Szerző szerinti böngészés "Balog, Klaudia"
Megjelenítve 1 - 11 (Összesen 11)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A Custom-Tailored Multichannel Pressure Monitoring System Designed for Experimental Surgical Model of Abdominal Compartment Syndrome(2024) Godó, Zoltán; Pető, Katalin; Balog, Klaudia; Deák, Ádám; Ványolos, Erzsébet; Fazekas, László; Szentkereszty, Zsolt; Németh, NorbertTétel Korlátozottan hozzáférhető A metakogníció, a progressziószorongás és az állapotszorongás kapcsolatának vizsgálata emlőtumorral operált betegek körébenKis, Boglárka; Fekete, Zita; Balog, Klaudia; Általános Orvostudományi Kar::Magatartástudományi Intézet; Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Általános Orvostudományi KarHáttér: Egyre több emlődaganattal diagnosztizált beteg éli túl a nagy pszichés megterheléssel járó betegséget. A daganatos betegek jelentős hányada fél a daganat újbóli kialakulásától, vagyis magas szintű progressziószorongást mutat. Továbbá több mint felüknél a betegség megállapítását követően kifejezettebb mértékű állapotszorongásra utaló tünetek jelennek meg. Ezen tényezők kapcsolatban állhatnak a gondolkodásukat jellemző metakognitív hiedelmekkel, azon belül is legfőképpen a negatív maladaptív metakognitív hiedelmekkel. A kutatásunk célja az volt, hogy megállapítsuk, hogy a negatív metakognitív hiedelmek, és a progressziószorongás hogyan befolyásolja az állapotszorongás alakulását. Módszer: A kutatásunkban a Debreceni Egyetem KK Sebészeti Klinikáján 109 emlődaganattal operált beteg vett részt posztoperatív negyedik hónapban. Az adatgyűjtést kérdőívcsomaggal végeztük, amelyben a Spielberger Állapot Szorongás kérdőívet (STAI-S); Rövidített Progresszió-szorongás kérdőívet és a Metakogníciók-kérdőívet (MCQ-30) alkalmaztuk. A negatív metakognitív hiedelmek, a progressziószorongás és az állapotszorongás közötti kapcsolatokat Generalizált lineáris modellel, és Mediációs modellel vizsgáltuk meg. Eredmények: A negatív metakognitív hiedelmek és a progressziószorongás között pozitív irányú szignifikáns kapcsolat van. A progressziószorongás és az állapotszorongás között is szignifikáns kapcsolat mutatkozik meg, valamint a negatív metakognitív hiedelmek és az állapotszorongás között is szignifikáns kapcsolat áll fent. Továbbá a progressziószorongás mediálja a negatív metakognitív hiedelmek és az állapotszorongás közötti kapcsolatot, olyan mértékben, hogy a kapcsolat 37,4%-áért a progressziószorongás felelős. Következtetés: A progressziószorongásnak nagy hatása van az állapotszorongás alakulására, így annak szűrésével és kezelésével jelentősen csökkenhetne a betegekben fennálló szorongás szintje. Továbbá a negatív metakognitív hiedelmek átstrukturálása is alacsonyabb szorongás szinthez vezetne emlődaganattal küzdő páciensek körében.Tétel Szabadon hozzáférhető Az akut pancreatitis kezelésének aktuális kérdései a sebész szemszögéből(2024) Szentkereszty, Zsolt; Balog, Klaudia; Sass, Tamás; Tóth, DezsőTétel Szabadon hozzáférhető Beyond a decade: a comparative study of 15-year survival rates in screen-detected vs. symptomatic breast cancer patients in Hungary(2024) Varga, Zsolt József; Balog, Klaudia; Sebő, Éva; Árkosy, Péter; Tóth, DezsőTétel Szabadon hozzáférhető Experimental models on abdominal compartment syndrome(2019) Csiszkó, Adrienn; Németh, Norbert; Pető, Katalin; Deák, Ádám; Balog, Klaudia; Bodnár, Zsolt; Szentkereszty, ZsoltTétel Korlátozottan hozzáférhető Haemorheologiai változások acut pancreatitisben.Irodalmi összefoglalás.Balog, Klaudia; Kotán, Róbert; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Szentkereszty, Zsolt; Losonczy, Gergely; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti Intézet; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::SzemklinikaAbsztrakt Haemorheologiai változások acut pancreatitisben. Irodalmi összefoglalás. Az acut pancreatitis még napjainkban is súlyos klinikai problémát jelent. A betegség patomechanizmusa a mai napig nem tisztázott teljesen, ezért az utóbbi időben egyre több kutató figyelmét irányítja ezen terület vizsgálatára. Az acut pancreatitis kialakulásában a mikrocirkuláció zavarai is szerepet játszanak, melyhez