vétele mellett gazdaságos termelést kell biztosítaniuk. Ezáltal az ökológiai és ökonómiai szempontból legkedvezőbben termeszthető növényeket kell az adott termőhely vetésszerkezetébe bevonni. Mindezen törekvéseket – takarékos és kímélő módszerek alkalmazása – úgy kell megvalósítani, hogy a növénytermesztési tevékenység kockázatát csökkentsék. Vizsgálatainkat a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található mintaterületen, Kenderes határában végeztük. A kísérlet talajtípusa réti-csernozjom, ahol 2011-ben talajmintavételezés és bővített talajvizsgálat történt. A tenyészidőszak során talajellenállás és talajnedvesség méréseket végeztünk több alkalommal (alapművelés után, vetés előtt, kelés után, intenzív növekedésben, virágzásban és a szemtelítődés időszakában). A vizsgált kísérleti parcellákra elkészítettük az ágazati költség-jövedelem vizsgálatokat. A költségek részletes számbavétele mellett kalkuláltunk az árbevétellel és a támogatásokkal, valamint meghatároztuk a legfontosabb gazdasági mutatókat (költségarányos jövedelmezőség, költségszint, önköltség, fedezeti pont stb.). A szántásos és lazításos technológia változat alapművelési költségéből származó megtakarítás meghatározását követően beruházás megtérülési vizsgálatokat végeztünk. Az általunk vizsgált két talajművelési változat közül a nedvességtakarékos (lazításos) alapművelés 37 %-kal (1,6 t/ha) nagyobb termést eredményezett. A lazító beruházás megtérülési számításai során kedvező képet kaptunk a megtérülési idők vizsgálatánál. Amennyiben 100 hektárt lazítunk meg a következő 10 évben 6 év múlva térül meg, 200 hektárnál 3 év múlva, 300-400 hektár lazításnál 2 év múlva, 500 hektár lazításánál 1 év múlva fog megtérülni a munkagép.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A talajhasználat változásának hatása a talaj szénkészletére(2011-04-07) Bakti, Beatrix; Juhász , Csaba; Mezőgazdasági- Élelmiszertudományi és KörnyezetgazdálkodásiKarTétel Korlátozottan hozzáférhető A talajhasználat változásának hatása a talaj szénkészletére(2010-10-12) Bakti, Beatrix; Juhász , Csaba; Mezőgazdasági- Élelmiszertudományi és KörnyezetgazdálkodásiKarTétel Korlátozottan hozzáférhető A talajhasználat változásának hatása a talaj szénkészletére(2010-10-21T09:18:26Z) Bakti, Beatrix; Juhász, Csaba; Zsembeli, József; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarA talaj fizikai, kémiai és biológiai állapotát elsősorban az emberi tevékenység, kevésbé a természeti tényezők határozzák meg, illetve befolyásolják. A különböző talajművelési rendszerek talajtulajdonságokra gyakorolt hatásai igen sokrétűek. A talajhasznosítás módja is hatással van a talaj szervesanyag-gazdálkodására, a talajhasználat gyakorlatán belül pedig a talajművelésnek van a legradikálisabb hatása a talaj tulajdonságaira. A magyarországi talajok szénkészlete folyamatosan változik, szoros összefüggésben a talajművelésben beálló szemléletváltozással. Az elmúlt évtizedekre jellemző volt a talajt nem kímélő talajhasználat, így a talajtulajdonságok leromlása miatt megnőtt az igény a környezetkímélő és energiatakarékos talajművelési módok bevezetésére. Mivel a talaj a növénytermesztés egyik legfőbb olyan tényezője, amely alapvetően meghatározza a termelés minőségét, gazdaságosságát, a talaj és a növénytermesztés összefüggéseinek feltárása az egyik legfontosabb kutatási feladat. A dolgozatba foglalt kutatómunkám során számításokat végeztem a talajhasználat változásának a talaj szénkészletére gyakorolt hatásának számszerűsítése érdekében. Egyik célom a szénkészlet számítás IPCC szerinti módszertanának elsajátítása, másrészt olyan becslések elkészítése volt, amelyek felhívják a figyelmet a talajhasználat és a talaj termékenységének hosszabb távon történő fenntartása közti összefüggésre. Két nagyságrendileg alapvetően eltérő léptékben vizsgáltam a talaj szénkészletének változását. Egy adott vizsgálati évre kiszámítottam Magyarország szántóinak szénkészletét, majd különböző, a mai gyakorlattól eltérő, de reálisnak tekinthető művelési szcenáriókat határoztam meg. Ezekre is kiszámoltam a magyarországi szántók szénkészletét, becslést adva talajhasználat megváltoztatásának számszerű következményeire. Más léptékű megközelítésként az IPCC metodikáját felhasználtam arra is, hogy táblaszinten is meghatározzam a talaj szénkészletének változását. A számításokhoz egy talajművelési kísérlet parcelláinak adatait használtam fel.Tétel Szabadon hozzáférhető Yield and crown structure characteristics in a black locust (Robinia pseudoacacia L.) stand: A case study: Short Communication(2018) Rédei, Károly; Bakti, Beatrix; Kiss, Tamás; Takács, Marianna; Keserű, Zsolt