Szerző szerinti böngészés "Bodolay, Edit"
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 35)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető A D-vitamin hatása autoimmun kórképekben(2008) Gaál, János; Szegedi, Andrea; Csáthy, László; Szodoray, Péter; Csípő, István; Zöld, Éva; Bodolay, EditTétel Szabadon hozzáférhető A D-vitamin szerepe gastrointestinalis kórképekben(2012) Zöld, Éva; Bodolay, Edit; Zeher, Margit; Barta, ZsoltTétel Szabadon hozzáférhető A paraoxonázaktivitás vizsgálata kevert kötőszöveti betegségben(2006) Bodolay, Edit; Seres, Ildikó; Jakab, Zsanett; Csípő, István; Szilágyi, Anna Tünde; Szegedi, Gyula; Paragh, GyörgyTétel Szabadon hozzáférhető A polimorf fény-exanthema preventív fototerápiája(1985) Horkay, Irén; Bodolay, Edit; Kósa, ÁgnesTétel Szabadon hozzáférhető A poliszisztémás autoimmun betegségekhez társuló Sjögren-szindrómáról: a szekunder Sjögren-szindróma klinikai sajátosságai(1990) Zeher, Margit; Bodolay, Edit; Czirják, László; Dankó, Katalin; Sonkoly, Ildikó; Surányi, Péter; Szekanecz, Zoltán; Szegedi, GyulaTétel Szabadon hozzáférhető Angiogenesis and chemokines in rheumatoid arthritis and other systemic inflammatory rheumatic diseases(2002) Bodolay, Edit; Koch, Alisa E.; Kim, Joon; Szegedi, Gyula; Szekanecz, ZoltánTétel Korlátozottan hozzáférhető Antifoszfolipid antitestek kevert kötőszöveti betegségbenKovács, Evelin; Bodolay, Edit; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Zöld, Éva; Végh, Edit; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Reumatológiai TanszékAz antifoszfolipid szindróma (APS) autoimmun kórkép, amit a visszatérő artériás és vénás trombózisok és patológiás terhességek egy meghatározott csoportja jellemez antifoszfolipid antitestek (aPL) jelenlétében. A primer APS önálló betegség, míg szekunder formája szisztémás autoimmun kórképekhez társul, így kevert kötőszöveti betegséghez (Mixed Connective Tissue Disease-MCTD) is. MCTD-ben az aPL előfordulását nagy betegségcsoporton még nem vizsgálták. Az aPL és a trombózisok gyakoriságát, és ezeknek az összefüggését a klinikai tünetekkel 204 MCTD-s betegben vizsgáltuk. Megfigyeléseink és vizsgálataink eredményeképpen elmondhatjuk, hogy az MCTD kórlefolyása és klinikai megnyilvánulásai aPL-kel, illetve APS-val társulva súlyosabbak. Az APS-ban előforduló trombózissal járó esetekben életen át tartó antikoagulálás szükséges, az aPL pozitív, de trombózis nélküli betegekben szükségszerű a prevenció.Tétel Szabadon hozzáférhető B-sejtek vizsgálata kevert kötőszöveti betegségben(2014) Hajas, Ágota Helga; Baráth, Sándor; Szodoray, Péter; Nakken, Britt; Gogolák, Péter; Szekanecz, Zoltán; Zeher, Margit; Szegedi, Gyula; Bodolay, EditTétel Szabadon hozzáférhető Conductor of regulatory cells: does vitamin D restore the shifted balance of the distinct regulatory cell types in undifferentiated connective tissue disease?(2013) Baráth, Sándor; Nagy, Gábor; Zöld, Éva; Csípő, István; Gyimesi, Edit; Zeher, Margit; Bodolay, EditTétel Korlátozottan hozzáférhető Cytokine milieu in undifferentiated connective tissue disease: a comprehensive review(2015) Nakken, Britt; Bodolay, Edit; Szodoray, PéterTétel Szabadon hozzáférhető Tétel Korlátozottan hozzáférhető A D vitamin vizsgálata nem differenciált collagenosisbanZöld, Éva; Bodolay, Edit; Klinikai orvostudományok doktori iskola; DE--OEC--Általános Orvostudományi Kar --THE EXAMINATION OF VITAMIN D IN UNDIFFERENTIATED CONNECTIVE TISSUE DISEASE By Eva Zold Supervisor: Edit Bodolay M.D., Ph.D., D.Sc. UNIVERSITY OF DEBRECEN GYULA PETRANYI DOCTORAL SCHOOL OF CLINICAL IMMUNOLOGY AND ALLERGOLOGY, 2010 Summary The undifferentiated connective tissue disease is a chronic inflammatory autoimmune disease, involving a disorder of the body's connective tissues. Data showed that 30-40 % of patients with UCTD at the onset will develop a defined CTD. The presence of autoantibodies to nuclear or cytoplasmic components and more organ involvement reflects that the patients with UCTD have complex immunoregulatory abnormalities. Environmental