Szerző szerinti böngészés "Berecz, Roland"
Megjelenítve 1 - 9 (Összesen 9)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Assessment of cognitive function in long-term Hodgkin lymphoma survivors, results based on data from a major treatment center in Hungary(2022) Magyari, Ferenc; Virga, István; Simon, Zsófia; Miltényi, Zsófia; Illés, Anna; Kósa, Karolina; Ivánka, Tibor; Berecz, Roland; Égerházi, Anikó; Illés, ÁrpádTétel Korlátozottan hozzáférhető Automated Neuropsychological Test Battery (CANTAB) in mild cognitive impairment and in Alzheimer's disease(2007) Égerházi, Anikó; Berecz, Roland; Bartók, Enikő; Degrell, IstvánTétel Szabadon hozzáférhető Does the severity of depressive symptoms after stroke affect long-term survival? An 18-year follow-up(2018) Kellermann, Mónika; Berecz, Roland; Bereczki, DánielTétel Szabadon hozzáférhető Employment status and health related quality of life among Hodgkin-lymphoma survivors'- results based on data from a major treatment center in Hungary(2017) Magyari, Ferenc; Kósa, Karolina; Berecz, Roland; Illés, Anna; Miltényi, Zsófia; Simon, Zsófia; Illés, ÁrpádTétel Szabadon hozzáférhető Longitudinal study of cognitive andmental functions among adult Hodgkin-lymphoma survivors, based on data from a primary treatment center in Hungary(2025) Virga, István; Kósa, Karolina; Illés, Anna; Miltényi, Zsófia; Ivánka, Tibor; Berecz, Roland; Égerházi, Anikó; Illés, Árpád; Magyari, FerencTétel Szabadon hozzáférhető Pharmacogenetics of CYP2D6: clinical implications in psychiatric patients treated with antipsychotic drugs(2001) Berecz, Roland; Llerena, Adrián; Degrell, István; DE -- Orvos- és Egészségtudományi Centrum -- Általános Orvostudományi Kar -- Pszichiátriai Tanszék; Klinikai orvostudományok doktori iskolaA CYP2D6 enzim fontos tényezőnek igazolódott a vizsgált antipszichotikumok metabolizmusában. A genetikailag meghatározott enzimaktivitás mellett a környezeti tényezők (adag, konkomittáns kezelés, dohányzás) befolyásolják az enzim aktivitását. Az aktivitás változásoknak klinikai következményei is vannak. Részletes következtetések: 1. Az antipszichotikumok plazmakoncentrációjának mérésére kifejlesztett HPLC módszerek hatékony és megbízható módszernek bizonyultak a gyógyszerek és metabolitjaik plazmaszint mérésére. 2. Klinikailag használt adagok mellett a tioridazin és a haloperidol dózis függően gátolja a CYP2D6 enzimet, a risperidon esetében ilyen hatást nem találtunk. 3. A CYP2D6 enzim aktivitás befolyásolja a tioridazin, haloperidol és risperidon plazmakoncentrációját. Ez a hatás a három gyógyszerre eltérő mértékű. 4. A tioridazin/mesoridazin és a risperidon/9-hidroxi-risperidon ráta klinikailag információt nyújthat a CYP2D6 enzim aktivitásáról. 5. A dohányzás erősen csökkentette a tioridazin plazmakoncentrációját; a haloperidol esetében ez a hatás nem szignifikáns, míg a risperidon esetében nem találtunk ilyen hatást. 6. Konkomittáns kezelés befolyásolja a risperidon lebomlását. A CYP2D6 erős inhibitorokkal folytatott párhuzamos kezelés esetén risperidon plazmakoncentrációja jelentősen megváltozik. 7. Az extrapiramidális mellékhatások megjelenése kapcsolatban állhat a risperidon plazmakoncentrációjával. 8. A tioridazin QTc intervallum növelő hatása kapcsolatban áll a gyógyszer adagjával, plazmakoncentrációjával és a CYP2D6 enzim aktivitásával. 