Szerző szerinti böngészés "Balogh, Áron Péter"
Megjelenítve 1 - 6 (Összesen 6)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A kollektív szerződések nem létezése és érvénytelensége a Kúria döntéseinek fényében(2017) Balogh, Áron PéterTétel Korlátozottan hozzáférhető Az alkalmi munkavállalás szabályozása Magyarországon, avagy a magyar munkajog új perspektívái(2012-01-28T11:39:48Z) Balogh, Áron Péter; Nádas, György; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarAz alkalmi munkavállalás szabályozása Magyarországon, avagy a magyar munkajog új perspektívái A XXI. századra a modern munkaerőpiac eltávolodni látszik a munkajogi kódexek által lefektetett, klasszikus munkaviszony formájától. Egyre több munkavégzési forma van, amely rugalmasabb, kevesebb garanciát élvező munkavégzésre irányuló jogviszonyt kínál a munkaerő igénybe vevőjének. Ezek az úgynevezett atipikus foglalkoztatási jogviszonyok, amelynek változatos formái vannak, egy részük munkajogi, más részük munkajogon kívüli szabályozás alatt. Az atipikus munkavégzési formák egyik fajtája az alkalmi munka, amelynek szabályozása éppen a 2010. évben éli meg reneszánszát hazánkban. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (Alk. tv.) első évében mindössze 11 000 alkalmi munkavállalói könyvet váltottak ki. A téma jelentőségét érzékelteti, hogy a hatályának 13. évében, 2009-ben a kiváltott alkalmi munkavállalói könyvek száma meghaladta a másfél milliót, a munkaképes lakosság 37 százaléka rendelkezett kiskönyvvel. Rugalmasságát kezdetben a munkaerőpiac élénkítésére, a feketefoglalkoztatás felszámolására valamint a munkáltatókat terhelő adminisztrációs és adóterhek csökkentésére használták fel. Amellett, hogy az atipikus foglalkoztatás e formája rengeteg embernek biztosította a munkavégzés és a megélhetés lehetőségét, széles körben történő alkalmazása a hagyományos, teljes munkaidőben, határozatlan időre szóló munkaszerződés szerinti foglalkoztatás rovására ment. A jogviszony természetéből részvédelmet élvező, számos munkajogi garanciában nem részesülő, biztosítottnak nem minősülő munkavállalók kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Sőt, ahogy az a gyakorlati alkalmazásából szerzett tapasztalatokból kitűnik, az Alk. tv. szabályozásának utolsó éveiben céljaival ellentétesen, inkább a feketemunka leplezésére szolgált, annak szürkítése, legálissá tétele helyett. Az alkalmi munkavállalás szabályanyagának átfogó reformjára tett első kísérlet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény volt. Megszüntetésre került az új szabályozásban a kiskönyv, helyébe elektronikus bejelentési kötelezettség, jelenléti ív vezetésének a kötelezettsége, valamint egyfajta blankettaszerződés kitöltésének a létesítése lépett, a közterhek mértéke lényegesen megemelkedett. A gyakorlat valamint a parlamenti viták kemény kritikájának hatására mindössze négy hónap után, augusztus 1-jén új szabályozás lépett életbe az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvénnyel. Az atipikus foglalkoztatás, ezen belül az alkalmi munkavégzés magyar munkajogi szabályozás érzékeny területét képezi. A hatályos jogi szabályozás is több kifogásolható rendelkezést, nyitott kérdést hagy a jövő munkajogának. A dolgozat e kérdéseket kívánja feltárni, és választ adni rá az alkalmi munkaviszony 14 éves történelmének tükrében.Tétel Szabadon hozzáférhető A kollektív szerződés, mint magánjogi jogintézményBalogh, Áron Péter; Nádas, György; Balogh, Áron Péter; Állam- és jogtudományok doktori iskolaA kollektív szerződések a mai magyar és európai kollektív munkajog nélkülözhetetlen részét képezik, egyben országonként jelentősen eltérő és szerteágazó munkaügyi kapcsolatok, illetőleg érdekegyeztetési modellek sajátos képződményei. A kollektív szerződés magánjogi jogintézményként történő minősítése egy másfél évszázadra visszatekintő tudományos vita középpontjában áll, egyúttal több olyan anomáliát rejt magában, amely igényli a kérdés terjedelmesebb elemzését. E körben kiemelendő az azzal összefüggő kérdés, hogy a kollektív szerződés kettős természetéből adódóan jogügyleti és jogszabályi jellegzetességeket is mutat, és amely a kollektív szerződés szerződéses jellegét ad absurdum kétségessé, de legalábbis sajátossá teszi. A kollektív szerződés tartalma megköveteli a bővebb dogmatikai elemzést is, ugyanis – többek között – a megállapodásban nem részes munkavállalók munkaviszonyát is alakítja, amely nem jellemző a polgári jogi szerződésekre. Bővebb vizsgálatot érdemel az is, hogy a hatályos magyar jogi szabályozásban a munkajogi és a polgári jogi megállapodások között egy vékony határvonal húzódik. Példának okán az Mt. a polgári joghoz képest önálló érvényességtant állít fel, korlátozza a megtámadási jogkör gyakorlására jogosultak személyét a Ptk.