a vér haemorheologiai paramétereinek a változásai is hozzájárulnak. Tudományos munkám során az elmúlt 15 év azon fontosabb irodalmi hivatkozásait elemeztem, amelyek a haemorheologiai változások acut pancreatitisben betöltött szerepéről szóltak. A publikációk száma alacsony és elsősorban a vörösvérsejtek deformabilitásával, a vér viszkozitásával és a hemokoncentrációval foglalkoznak. A vörösvérsejt-deformabilitás az elongációs-indexszel(EI) volt jellemezhető, amelynek értéke károsodás esetén csökken. A vizsgált irodalmakban fellelhető adatok egyöntetűen kimutatták a vörösvérsejtek deformabilitási képességének csökkenését acut pancreatitisben. A plazma- és szérumviszkozitás vonatkozásában végzett vizsgálatok kimutatták a trigliceridben gazdag lipoproteinek hozzájárulását a plazmaviszkozitás emelkedéséhez. A hemokoncentráció vizsgálatával, elsősorban annak prognosztikai szerepe miatt több kutatócsoport is foglalkozott, mivel a haematocrit mérése felvételkor egy egyszerű és széles körben elvégezhető tesztként alkalmazható és a prognózis minél korábbi becslése a további terápiás beavatkozások szempontjából alapvető jelentőségű. A vizsgálatok során az eredmények igen ellentmondónak adódtak, mely az elemzések során alkalmazott eltérő esetszám, vizsgálati módszerek és a nem azonos mértéken megállapított határértékekben keresendő. Mindent összevetve elmondható, hogy mivel a témában mostanáig megjelent közlemények száma alacsony, az eddig kapott eredmények további alátámasztásra szorulnak jövőbeli újabb kutatások által.Tétel Szabadon hozzáférhető Hemorheological factors can be informative in comparing treatment possibilities of abdominal compartment syndrome(2016) Németh, Norbert; Pető, Katalin; Deák, Ádám; Somogyi, Viktória; Varga, Gábor; Tánczos, Bence; Balog, Klaudia; Csiszkó, Adrienn; Godó, Zoltán; Szentkereszty, ZsoltTétel Korlátozottan hozzáférhető Időskori emlőtumoros betegek axilláris státuszának vizsgálataCservenyák, Gréta; Tóth, Dezső; Balog, Klaudia; Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti Intézet; DE--Általános Orvostudományi KarAz emlődaganatok előfordulásukat tekintve a 70 év fölötti korcsoportban is jelentős, körülbelül 20%-os az évente megjelenő új esetek aránya. A ≥70 éves, ≤ 2 cm-es tumormérettel és klinikailag negatív axillával rendelkező (cT1N0), Luminal A immunfenotípusú emlőtumoros betegeknél az axilláris áttét valószínűsége alacsony (6-11%), mely a hosszútávú mortalitási eredményeket nem befolyásolja jelentős mértékben. Külföldi tanulmányok rávilágítottak arra, hogy az emlőrákban szenvedő idős női betegek egy jól meghatározott csoportjánál az eddig alkalmazott sebészi módszerek túlkezelést jelenthetnek, ezért felvetődött időskori cT1N0, Luminal A immunfenotípussal rendelkező emlődaganatos betegeknél az axilláris staging és az adjuváns sugárkezelés elhagyásának a lehetősége is. Jelen pályamunka célja, hogy megvizsgálja a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinikáján 2018-2022 közötti időszakban az időskori (≥70 év) és a cT1N0 és Luminal A immunfenotípusú kritériumokkal rendelkező betegek esetében a műtéti adatokat, a műtét utáni morbiditási tényezőket, illetve ahol lehetséges, a hosszútávú túlélési adatokat. A vizsgált periódusban összesen 1432 emlőtumoros beteg került műtétre a DEKK Sebészeti Klinikán, ebből 322 beteg volt 70 éves vagy annál idősebb, mely a betegek 22,5%- át jelentette, ebből is látható, hogy ez az arány közel a betegek ¼-ét tette ki. Azon betegek, akiknél a műtét előtti axilla ultrahang negatív eredményt mutatott 76%-ban voltak jelen és az esetek 68%-ban történt őrszemnyirokcsomó biopszia. A vizsgált 5 év alatt a 70 éves vagy annál idősebb cT1N0 és Luminal A immunfenotípusú emlőtumoros betegek száma 77 volt, mely a 70 év fölötti betegek 24%-át jelentette. Ezen betegek esetében 92,2%-ban végeztek őrszem nyirokcsomó biopsziát. A végleges szövettani eredményeket megvizsgálva ezen biopsziák 93%-a ténylegesen negatív eredményt mutatott, 7%-ban volt látható pozitív eredmény, de extrakapszuláris terjedést mutató áttétet, mely egy újabb műtéttel az összes hónalji nyirokcsomó eltávolítását indokolta volna, nem találtunk. Összességében