Szerző szerinti böngészés "Balogh, Edit"
Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Betételhelyezési szokások, megtakarítási hajlandóságok lakossági körben(2007-01-18T10:11:12Z) Balogh, Edit; Lévai, József; DE--TEK--Közgazdaságtudományi KarDolgozatommal átfogó képet kívántam nyújtani a pénzintézetek – kiemelten a kereskedelmi bankok és takarékszövetkezetek – egy, az egész gazdaság szempontjából kiemelkedő jelentőségű tevékenységéről, a betétfogadásról lakossági körben. Ennek keretében megpróbáltam minden olyan tényezőt számba venni, ami befolyásolhatja a megtakarítások nagyságát, a betétek elhelyezését. Szerkezetét tekintve a dolgozatomban előbb egy rövid összefoglalást nyújtottam a megtakarításról, annak alakulásáról, lehetséges formáiról. Aztán pedig a jelenlegi, magyarországi makrogazdasági környezetet mutattam be. Kiemeltem a betételhelyezést, mint a megtakarítások elhelyezésének egyik lehetséges formáját, és ezt állítottam vizsgálatom középpontjába. Egy empirikus kutatással kívántam alátámasztania megtakarítási hajlandóságot és betételhelyezési szokásokat meghatározó tényezők elemzését. A vizsgálat keretében három dimenzióban kerestem ezeket a meghatározó tényezőket: nagyvárosban (Debrecen), kisebb városban (Berettyóújfalu) és egészen alacsony népességszámú kistelepüléseken, falvakban, hiszen – mint utólag azt a kérdőíves felmérés igazolta is – más-más faktorok vannak hatással a betételhelyezési szokásokra, megtakarítási hajlandóságra a különböző méretű településeken. A makrogazdaságot jellemző jelenlegi trendekből látható, hogy a megtakarítások mértéke lassuló ütemben növekszik. Ez köszönhető a fogyasztási kereslet növekedésének, valamint a fogyasztási hitelek számának megugrásának. Az eladósodottság mértéke kisebb aggodalomra ad okot, hozzátéve, hogy a nyugat-európai országokban hasonló folyamatok mentek végbe az Európai Unióhoz való csatlakozást követő időszakban. Az európai uniós országok összehasonlításában jól látható, hogy Magyarország egyike a legalacsonyabb GDP-hez viszonyított megtakarítással rendelkezőknek. A rendszerváltás óta folyamatosan fejlődő, de még mindig nagyon elmaradott pénzügyi kultúra is alátámasztja azt, hogy mely megtakarítási formák a leggyakoribbak a lakossági körben. A készpénz hányad magas aránya fokozatosan csökken az utóbbi években, de még mindig nem éri el a nyugat-európai országokban megfigyelhető átlagot. A lakáshitel-programok alakulását, különböző módosításait is jól tükrözi a megtakarítások alakulása. Összegezve a kérdőíves felmérés eredményeit, megállapítható, hogy egy átlag magyar állampolgár legfontosabb választási kritériumai között a megbízhatóság, biztonság mindenképpen előkelő helyet foglal el. Emellett egyre lényegesebbé vált a lakosság kamat- és költségérzékenysége, amely tendencia a marge-ok további csökkenésének, és a piaci verseny még nagyobb mértékű kiéleződésének irányába mutat. Az is megállapítható, hogy az ügyfelek nagy részének már fontosabbak néhány egyéb tényezők, mint például, hogy ne kelljen sok időt várakozással töltenie, (gyorsabb ügyintézés), ne szembesüljön szakszerűtlen ügyintézéssel, udvariatlan kiszolgálással. Egyre növekednek ugyanis a minőségi szolgáltatással szembeni elvárások, egyre előkelőbb pozíciót foglal el a színvonalas kiszolgálás, korrekt tájékoztatás, és a személyre szabott tanácsadás. Összességében elmondható azonban, hogy egy átlagos megtakarító még mindig többnyire két szempont alapján mérlegel a banki szolgáltatás igénybevételekor: egyrészt figyelembe veszi a betétfogadó pénzintézet biztonságosságát, a megtakarítására vonatkozóan, másrészt mérlegeli a szolgáltatás elérhető hozamát, valamint költségeit. És csupán mindezek után mérlegel olyan minőségi tényezőket, mint például a pénzintézet elhelyezkedése, alkalmazottak magatartása, nyújtott szolgáltatások köre, anyabankról megszerzett információk, egyéb pénzügyi műveleteinek ugyanabban a pénzintézetben való lebonyolítása. A magyar lakossági bankpiacon a jelenlegi trendből kiindulva várható, hogy a nagyobb bankok súlya növekszik, és a kisebb pénzintézetek szerepe specifikusabb, inkább ügyfélbarát szolgáltatások segítségével nőhet. Az ügyfélszerzésben, és kapcsolattartásban a hosszú távú ügyfélkapcsolatok kialakításának célja lesz a domináns, valamint a különböző elektronikus csatornákon át történő értékesítés és kapcsolattartás kap prioritást. A jövőben a termék helyett az ügyfélnek kell a középpontban állnia. A dolgozatomban nagy szerepet kapott az eredmények gazdaságpszichológiai szempontból történő értékelése, ezek közül is kiemeltem a bizalom kialakulásának, kialakításának szerepét. Ezt azért is tettem, mert a jelenlegi tendenciák abba az irányba mutatatnak, hogy az erősödő verseny, és a versenytársak egyre növekvő számának hatására az ügyfelek megszerzése, megtartása nyer prioritást, és ehhez hosszú távú stratégiát kell kialakítani a lojalitás, elkötelezettség erősítésére, ennek pedig a bizalom az alapja. Azonban kedvező fejlődési folyamatok indultak el. Például a Budapesti Értéktőzsde indexének utóbbi évek növekedését túlszárnyaló alakulása kedvez feltételezhetően az értékpapírok, részvények vásárlásának. Ezen