Szerző szerinti böngészés "Bojtor, Csaba"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 46)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A kukorica hibridek növényfiziológiai változásainak hatása a növényi egészségre
    Bojtor, Csaba; Marton L., Csaba; Kerpely Kálmán Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A kukorica hibridek növényfiziológiai változásainak hatása a növényi egészségre A kukorica (Zea mays L.) napjaink egyik elsődleges termesztett növénykultúrája, amelynek a termés mennyiségi és minőségi növelése kiemelt fókuszterület a világon. A növénytermesztési gyakorlatban a klímaváltozékonyság fokozódásával előtérbe kerül a precíziós gazdálkodás, amely az okszerű tápanyagutánpótláson keresztül képes biztosítani a magas és kiváló minőségű terméshozamokat. Ezáltal pedig az esszenciális tápelemek megfelelő mértékű növényi hozzáférhetősége segíti elő a növényi egészség kialakulását és fenntartását, közvetve és közvetlenül is hozzájárulva a termés mennyiségi és minőségi maximalizálásához. A kukorica szárazanyagbeépülésének és tápelemfelvételének komplex értékeléséhez a főbb fenológiai fázisokban (V4, V8, VT, R6) vizsgáltam a különböző vegetatív és generatív növényi részek jellemzőit a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén beállított multifaktoriális nitrogéntrágyázási tartamkísérletben. Kutatási eredményeim alapján igazoltam a növekvő N-trágyázás káliumfelvételt növelő hatását. A legnagyobb mértékben az N4 (240 kg*ha-1 N) kezelés növelte 45 %-kal (12392 mg/kg K) a kontrollhoz képest a vizsgált évek átlagában, azonban mindegyik kezelés legalább 20 %-os koncentrációnövekedést eredményezett. A növekedés a 2019-es, jobb csapadékellátottságú évjáratban volt nagyobb mértékű, +4082 mg/kg többlet felvett káliumot eredményezve. Megállapítottam a növekvő N-trágyázásnak a kén akkumulációt fokozó hatását a vegetatív növényi részekben és a termésben egyaránt. A szár és a levél kéntartalmának változásában a növekvő nitrogénellátottság átlagosan 20 – 27 %, valamint 38 – 54 % közötti növekedést eredményezett, a legnagyobb mértékben az N4 kezelés esetében (+328 mg/kg és +800 mg/kg). A szemtermés kéntartalmára kiemelten pozitív hatást a magas nitrogéndózisok (N3 és N5 kezelések) gyakoroltak, 18 % és 15 %, vagyis 157,8 és 125,7 mg/kg felvett többlet kéntartalmat eredményezve. Az eredményeim alapján a növekvő nitrogéntrágyázás makro-, mezo- és mikroelem akkumulációra gyakorolt hatásai segítséget nyújtanak a termelőknek a nitrogéntrágyázás melletti kiegészítő műtrágyakezelések mértékének és szükségességének, valamint a műtrágya összetételének meghatározásában. A növény fejlődése szempontjából meghatározó fejlődési stádiumokban végzett mintavételezés, valamint az abból nyert adatok az értékelést követően a kukorica üzemi tápanyagellátását segítő döntéstámogató rendszerek alapadatbázisaként hasznosíthatók, hozzájárulva a precíziós tápanyagutánpótlás hatékony, rendszerszintű fejlesztéséhez és kivitelezéséhez. Plant health effects of the crop physiological changes of maize hybrids Maize (Zea mays L.) is one of the most important crops grown around the world and increasing the quantity and quality of its yield is a major focus in crop production. Precision farming, which can ensure high yields and high-quality yields through precision nutrient replenishment, is coming to the fore in crop production practices, as climate variability increases. The adequate availability of these essential nutrients for plants promotes the establishment and maintenance of plant health, contributing directly and indirectly to maximizing yield quantity and quality. For the complex evaluation of dry matter accumulation and nutrient uptake of maize, vegetative and generative parts of the plant were analysed in the main phenopases (V4, V8, VT, R6) in a multifactorial nitrogen fertilization experiment at the Látókép Crop