9. Farmakokinetikai vizsgálatok segítséget nyújthatnak klinikailag jelentős mellékhatások vizsgálatában. Egy ilyen tényezőt igazoltunk a klozapin megvonási tünetek esetében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Prognostic value of clinical, treatment and socio-demographic results of psychological distress among Hodgkin Lymphoma survivors in Hungary(2016) Magyari, Ferenc; Miltényi, Zsófia; Simon, Zsófia; Kósa, Karolina; Berecz, Roland; Illés, ÁrpádTétel Szabadon hozzáférhető Szkizofrén betegek kognitív képességeinek vizsgálata akut és klinikailag stabil állapotban(2018) Balogh, Nóra; Berecz, Roland; Idegtudományok doktori iskola; DE--Általános Orvostudományi Kar -- DE-KK Pszichiátriai KlinikaSzámos kutatás igazolta, hogy szkizofrén betegek neurokognitív funkciózavarral, emellett csökkent érzelemfelismerő, illetve mentalizációs képességgel rendelkeznek szociális kogníciójukat tekintve. A szakirodalomban nincs egyértelmű álláspont a szkizofrén betegek szociális kogníciójának vonás-, avagy állapotfüggő voltát illetően. A neurokognitív zavarok stabilitása a betegség különböző fázisaiban szintén nem egyértelmű. Kutatásunkban a szociális-, és neurokogníció, illetve a klinikai tünetek súlyosságának változása közötti kapcsolat jobb megértése céljából a mentalizációs, érzelemfelismerő és neurokognitív képességeket vizsgáltuk szkizofrén betegeknél akut, majd később klinikailag stabil állapotban. Eredményeiket korban illesztett egészséges kontroll csoport eredményeivel vetettük össze. A szociális kogníción belül a mentalizációs képességet az RMET (Reading the Mind in the Eyes Test) segítségével, az érzelemfelismerő képességet az Ekman 60 faces (FEEST) teszttel, a neurokognitív képességeket a CANTAB (Cambridge Neuropsychological Test Automated Battery) hat altesztjének használatával vizsgáltuk. A diagnózisokat a SCID klinikai interjú alapján állítottuk fel a beválogatás során. A betegek tünetsúlyosságának felmérésére a PANSS (Positive and Negative Syndrome Scale) klinikai pontozó skálát alkalmaztuk. Eredményeink alapján a betegek szignifikánsan rosszabbul teljesítettek az összes felhasznált teszten az egészséges kontrollszemélyekhez képest, mind relapszusban, mind pedig klinikailag stabil állapotban. Bár a mentalizációs és érzelemfelismerési képesség zavarai a tünetek javulásával némileg csökkentek, de továbbra is rosszabbul teljesítettek az egészséges kontrollokhoz képest. Eredményeink hipotézisünket is alátámasztották, miszerint a szociális kogníció, mint magasan szervezett, összetett kognitív funkció változása szorosabban kapcsolódik a klinikai tünetek változásához (jellemzően állapotfüggő), mint az elemibb neurokognitív funkciók (jellemzően inkább vonásfüggő). Továbbá az érzelemfelismerés és mentalizáció közötti eltérést is kimutattuk, miszerint a mentalizáció, mint komplexebb funkció jelentősebb mértékben fluktuált az állapottal. További eredményünk alapján a neurokognitív altesztek közül a PAL-ról feltételezhető, hogy a legszenzitívebb feladat a globális funkcionálást tekintve, akár korai szűrőmódszerként is alkalmazható szkizofréniában. Az eredményeink egybevágnak azon korábbi adatokkal, miszerint a szkizofrének szociális kognícióbeli zavarai egyaránt jellemezhetők állapotszerű és vonásszerű összetevőkkel. A neurokogníciót tekintve annak zavara szkizofrén betegeknél relapszusban és klinikailag stabil állapotban egyaránt fennáll, annak tartósságára utalva.Tétel Szabadon hozzáférhető The association between early maladaptive schemas and romantic relationship satisfaction(2024) Kövér, Lili; Szőllősi, Gergő József; Frecska, Ede; Bugán, Antal; Berecz, Roland; Égerházi, Anikó