-hoz képest, és ami a legfontosabb: az érvényességi jogkövetkezmények is eltérőek, a szerződésszegésre és kártérítésre irányadó szabályokról nem is beszélve. Míg a munkajogi és polgári jogi megállapodások megkülönböztetésének indoka az individuális munkajogi megállapodások tekintetében értelmet nyerhet, addig a kollektív megállapodások kapcsán ez nehézkes, egyúttal vizsgálandó, hogy a polgári jogtól eltérő munkajogi szabályok alkalmazása indokolható-e, és nem szolgál-e inkább – a téma szempontjából releváns – anomáliák forrásaként. E kérdések vizsgálatára tesz kísérletet a dolgozat. Collective agreements are an indispensable part of today's Hungarian and European collective labor law, and they also constitute specific formations of labor relations and interest reconciliation models that differ significantly from country to country. The private law nature of a collective agreement has been the subject of an academic debate for one and a half century and involved several anomalies that require a more extensive analysis of the issue. In this context, the it should be emphasized that due to the dualistic nature of the collective agreement, it shows the characteristics of a contract and a statutory law, that makes the contractual nature of the collective agreement ad absurdum doubtful, or at least, specific. The content of the collective agreement also requires a more detailed dogmatic analysis, as it, among other things, shapes the employment relationship of employees who are not party to the agreement, that is not at all typical of any civil law contracts. It is also worth examining further that in the current Hungarian legal regulation there is a thin line between labor law and civil law agreements. By way of example, the Labor Code establishes an independent doctrine of validity compared to civil law, restricts the person entitled to exercise the right of appeal compared to the Civil Code, and most importantly: the legal consequences of validity are different, not to mention the rules governing the breach of contract and compensation. While the reason for distinguishing between employment and civil law agreements may make sense concerning individual employment law agreements, in the case of collective agreements it is hard to be supported. It shall also be examined whether the application of labor law rules other than civil law is justified as far as the collective agreements are concerned, and whether it serve as another source of anomalies. The dissertation attempts to examine these issues.Tétel Szabadon hozzáférhető Legitimációs és hatásköri kérdések az üzemi tanácsokkal és a szakszervezetekkel kapcsolatosan(2018) Balogh, Áron PéterTétel Szabadon hozzáférhető Legitimációs és hatásköri kérdések az üzemi tanácsokkal és a szakszervezetekkel kapcsolatosan(2018-09-05) Balogh, Áron PéterThe study focuses on the separation of two classical institutions of collective labour law: the labour unions and the works councils. Traditionally, labour unions are associations intended to represent and protect the collective interests of workers; works councils are units that exercise the workers’ participation rights, and are mechanisms where the employees can influence the decisions of the employer at the workplace. The distribution of traditional union and works council authorities, however, is not that obvious, especially from a practical point of view. The study strives to highlight those areas where the unions and the works councils appear as opposing parties, especially focusing on works agreements with normative power, from a practical and an international comparative perspective, and to offer solutions de lege ferenda.Tétel Szabadon hozzáférhető Possibilities of workplace mediation in the European Union(2020) Balogh, Áron Péter