Production Experimental Site of the University of Debrecen. Based on my results I confirmed the potassium uptake enhancing effect of increasing nitrogen fertilisation. The N4 (240 kg*ha-1 N) treatment increased potassium the most (45% - 12392 mg/kg K) compared to the control, each treatment resulting in at least a 20 % increase in concentration. The increase was higher in 2019, a year with more favourable rainfall characteristics, resulting in +4082 mg/kg of additional potassium uptake. I have demonstrated the effect of increasing nitrogen fertilisation on enhancing sulphur accumulation in both the vegetative parts of the plant and in the yield. On average, increasing nitrogen supply resulted in an increase in stem and leaf sulphur content of between 20 and 27 % and between 38 and 54 %, respectively, with the highest increases observed in the case of the N4 treatment (+ 328 mg/kg and + 800 mg/kg). High nitrogen doses (N3 and N5 treatments) had a particularly positive effect on grain sulphur content, with an increase of 18 and 15 %, or 157.8 and 125.7 mg/kg, respectively, of additional sulphur uptake. My results suggest that the effects of increasing nitrogen fertilisation on macro-, secondary- and micro-nutrient accumulation will assist producers in determining the need for additional fertiliser treatments in addition to nitrogen fertilisation and fertiliser composition. Sampling at development stages crucial for plant development and the resulting data, once evaluated, can be used as a baseline database for decision support systems for on-farm nutrient supply in maize, contributing to the efficient, system-wide development and implementation of precision nutrient supply.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Analysis of maize nutritional status exposed to abiotic stresses based on uav monitoring system
    Kgopa, Lucky Madimetja; Radócz, László; Bojtor, Csaba; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    The research was aimed at analyzing the nutritional status of Maize exposed to abiotic stresses using Unmanned Aerial Vehicle (UAV). The experiment was conducted at Látókép Crop Production Experiment Site of the University of Debrecen, Hungary. Treatments of nitrogen were applied in both irrigated and none-irrigated fields. Huge connection was noticed for the NGRDI, RGBVI and VARI records with the nitrogen content, which embraces them as suitable in distinguishing proof of the nourishing status of corn concerning nitrogen. The outcomes showed that cultivating maize with a water shortage without a huge lessening in yield was incomprehensible.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Analysis of Nutrient-Specific Response of Maize Hybrids in Relation to Leaf Area Index (LAI) and Remote Sensing
    (2022) Szabó, Atala; Mousavi, Seyed Mohammad Nasir; Bojtor, Csaba; Ragán, Péter; Nagy, János; Vad, Attila; Illés, Árpád
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Analysis of sweet corn nutritional values using multivariate statistical methods
    (2021-06-01) Huzsvai, László; Fejér, Péter; Illés, Árpád; Bojtor, Csaba; Bojté, Csilla; Horváth, Éva; Demeter, Cintia
    Processing large amounts of data provided by automated analytical equipment requires carefulness. Most mathematical and statistical methods have strict application conditions. Most of these methods are based on eigenvalue calculations and require variables to be correlated in groups. If this condition is not met, the most popular multivariate methods cannot be used. The best procedure for such testing is the Kaiser-Meyer-Olkin test for Sampling Adequacy. Two databases were examined using the KMO test. One of them resulted from the sweet corn measured in the scone of the study, while the other from the 1979 book of János Sváb. For both databases, MSA (measures sampling adequacy) was well below the critical