Az alkalmi munkavállalás szabályozása Magyarországon, avagy a magyar munkajog új perspektívái

A XXI. századra a modern munkaerőpiac eltávolodni látszik a munkajogi kódexek által lefektetett, klasszikus munkaviszony formájától. Egyre több munkavégzési forma van, amely rugalmasabb, kevesebb garanciát élvező munkavégzésre irányuló jogviszonyt kínál a munkaerő igénybe vevőjének. Ezek az úgynevezett atipikus foglalkoztatási jogviszonyok, amelynek változatos formái vannak, egy részük munkajogi, más részük munkajogon kívüli szabályozás alatt. Az atipikus munkavégzési formák egyik fajtája az alkalmi munka, amelynek szabályozása éppen a 2010. évben éli meg reneszánszát hazánkban. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény (Alk. tv.) első évében mindössze 11 000 alkalmi munkavállalói könyvet váltottak ki. A téma jelentőségét érzékelteti, hogy a hatályának 13. évében, 2009-ben a kiváltott alkalmi munkavállalói könyvek száma meghaladta a másfél milliót, a munkaképes lakosság 37 százaléka rendelkezett kiskönyvvel. Rugalmasságát kezdetben a munkaerőpiac élénkítésére, a feketefoglalkoztatás felszámolására valamint a munkáltatókat terhelő adminisztrációs és adóterhek csökkentésére használták fel. Amellett, hogy az atipikus foglalkoztatás e formája rengeteg embernek biztosította a munkavégzés és a megélhetés lehetőségét, széles körben történő alkalmazása a hagyományos, teljes munkaidőben, határozatlan időre szóló munkaszerződés szerinti foglalkoztatás rovására ment. A jogviszony természetéből részvédelmet élvező, számos munkajogi garanciában nem részesülő, biztosítottnak nem minősülő munkavállalók kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. Sőt, ahogy az a gyakorlati alkalmazásából szerzett tapasztalatokból kitűnik, az Alk. tv. szabályozásának utolsó éveiben céljaival ellentétesen, inkább a feketemunka leplezésére szolgált, annak szürkítése, legálissá tétele helyett. Az alkalmi munkavállalás szabályanyagának átfogó reformjára tett első kísérlet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény volt. Megszüntetésre került az új szabályozásban a kiskönyv, helyébe elektronikus bejelentési kötelezettség, jelenléti ív vezetésének a kötelezettsége, valamint egyfajta blankettaszerződés kitöltésének a létesítése lépett, a közterhek mértéke lényegesen megemelkedett. A gyakorlat valamint a parlamenti viták kemény kritikájának hatására mindössze négy hónap után, augusztus 1-jén új szabályozás lépett életbe az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvénnyel.
Az atipikus foglalkoztatás, ezen belül az alkalmi munkavégzés magyar munkajogi szabályozás érzékeny területét képezi. A hatályos jogi szabályozás is több kifogásolható rendelkezést, nyitott kérdést hagy a jövő munkajogának. A dolgozat e kérdéseket kívánja feltárni, és választ adni rá az alkalmi munkaviszony 14 éves történelmének tükrében.