Repozitórium logó
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
Repozitórium logó
  • Kategóriák és gyűjtemények
  • Böngészés
  • English
  • Magyar
  • Bejelentkezés
    Kérjük bejelentkezéshez használja az egyetemi hálózati azonosítóját és jelszavát (eduID)!
  • Digitális könyvtár
  • Hallgatói dolgozatok
  • PhD dolgozatok
  • Publikációk
  1. Főoldal
  2. Böngészés szerző szerint

Szerző szerinti böngészés "Balogh, Edina"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A [(h6-p-cimol)Ru(H2O)3]2+ kölcsönhatása DL-a-alaninnal és glicil-glicinnel
    (2010-05-12T10:14:03Z) Balogh, Edina; Buglyó, Péter; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai Intézet
    A fentiek alapján munkánk célja a [(h6-p-cimol)Ru(H2O)3]2+─DL-a-alanin és a [(h6-p-cimol)Ru(H2O)3]2+–glicil-glicin (10. ábra) rendszerekben pH-potenciometriás, 1H-NMR, valamint ESI-MS módszerekkel a képződő részecskék szerkezetének, stabilitási állandóinak a meghatározása, továbbá a képződő komplexek legvalószínűbb oldatszerkezeteinek a modellezése.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Oldalláncban donoratomot tartalmazó aminosavak kölcsönhatása [(h6-p-cimol)Ru(H2O)3]2+ kationnal
    (2012-05-10T11:44:04Z) Balogh, Edina; Buglyó, Péter; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar--Kémiai Intézet
    A [(h6-p-cimol)Ru(H2O)3]2+ kation és oldalláncban funkciós csoportot tartalmazó aminosavak közötti oldatbeli viselkedés tanulmányozása, elsődlegesen pH-potenciometriás módszerrel, a képződő részecskék stabilitási állandóinak meghatározása, majd a képződő komplexek szerkezetére javaslat tétel 1H-NMR és ESI-MS módszer segítségével. Ligandumokként az aszparagint, aszparaginsavat, tirozint, szerint, izoszerint tanulmányoztuk.Mindezek alapján azt a következtetést vontuk le, hogy a [COO-, O-] (5) [NH2 O-] (5) [COO-, NH2] (6) tagú kelátok képeznek legstabilisabb komplexet. Mindezekből arra következtethetünk, hogy az izoszerin jó fémmegkötő lehet fiziológiás körülmények között is.
  • DSpace software copyright © 2002-2025
  • LYRASIS
  • DEENK
  • Süti beállítások
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Felhasználói szerződés
  • Kapcsolat
  • Súgó