value, thus they are not suitable e.g. for principal component analysis. In both databases, the values of the partial correlation coefficients were much higher than Pearson’s correlation coefficients. Often the signs of partial coefficients did not match the signs of linear correlation coefficients. One of the main reasons for this is that the correlation between the variables is non-linear. Another reason is that control variables have a non-linear effect on a given variable. In such cases, classical methods should be disregarded and expert models better suited to the problem should be chosen in order to analyse the correlation system.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Az alumínium toxicitás mérséklése baktérium készítménnyel a kukorica kezdeti növekedési stádiumában
    (2017) Kaczur, Dávid; Illés, Árpád; Bojtor, Csaba; Győri, Zoltán; Tóth, Brigitta
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Az ólom toxicitás hatásának vizsgálata a kukorica kezdeti növekedési stádiumában
    (2017) Illés, Árpád; Bojtor, Csaba; Kaczur, Dávid; Győri, Zoltán; Tóth, Brigitta
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A babrozsda (Uromyces appendiculatus) hatása a bab főbb növényfiziológiai paramétereire, a szuperoxid-dizmutáz és a lipidperoxidáz aktivitására
    Bojtor, Csaba; Radócz, László; Tóth, Brigitta; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Kutatásom általános célkitűzése a babrozsda (Uromyces appendiculatus (Pers.) Strauss) kórokozója által előidézett növénybetegséggel kapcsolatos élettani változások tisztázása, a fogékonyság és a betegség-ellenállóság (rezisztencia) hátterében zajló folyamatok feltárása volt. További célként fogalmaztam meg a bab természetes ellenálló-képessége, a reaktív oxigénformák szintje és a vizsgált enzimek aktivitása közötti összefüggések kimutatását. A kísérlet során a kórokozó fertőzésének hatását vizsgáltam a gazdanövény főbb növényfiziológiai paramétereire, úgy, mint a relatív klorofill tartalmára, a fotoszintetikus pigmentek (klorofill-a, b, karotinoidok) mennyiségére, a fotoszintézis fényszakaszának hatékonyságára, valamint a szuperoxid-dizmutáz (SOD) és a lipid-peroxidáz (LP) enzimek aktivitására. Ezen vizsgált enzimek szerepének tisztázása jelentősen hozzájárulhat a természetes védekező mechanizmussal rendelkező növényfajták nemesítéséhez, amivel mérsékelhető az élelmiszertermelésben felhasznált kemikáliák mennyisége.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Comparison of Maize Genotypes Using Drought-Tolerance Indices and Graphical Analysis under Normal and Humidity Stress Conditions
    (2022) Shojaei, Seyed Habib; Mostafavi, Khodadad; Omrani, Ali; Illés, Árpád; Bojtor, Csaba; Omrani, Saeed; Mousavi, Seyed Mohammad Nasir; Nagy, János
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Effect of aluminum and bacteria fertilizer treatment on the Vigna radiata root growth and photosynthetic activity on early growth stage
    (2017) Kaczur, Dávid; Bojtor, Csaba; Hankovszky, Gerda; Veres, Szilvia; Tóth, Brigitta
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Effect of Different Nitrogen Supply on Maize Emergence Dynamics, Evaluation of Yield Parameters of Different Hybrids in Long-Term Field Experiments
    (2022) Szabó, Atala; Széles, Adrienn; Illés, Árpád; Bojtor, Csaba; Mousavi, Seyed Mohammad Nasir; Radócz, László; Nagy, János
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Effect of nitrogen fertiliser on the rate of lipid peroxidation of different maize hybrids in a long-term multifactorial experiment
    (2021) Illés, Árpád; Bojtor, Csaba; Széles, Adrienn; Mousavi, Seyed Mohammad Nasir; Tóth, Brigitta; Nagy, János
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Eltérő NPK trágyázás hatása a kukorica (Zea mays L.) főbb fiziológiai paramétereire, termésmennyiségére és minőségére szántóföldi trágyázási tartamkísérletben