elmondható, hogy a vizsgált minőségi mutatók megfelelnek a nemzetközi irodalmi adatoknak, azonban az, hogy az axilláris staging a későbbiekben biztonsággal elhagyható legyen az időskori daganatos betegeknél, még további klinikai vizsgálatokra szorul.Tétel Szabadon hozzáférhető Pressure Distribution during Negative Pressure Wound Therapy of Experimental Abdominal Compartment Syndrome in a Porcine Model(2018) Csiszkó, Adrienn; Balog, Klaudia; Godó, Zoltán; Juhász, Gyula; Pető, Katalin; Deák, Ádám; Berhés, Mariann; Németh, Norbert; Bodnár, Zsolt; Szentkereszty, ZsoltTétel Szabadon hozzáférhető Primary hyperparathyroidism recognised in pregnancy(2020) Csehely, Szilvia; Balog, Klaudia; Fedor, Roland; Andrási, Mónika; Damjanovich, Péter Gábor; Deli, Tamás; Nagy, Endre V.; Barna, Sándor; Győri, Ferenc; Bodor, Miklós; Jakab, AttilaTétel Korlátozottan hozzáférhető Szolid tumorok molekuláris diagnosztikájaÁgai-Kovács, Beatrix; Méhes, Gábor; Általános Orvostudományi Kar::Pathológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Virga, József; Balog, Klaudia; Általános Orvostudományi Kar::Onkológiai Tanszék; Általános Orvostudományi Kar::Sebészeti IntézetNők körében a tüdőrák után az emlőrák a leggyakoribb daganatos megbetegedés. Számos hajlamosító tényező van a kialakulására, úgymint a női nem, az emlő parenchyma magas denzitása, az 50 év feletti életkor, a nagy és a közepes penetranciájú csírasejtes mutációk, a családi halmozódás, mellkast ért nagydózisú ionizáló sugárzás fiatal életkorban, a korai menarche, a késői menopauza, a késői első terhesség, a nulliparitás, a szoptatás mellőzése, az exogén hormonterápia, valamint a posztmenopauzális elhízás. A 2019-ben kiadott WHO klasszifikáció az emlődaganatokat epithelialis-, fibroepithelialis-, mesenchymalis-, neuroendokrin- és haematolymphoid eredetű csoportokba sorolja, továbbá elkülöníti a jóindulatú, precancerosus és malignus tumorokat. Az emlőtumorokat további 4 molekuláris alcsoportra lehet elkülöníteni: luminal A, luminal B, Her-2-enriched és basal-like emlőcarcinoma. Legfontosabb prognosztikai tényezők a tumor teljes mérete, az invazív tumor mérete, a nyirokcsomó-státusz, a daganat differenciáltsági foka, a mitotikus aktivitás, a tumort infiltráló limfociták, a hormonreceptor és a HER2 státusz, illetve a Ki67. Napjainkban számos prognosztikus és prediktív teszt áll rendelkezésre az emlőcarcinomák kiújulásának megjóslására és az adjuváns kemoterápia szükségességének megállapítására, szakdolgozatom célja ezeknek a módszereknek az összegyűjtése és ismertetése volt. A leggyakrabban alkalmazott teszt az Oncotype DX, amely 16 tumorgén és 5 referenciagén segítségével megjósolja a daganat várható kiújulását és az adjuváns kemoterápia szükségességét. A Mammaprint 70 gén expresszióját vizsgálja, segítségével alacsony és magas kockázatú csoportok különíthetők el, mely szintén fontos a kemoterápiás kezelés szükségességének megállapításához. A Prosigna teszt 50 gént vizsgál, eredménye meghatározza a tumor molekuláris altípusát, valamint kiszámítja a ROR pontszámot, amely a következő tíz évben bekövetkező távoli kiújulás valószínűségét becsüli meg. Az Endopredict 12 gént vizsgált, célja, hogy előre jelezze a távoli áttét kialakulásának kockázatát és segítse a hosszútávú adjuváns endokrin terápia szükségességének megítélését. A teszt azoknál a betegeknél hasznos, akiknél a hagyományos klinikopatológiai jellemzők alapján nem egyértelmű, hogy szükség van-e kemoterápiára, illetve indokolt-e a hormonterápia kiterjesztése. Az Sensitivity to Endocrin Therapy Index-et abból a célból fejlesztették ki, hogy megjósolják az ER+ emlőcarcinomák hormonális terápiára adott válaszát. Az IHC4-teszt a ER-, PR-, HER2- és KI67-gének immunhisztokémiai meghatározásán alapszik. Az IHC4 által alkalmazott formula a gének pozitivitásán kívül a kifejeződésének mértékét is figyelembe veszi ahhoz, hogy megbecsülje a várható kockázatot. Mindezeknek a vizsgálatoknak az alkalmazásával lényegesen csökkenthető a betegek alul- vagy túlkezelése, hiszen a kemoterápia sokszor kellemetlen mellékhatásokkal jár, amelyek hatással vannak mind a fizikai, mind a mentális egészségre.