formák aránya fejlettebb pénzügyi kultúrájú országokban sokkal magasabb, mint jelenleg Magyarországon. Mindenképpen ki kell emelni a nyugat-európai példák, és ott megvalósuló folyamatok hasznosságát Magyarország tekintetében. A pénzintézeteknek – összefoglalva tehát az empirikus kutatatás eredményeit – mindenképpen hosszú távú, ügyfélorientált betétfogadási stratégiát kell kidolgozniuk, amelyben előtérbe kell kerülnie a bizalmat befolyásoló tényezők megvalósításának tekintve a szolgáltatás, a fiók vagy kirendeltség, a kereskedelmi bank vagy takarékszövetkezet, valamint nem utolsó sorban a pénzügyi folyamatok, környezet megítélését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Demenciához társuló depresszió patológiája és gyógyszeres kezeléseBalogh, Edit; Dobos, Nikoletta; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Biofarmácia Tanszék; DE--Gyógyszerésztudományi Kar; Fehér, Pálma; Csávás, Magdolna; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszertechnológiai Tanszék; Debreceni Egyetem::Gyógyszerésztudományi Kar::Gyógyszerészi Kémiai TanszékDiplomamunkám témájának a depresszió témakörét választottam, azon belül is a demenciához társuló depresszió patológiáját és gyógyszerelését fejtettem ki részletesen. A depresszió korunk egyik népbetegsége, amely gyakran társul demenciával. Ennek a két kórképnek a kapcsolódási pontjait szerettem volna feltárni, milyen azonosságok, illetve különbségek lelhetők fel közöttük. Részleteztem, hogy melyik kórkép megjelenése függ a másiktól, hogyan alakulnak ki, illetve, hogy milyen neurológiai kapcsolatok vannak közöttük. A két betegség gyógyszerelését együttesen, illetve külön-külön is kifejtettem a dolgozatomban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A KÖZÖS EURÓPAI KÖZIGAZGATÁSI TÉR FOGALMA, SAJÁTOSSÁGAI, MAGYAR KÖZIGAZGATÁS UNIÓS TAGORSZÁGI MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI(2011-04-21T13:48:29Z) Balogh, Edit; Balázs, István; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi KarAz egyes országok közigazgatásai sajátos felépítést mutatnak, ennek ellenére nincs az Európai Unióban egységes modellje a közszolgáltatások megszervezésének, a közfeladatok ellátásának. Az elmúlt évtizedekben azonban, valamennyi országban napirenden lévő kérdés a közigazgatás korszerűsítése, a kormányzás hatékonyságának növelése. A fejlett ipari államokat tömörítő gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet az OECD Közigazgatási Bizottsága (PUMA) törekvéseiből és ajánlásaiból is látható a közigazgatási szolgáltatások minőségének a versenyképességet erősítő jelentőségét, amely a közszektor állandó korszerűsítésére, folyamatos átalakítására hívja fel a figyelmet. Emellett – a tagállami autonómia maximális figyelembe vételével – az „Európai Közigazgatási Tér” („Common Administrative Space”) kialakítása is az Európai Unió fő célkitűzései közé tartozik, amely lehetővé teszi a „közösségi vívmányok” – acquis communautaire” – hatékony, eredményes és minőségi színvonalú biztosítását a tagállamokban, illetve biztosítja a „jó kormányzást”. A jó kormányzás, tartalmazza a megbízhatóságnak, kiszámíthatóságnak, számonkérhetőségnek és az átláthatóságnak követelményeit, valamint technikai és menedzseri kompetenciát, szervezeti kapacitást és az állampolgári részvétel lehetőségét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A lakáshitelezés bemutatása, különös tekintettel az OTP Bank Nyrt. gyakorlatára(2012-05-07T07:06:02Z) Balogh, Edit; Bereczné Boros, Andrea; DE--ATC--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési KarA dolgozatom egyik céljának azt tűztem, hogy a hazai lakáshitelezés fejlődésének útját végigkövetem a II. világháborútól egészen napjainkig. Először a lakáscélú hitelek illetve a deviza hitelállomány alakulását vizsgáltam, majd a devizaárfolyamok alakulását mutattam be, illetve következtetéseket vontam le, hogy hogyan változott a gazdasági válság hatására. Részletesen bemutattam az árfolyamváltozásokat 2007-től kezdve napjainkig. Itt fontosnak tartottam megemlíteni a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítésére vonatkozó programcsomagokat. A második részben a lakásfinanszírozási forrásokat ismertettem. A következő fejezetben a lakáshitelezés folyamatát vezettem végig az OTP Bank gyakorlati szempontjából. Itt az OPT Bank szerepét, tevékenységét és az igénybe vehető hiteleket is bemutattam, amit egy táblázatban összefoglalva szemléltettem. Egy konkrét példa alapján két általam kiválasztott hitelkonstrukció törlesztési részletét hasonlítottam össze és vontam le következtetéseket. Dolgozatomat a hitelkockázat bemutatásával folytattam. A legnagyobb kockázatot a bankoknak az ügyfelek fizetésképtelensége vagy késedelmes fizetése jelenti. Az ügyfelek számára a legfontosabb az, hogy a hitel felvételekor tájékozódjanak a lehetőségekről és a reális teherbírás mértékének megfelelően vegyék igénybe a hitelt. Továbbiakban az általam választott két bank (Erste Bank és K&H) hitelkondíció díjait hasonlítottam össze az OTP Bank díjaival. Mindezek tükrében úgy gondolom, hogy a dolgozat áttanulmányozása után világos képet kapunk a lakáscélú hitelek igénybevételéről.