    Antal, Dániel; Bojtor, Csaba; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A hazai termesztő területek talajai kimerülőben vannak, és a tápanyagtartalmuk folyamatosan csökken. A növekvő élelmiszerigények kihívást jelentenek a termésmennyiségek növelésében, amihez a tápanyagutánpótlás intenzifikálása szükséges. Az optimális tápanyagutánpótlás elengedhetetlen a megfelelő termésátlagok eléréséhez. A nitrogén, foszfor és kálium fontos szerepet játszik a növényi anyagcsere-folyamatokban. A hazai talajokon gyakran nem harmonikus tápanyag-visszapótlás történik, pedig a kiegyensúlyozott tápanyagellátás javíthatja a termésmennyiséget és a beltartalmi paramétereket is. A modellnövényként használt kukorica tápanyagigényének kutatásával foglalkoztam a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepen. Célom egy optimális tápanyag-utánpótlási rendszer kialakítása volt a magas terméshozamok mellett. A kutatásom során egy száraz és egy átlagos csapadékellátottságú évjárat eredményeit hasonlítottam össze.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Evaluation of Complete Fertilizer in the Aspect of the Antioxidant Enzyme System of Maize Hybrids
    (2021) Illés, Árpád; Bojtor, Csaba; Mousavi, Seyed Mohammad Nasir; Széles, Adrienn; Tóth, Brigitta; Szabó, Atala; Nagy, János
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Evaluation of Grain Yield Stability in Some Selected Wheat Genotypes Using AMMI and GGE Biplot Methods
    (2022) Omrani, Ali; Omrani, Saeed; Khodarahmi, Manoochehr; Shojaei, Seyed Habib; Illés, Árpád; Bojtor, Csaba; Mousavi, Seyed Mohammad Nasir; Nagy, János
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Evaluation of stability in maize hybrids using univariate parametric methods
    (2022) Shojaei, Seyed Habib; Mostafavi, Khodadad; Amirparviz, Lak; Omrani, Ali; Omrani, Saeed; Mousavi, Seyed Mohammad Nasir; Illés, Árpád; Bojtor, Csaba; Nagy, János
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Evaluation of the Nutrient Composition of Maize in Different NPK Fertilizer Levels Based on Multivariate Method Analysis
    (2021) Bojtor, Csaba; Illés, Árpád; Mousavi, Seyed Mohammad Nasir; Széles, Adrienn; Tóth, Brigitta; Nagy, János; Marton, L. Csaba
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Genotype by Trait Interaction (GT) in Maize Hybrids on Complete Fertilizer
    (2021) Mousavi, Seyed Mohammad Nasir; Bojtor, Csaba; Illés, Árpád; Nagy, János
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Hagyományos és precíziós növénytermesztés összehasonlítása ökonómiai jellemzők alapján
    Lehel, Bernadett; Bojtor, Csaba; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A precíziós gazdálkodás a növénytermesztés technológiai fejlődésének legújabb irányvonala. Az új innovatív megoldások, műszaki és agronómiai lehetőségek fejlődése által a növénytermesztés számos területen hatékonyabbá válik, biztosítva ezzel az egyes részterületek és beavatkozások optimalizálását. A hatékonyság elsősorban költségoldalon jelenik meg, a különböző inputanyagok, valamint az üzemanyag megtakarításából származó költségcsökkentés ökonómiai előnyként jelentkezik egy gazdaság számára. A precíziós gazdálkodásra való átállás elsősorban a nagyobb, tőkeerősebb gazdaságoknál figyelhető meg, ennek kapcsán pedig fontos célom volt elvégezni egy komplex beruházás-gazdaságossági elemzést a választott mintagazdaságban, amely segítségével kimutatható a hagyományos és a precíziós technológiák közötti ökonometriai eltérés. A célom megvalósításához a Geo-Terra 96 Kft. hagyományos és precíziós gazdálkodásra vonatkozó adatait használtam, amely a precíziós gazdálkodásra való átállás előtt és azt követően mutatja be a gazdálkodás főbb ökonómiai paramétereit. Azt vizsgáltam, hogy az a beruházás, amit ők tettek a technológiaváltás érdekében, megtérülő beruházás volt-e, illetve milyen időtávon térülhet meg.