Szerző szerinti böngészés "Berta, Kitti"

Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Baromfitrágya diodegradációjának modellezése és környezetkémiai vizsgálata a komposztálási folyamat optimalizálásának céljából
    Berta, Kitti; Magyar, Tamás; Nagy, Péter Tamás; Gorliczay, Edit; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Hazánkban az állattartás során keletkező állati trágya az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatbázisa alapján a mezőgazdasági hulladékok közel 90%-át teszi ki. A nagy mennyiségű trágya deponálását csökkenteni szükséges további ártalmatlanítással. Utóbbira egyik leginkább releváns módszer a komposztálás. A japán fejlesztésű Hosoya technológia egy jó alternatívát jelent a keletkező baromfitrágya mennyiségének kezelésére. Fő célom volt, hogy megállapítsam, hogy a Hosoya kádban milyen anyagátalakulási folyamatok játszódnak le, annak érdekében, hogy a későbbiekben a termék minőségét szabályozni tudjuk. A hőmérséklet- és nedvességtartalom tekintetében a fermentáló kád két fő részre (heterogén és homogén) osztható. Megállapítottam, hogy az egyszeri nedvesítés hatására a nedvességtartalom drasztikusan lecsökken a beállítástól számított átlagosan 10 m-en belül az optimális 40 m/m%-ról 25-30 m/m%-ra, amely arra enged következtetni, hogy az egyszeri nedvesítés a komposztálási folyamat szempontjából nem megfelelő technológiai megoldás. A hőmérséklet hossz- szelvényben való alakulásánál a külső és belső rész – középső részhez képest- alacsonyabb hőmérséklete, a kád falának hűtő hatásával, illetve a környezeti hőmérséklettel magyarázható, azonban a mikrobiológiai folyamat bontási karakterisztikája azonos. Emellett bizonyítottam, hogy a hőmérséklet és a nedvességtartalom, szoros korrelációt mutat egymással. Igazoltam a keverőszerkezet ammónia nitrogénre való hatását, ugyanis a kapaszerkezet adott pozíciójánál az ammónia nitrogén tartalom helyi minimum értékeit figyeltem meg, amelynek oka, hogy a keverés hatására az ammónia az anyagból könnyebben elillan. A további nitrogénformák, illetve a szervesanyag tartalom vizsgálata során megállapítottam, hogy a betárazott anyag heterogenitása miatt a jelleggörbék alakja ingadozó volt, azonban alapjában véve csökkenő tendenciát mutattak.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Evaluation of Parameters in an Aerob Industrial Fermentation System
    (2019) Nagy, Péter Tamás; Magyar, Tamás; Gorliczay, Edit; Berta, Kitti; Tóth, Florence Alexandra; Tamás, János
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A nyílt prizmás szennyvíziszap komposztálási technológia értékelése fizikai és biológiai módszerekkel
    Berta, Kitti; Kovács, Elza; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A hazai jogszabályoknak megfelelően a szennyvíziszap kommunális hulladéklerakón való elhelyezését csökkenteni kell és olyan más módszerekkel szükséges helyettesíteni, amelyekkel a szennyvíziszap energia-és növényi tápanyagtartalmát a lehető legnagyobb mértékben hasznosítani lehetséges. Ezeknek a jogszabályoknak eleget téve a szennyvíztisztítás melléktermékeként keletkező anyagot termikus módszerekkel, anaerob iszaprothasztással, illetve komposzt előállításával lehet felhasználni. A szennyvíziszap komposztálás egy olyan folyamat, amelynek célja a kórokozó szervezetek pusztulása; a szerves anyagok stabilizálása (érés), az iszap szárítása és egy olyan anyag előállítása, amelyet környezetbarát módon lehet alkalmazni a mezőgazdaságban. Vizsgálataimat a debreceni A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. Komposztálási csoportjánál végeztem, ahol a szennyvíziszap kezelésére a nyílt prizmás forgatásos komposztálási technológiát alkalmazzák. A folyamat során (8 hét) egy számomra megépített komposztprizmára vonatkozóan vizsgáltam a hőmérséklet, nedvességtartalom és a biológiai oxigénigény alakulását.