factors play an pivotal role in the development and progression of systemic autoimmune diseases, along with susceptible genetic and hormonal background. Vitamin D deficiency may have a role in the pathogenesis of systemic autoimmune diseases. The aims of our study were to measure the vitamin D levels, the IL-17 producing capacity of TH17 cells, the rate of nTreg cells and TH17 cells, and functional activity of nTreg cell in patients with UCTD. We examined, whether 0.5 mg daily dose of vitamin D analogue, alfacalcidol treatment during 5 weeks can modify the number and function of nTreg cells and the IL-17 production. In addition, we assessed the plasma concentrations of proinflammatory Th1 cytokines, IL-12, IFN-g, as well as IL-23, IL-6, IL-17 also the key regulatory cytokine IL-10 before and after vitamin D supplementation. According to our studies in UCTD patients vitamin D levels significantly lower than the control group both the summer and winter periods. Circulating levels of vitamin D fluctuate seasonally in UCTD patients. In our result, the presence of dermatological symptoms (photosensitivity, vasculitis, and erythema), oesophagus dysmotility and pleuritis correlated with vitamin D insufficiency (<30 ng/ml). The presence of anti-U1-RNP, anti-SSA, and anti-CCP occurred more frequently in these particular patients. The lowest levels of vitamin D (<30 ng/mL) were measured in UCTD patients who subsequently evolved to defined CTDs. In UCTD patients the regulation of immune responses is defected and the suppressor activity towards autoimmune processes is diminished. The IL-17 expression of CD4+T lymphocytes was high in UCTD patients. We found significant elevation of the proinflammatory cytokines IL-12, IFN-g, as well as the TH17 cell associated cytokines, namely IL-23, IL-17 and IL-6 in UCTD patients. Alfacalcidol treatment has an affect on CD4+CD25+ Treg cells, and the vitamin analogue can increase the suppressive effect of Tregs on the proliferation of autologous CD4+CD25- T cells. Alfacalcidol inhibits both Th1 and TH17 cells, while shifting the response towards the regulatory cytokine, IL-10. The supplementation of vitamin D can restore the immune-homeostatic disturbance and it may influence Th17/nTreg imbalance, therefore could be beneficial in the management of autoimmune diseases. Keywords: vitamin D, UCTD, regulative T cellsTétel Szabadon hozzáférhető D-Penicillamin kezelés immunológiai hatásai kevert kötőszöveti betegségben(1986) Bodolay, Edit; Szabolcsi, Margit; Kávai, Mária; Seres, Tamás; Surányi, Péter; Szegedi, GyulaTétel Korlátozottan hozzáférhető D-vitamin szint és kardiovaszkuláris betegségek kevert kötőszöveti betegségbenPethe, Renáta; Bodolay, Edit; Debreceni Egyetem::Orvos- és Egészségtudományi Centrum::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Klinikai Immunológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Zöld, Éva; Szűcs, Gabriella; DEOEC Belgyógyászati Intézet; DEOEC Reumatológiai TanszékD-vitamin szint és kardiovaszkuláris betegségek kevert kötőszöveti betegségben PETHE RENÁTA VI. ÉVFOLYAM Összefoglalás A jelenlegi irodalmi adatok alapján az alacsony D-vitamin szint mellett gyakoribb a kardiovaszkuláris betegségek előfordulása, mint az élettani D-vitamin szintű egyénekben. A D vitamin hiányállapot, mint fontos környezeti faktor, immunmoduláló hatásával szerepet játszhat autoimmun kórképek kialakulásában és fenntartásában. Munkánk során egy szisztémás autoimmun kórképben, a kevert kötőszöveti betegségben (MCTD) vizsgáltuk a betegek D-vitamin szintjét. Célunk volt, felmérjük a D-vitamin szint és a kardiovaszkuláris betegségek közötti összefüggést. A DEOEC Belgyógyászati Intézet Immunológiai Tanszékén gondozott, átlag 14 éven át követett 125 MCTD-s beteg adatait dolgoztuk fel, kontrollként 78 egészséges egyén értékei szolgáltak. Mértük a D-vitamin szintet, a lipid szinteket, a CRP, fibrinogén mennyiségét, az autoantitestek szintjét a kardiovaszkuláris eltéréssel járó és a kardiovaszkuláris betegséget nem mutató