A CYP2D6 enzim fontos tényezőnek igazolódott a vizsgált antipszichotikumok metabolizmusában. A genetikailag meghatározott enzimaktivitás mellett a környezeti tényezők (adag, konkomittáns kezelés, dohányzás) befolyásolják az enzim aktivitását. Az aktivitás változásoknak klinikai következményei is vannak. Részletes következtetések:

1. Az antipszichotikumok plazmakoncentrációjának mérésére kifejlesztett HPLC módszerek hatékony és megbízható módszernek bizonyultak a gyógyszerek és metabolitjaik plazmaszint mérésére.
2. Klinikailag használt adagok mellett a tioridazin és a haloperidol dózis függően gátolja a CYP2D6 enzimet, a risperidon esetében ilyen hatást nem találtunk.
3. A CYP2D6 enzim aktivitás befolyásolja a tioridazin, haloperidol és risperidon plazmakoncentrációját. Ez a hatás a három gyógyszerre eltérő mértékű.
4. A tioridazin/mesoridazin és a risperidon/9-hidroxi-risperidon ráta klinikailag információt nyújthat a CYP2D6 enzim aktivitásáról.
5. A dohányzás erősen csökkentette a tioridazin plazmakoncentrációját; a haloperidol esetében ez a hatás nem szignifikáns, míg a risperidon esetében nem találtunk ilyen hatást.
6. Konkomittáns kezelés befolyásolja a risperidon lebomlását. A CYP2D6 erős inhibitorokkal folytatott párhuzamos kezelés esetén risperidon plazmakoncentrációja jelentősen megváltozik.
7. Az extrapiramidális mellékhatások megjelenése kapcsolatban állhat a risperidon plazmakoncentrációjával.
8. A tioridazin QTc intervallum növelő hatása kapcsolatban áll a gyógyszer adagjával, plazmakoncentrációjával és a CYP2D6 enzim aktivitásával.
9. Farmakokinetikai vizsgálatok segítséget nyújthatnak klinikailag jelentős mellékhatások vizsgálatában. Egy ilyen tényezőt igazoltunk a klozapin megvonási tünetek esetében.