A kukorica hibridek növényfiziológiai változásainak hatása a növényi egészségre

A kukorica (Zea mays L.) napjaink egyik elsődleges termesztett növénykultúrája, amelynek a termés mennyiségi és minőségi növelése kiemelt fókuszterület a világon. A növénytermesztési gyakorlatban a klímaváltozékonyság fokozódásával előtérbe kerül a precíziós gazdálkodás, amely az okszerű tápanyagutánpótláson keresztül képes biztosítani a magas és kiváló minőségű terméshozamokat. Ezáltal pedig az esszenciális tápelemek megfelelő mértékű növényi hozzáférhetősége segíti elő a növényi egészség kialakulását és fenntartását, közvetve és közvetlenül is hozzájárulva a termés mennyiségi és minőségi maximalizálásához. A kukorica szárazanyagbeépülésének és tápelemfelvételének komplex értékeléséhez a főbb fenológiai fázisokban (V4, V8, VT, R6) vizsgáltam a különböző vegetatív és generatív növényi részek jellemzőit a Debreceni Egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén beállított multifaktoriális nitrogéntrágyázási tartamkísérletben. Kutatási eredményeim alapján igazoltam a növekvő N-trágyázás káliumfelvételt növelő hatását. A legnagyobb mértékben az N4 (240 kg*ha-1 N) kezelés növelte 45 %-kal (12392 mg/kg K) a kontrollhoz képest a vizsgált évek átlagában, azonban mindegyik kezelés legalább 20 %-os koncentrációnövekedést eredményezett. A növekedés a 2019-es, jobb csapadékellátottságú évjáratban volt nagyobb mértékű, +4082 mg/kg többlet felvett káliumot eredményezve. Megállapítottam a növekvő N-trágyázásnak a kén akkumulációt fokozó hatását a vegetatív növényi részekben és a termésben egyaránt. A szár és a levél kéntartalmának változásában a növekvő nitrogénellátottság átlagosan 20 – 27 %, valamint 38 – 54 % közötti növekedést eredményezett, a legnagyobb mértékben az N4 kezelés esetében (+328 mg/kg és +800 mg/kg). A szemtermés kéntartalmára kiemelten pozitív hatást a magas nitrogéndózisok (N3 és N5 kezelések) gyakoroltak, 18 % és 15 %, vagyis 157,8 és 125,7 mg/kg felvett többlet kéntartalmat eredményezve. Az eredményeim alapján a növekvő nitrogéntrágyázás makro-, mezo- és mikroelem akkumulációra gyakorolt hatásai segítséget nyújtanak a termelőknek a nitrogéntrágyázás melletti kiegészítő műtrágyakezelések mértékének és szükségességének, valamint a műtrágya összetételének meghatározásában. A növény fejlődése szempontjából meghatározó fejlődési stádiumokban végzett mintavételezés, valamint az abból nyert adatok az értékelést követően a kukorica üzemi tápanyagellátását segítő döntéstámogató rendszerek alapadatbázisaként hasznosíthatók, hozzájárulva a precíziós tápanyagutánpótlás hatékony, rendszerszintű fejlesztéséhez és kivitelezéséhez.

Plant health effects of the crop physiological changes of maize hybrids

Maize (Zea mays L.) is one of the most important crops grown around the world and increasing the quantity and quality of its yield is a major focus in crop production. Precision farming, which can ensure high yields and high-quality yields through precision nutrient replenishment, is coming to the fore in crop production practices, as climate variability increases. The adequate availability of these essential nutrients for plants promotes the establishment and maintenance of plant health, contributing directly and indirectly to maximizing yield quantity and quality. For the complex evaluation of dry matter accumulation and nutrient uptake of maize, vegetative and generative parts of the plant were analysed in the main phenopases (V4, V8, VT, R6) in a multifactorial nitrogen fertilization experiment at the Látókép Crop Production Experimental Site of the University of Debrecen. Based on my results I confirmed the potassium uptake enhancing effect of increasing nitrogen fertilisation. The N4 (240 kg*ha-1 N) treatment increased potassium the most (45% - 12392 mg/kg K) compared to the control, each treatment resulting in at least a 20 % increase in concentration. The increase was higher in 2019, a year with more favourable rainfall characteristics, resulting in +4082 mg/kg of additional potassium uptake. I have demonstrated the effect of increasing nitrogen fertilisation on enhancing sulphur accumulation in both the vegetative parts of the plant and in the yield. On average, increasing nitrogen supply resulted in an increase in stem and leaf sulphur content of between 20 and 27 % and between 38 and 54 %, respectively, with the highest increases observed in the case of the N4 treatment (+ 328 mg/kg and + 800 mg/kg). High nitrogen doses (N3 and N5 treatments) had a particularly positive effect on grain sulphur content, with an increase of 18 and 15 %, or 157.8 and 125.7 mg/kg, respectively, of additional sulphur uptake. My results suggest that the effects of increasing nitrogen fertilisation on macro-, secondary- and micro-nutrient accumulation will assist producers in determining the need for additional fertiliser treatments in addition to nitrogen fertilisation and fertiliser composition. Sampling at development stages crucial for plant development and the resulting data, once evaluated, can be used as a baseline database for decision support systems for on-farm nutrient supply in maize, contributing to the efficient, system-wide development and implementation of precision nutrient supply.