MCTD-s betegekben. Az MCTD-s betegek átlagos D-vitamin szintje nyáron átlagosan 26,1 ± 13,5 ng/ml. A vizsgált MCTD-s betegek 55,2 %-ban találtunk D-vitamin hiányállapotot (<30 ng/ml). A 61 kardiovaszkuláris eltérést mutató MCTD-s beteg D-vitamin szintje alacsonyabb, mint a kardiovaszkuláris eltéréssel nem járó 64 betegé (18,2 ± 6,7 vs. 41,2 ± 9,8; p<0,001). A kardiovaszkuláris eltérést mutató betegekben a teljes cholesterin, fibrinogén és CRP szint szignifikánsan magasabb volt, mint a kardiovaszkuláris eltérés nélküli MCTD-s betegekben. A kardiovaszkuláris tüneteket mutató MCTD-s betegek szérumában magasabb volt az endothel sejt elleni antitestek, az anti-cardiolipin IgG szintje. Szoros korrelációt észleltünk az alacsony D-vitamin szint és a bal kamrai funkciózavar között. MCTD-s betegekben a D vitamin hiányállapot fokozott kardiovaszkuláris kockázatot jelent. Az MCTD-s betegekben a D vitamin szint követése mellett tartós D-vitamin pótlást kell alkalmazni.Tétel Szabadon hozzáférhető D-vitamin-analóg alfacalcidol hatása a regulatív T-sejt működésre(2010) Zöld, Éva; Szodoray, Péter; Gaál, János; Kappelmayer, János; Csáthy, László; Baráth, Sándor; Gyimesi, Edit; Hajas, Ágota Helga; Zeher, Margit; Szegedi, Gyula; Bodolay, EditTétel Szabadon hozzáférhető Doppler echocardiographiás vizsgálatok kevert kötőszöveti betegségben = Doppler echocardiography in mixed connctive tissue disease(2006) Végh, Judit; Hegedűs, Ida; Soltész, Pál; Zeher, Margit; Szegedi, Gyula; Bodolay, EditTétel Korlátozottan hozzáférhető Endokrin változások, endokrin betegségek időskorbanKőhalmi, Edit; Bakó, Gyula; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Klinikai Immunológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Bodolay, Edit; Bodor, Miklós; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati IntézetAz életkorral az endokrin rendszer változásai is bekövetkeznek, melyek többnyire csökkenő hormontermelést, renyhébben működő regulációs mechanizmusokat jelentenek. A korosodással óhatatlanul együtt járó rezerv kapacitás csökkenés, funkció romlás az endokrin rendszert is érintik. Munkámban ezeket a változásokat igyekeztem az endokrin szervek szerint rendszerezni, és a fontosabb eltéréseket kiemelni, diagnosticus vonatkozásokra, klinikai tünetek különbözőségeire, adott esetben a választandó terápia lehetőségeire felhívni a figyelmet.Tétel Szabadon hozzáférhető Endothelial cell markers reflecting endothelial cell dysfunction in patients with mixed connective tissue disease(2010) Soltész, Pál; Bereczki, Dániel; Szodoray, Péter; Magyar, Mária Tünde; Dér, Henrietta; Csípő, István; Hajas, Ágota Helga; Paragh, György; Szegedi, Gyula; Bodolay, EditTétel Szabadon hozzáférhető Fenotípusok kevert kötőszöveti betegségben = Phenotypes in mixed connective tissue disease(2011) Hajas, Ágota Helga; Csípő, István; Dezső, Balázs; Soós, Györgyike; Zöld, Éva; Szodoray, Péter; Végh, Judit; Zeher, Margit; Szegedi, Gyula; Bodolay, EditTétel Korlátozottan hozzáférhető A hő-shock protein 60 ellen termelődött antitestek jelenléte, azok összefüggése az endothel sejt diszfunkcióval, atherosclerosissal és vascularis történésekkel kevert kötőszöveti betegségben.Suszterics, Dóra; Bodolay, Edit; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Klinikai Immunológiai Tanszék; DE--Általános Orvostudományi Kar; Griger, Zoltán; Szamosi, Szilvia; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Klinikai Immunológiai Tanszék; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézet::Reumatológiai TanszékA hő-shock proteinek (HSP) az evolúció során konzerválódott intracellularis fehérjék. Az egyes fajok közötti antigén homológia következtében a HSP60, illetve az ellenük termelődött antitestek gyulladást provokálhatnak. Mind több megfigyelés igazolja, hogy autoimmun kórképekben a HSP60 ellen termelődött antitestek elősegíthetik az atherosclerosis kialakulását. A szerzők 30 MCTD-s betegben vizsgálták a HSP60 ellen termelődött antitestek jelenlétét, és annak összefüggését a cardiovascularis történésekkel.