Szerző szerinti böngészés "Bokor, Lilla"
Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Koronavírus oltást nem kapottak pszichés jellemzői háziorvosi praxisok betegei körébenFucskó, Máté; Kósa, Karolina; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Magatartástudományi Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Bokor, Lilla; Debreceni Egyetem::Bölcsészettudományi Kar::Pszichológiai Intézet::Személyiség- és Klinikai Pszichológiai (nem önálló) TanszékA COVID-19 járvány megjelenése 2020-ban jelentősen növelte a krónikus stresszt és szorongást a népesség körében. A járvány megfékezéséhez a megfelelő átoltottság kulcsfontosságú kérdés volt a nyájimmunitás kialakítása érdekében. A dolgozatban azokat a komplex pszichológiai tényezőket vizsgáltam, amelyek az oltási hajlandóságot befolyásolják, úgymint irracionális hiedelmek, kognitív torzítások, személyiségjellemzők, intézményekkel és egyénekkel szembeni bizalmatlanság; továbbá e tényezők összefüggését a pszichés stressz szintjével, a szubjektív egészséggel és az oltottsági állapottal. Ezen tényezők ismerete és mélyebb megértésük segíthet az oltást nem kapottak meggyőzésében. Eredményeink szerint a nem oltottak negatív attitűddel bírnak az oltakozással szemben és fontos jellemzőkben különböznek az oltottaktól. A kutatás hozzájárulhat a koronavírus-oltással kapcsolatos félelmek és ellenérzések megértéséhez, amelyek ismeretében hatékony oltási kampány tervezhető, azonban a pontos értelmezéshez szükséges a mintaelemszám növelése.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A maladaptív álmodozók élményvilágának kvalitatív vizsgálata felnőtt átlagpopulációbanBokor, Lilla; Molnár, Judit; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi Kar; Muha, Bettina; Balajthy, Dániel; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; Debreceni Egyetem::Bölcsészettudományi KarA maladaptív álmodozás egy újonnan felfedezett, jelenleg kevéssé feltárt pszichológiai jelenség, melynek lényege a kóros mértékű, szenvedést és/vagy funkcióromlást okozó képzeleti tevékenység. Jelen vizsgálat célja a maladaptív álmodozás sajátosságainak kvalitatív vizsgálata felnőtt átlagpopulációban, különös tekintettel az álmodozás tematikai és dinamikai jellegzetességeire. Hazai mintán a jelenség kvalitatív vizsgalatát célzó kutatások ezidáig még nem születtek. Vizsgálatunkban egy szakirodalmi adatok alapján összeállított, a maladaptív álmodozás jellegzetességeit feltáró strukturált kérdőívet alkalmaztunk. Az eredmények elemzése induktív kvalitatív tartalomelemzéssel történt, melyet a megbízhatóság érdekében három független kódoló végzett. A vizsgálatban résztvevők toborzása korábbi kutatásunkban, online felületen történt, amely során a Maladaptív Álmodozás Skála (MDS-16-HU) segítségével 185 maladaptív álmodozó került kiszűrésre. Az eredmények szerint az álmodozás fókuszában elsősorban a személy élményvilága (41,6%) és interperszonális kapcsolatrendszere (38,9%) áll. A maladaptív álmodozás legfontosabb funckiója az érzelemszabályozás (41,6%), vágyteljesítés (27%), valamint a valóság elől való elmenekülés (23,8%). Legjelentősebb negatív következménye a különböző életterületeken mutatott károsodás (48,6%), továbbá a fantáziavilág és a realitás közötti disszonanciával való szembesülés (40%). Az álmodozást leggyakrabban a tétlenség (33,5%), illetve különböző modalitású érzékszervi ingerek (28,1%) indítják be, megszakítása pedig többnyire nem akaratlagosan, hanem külső körülmények (69,2%) – kötelezettségek, időhiány, zavaró ingerek – hatására következik be. Az álmodozás az esetek jelentős részében (61,1%) a személy környezete előtt rejtve marad. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a jelenség számos tekintetben a viselkedéses addikció jegyeit hordozza (jutalmazó, kompenzatorikus jelleg, megküzdési funkció, „leszokásra” tett kísérlet, eltitkolás), amiből arra következtethetünk, hogy a maladaptív álmodozás klinikai figyelmet igénylő állapot.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A transzcendentális meditáció hatása az élmények átélésére, a tudatosságra és az élet értelmességének tapasztalatáraBokor, Lilla; Csörsz, Ilona; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom a transzcendentális meditáció pszichológiai vetületeivel foglalkozik, különös tekintettel a tudatos jelenlétre, a személyes fejlődésre, az abszorpciós képességre, illetve az élet értelmességéhez fűződő szubjektív viszonyra. Meditáló és nem meditáló csoportok összehasonlítása során szignifikáns különbségek mutatkoztak a tudatosság tekintetében, valamint az élmények átélésének módjában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vallás és a vallásgyakorlás vizsgálata a jungi individuációs processzus függvényébenKócs, Kamilla Mária; Bánfalvi, Attila; Gajdos, Ágoston; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Magatartástudományi Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Bokor, Lilla; Debreceni Egyetem::Bölcsészettudományi Kar::Pszichológiai Intézet::Személyiség- és Klinikai Pszichológiai (nem önálló) TanszékA jelen kutatásban azt vizsgáltam elsősorban, hogy a vallásosság és a spiritualitás mértéke az egyén életében összefüggésbe hozható-e azzal, hogy hol tart individuációs folyamatában, kitérve a felekezetek közötti különbségekre is (katolikus és protetáns). A vallásosság és a spiritualitás felmérése a Vallásosság és Spiritualitás Multidimenzionális Vizsgálata kérdőív rövid formájának Magyar adaptációja által történt meg, míg a jungi individuációs folyamatban való előrehaladottságot az Élettel való elégedettség skálával, Rosenberg Önértékelés skálájával és a Hála Kérdőívvel mértem fel. A keresztmetszeti kutatás online kérdőívcsoportokban történt meg 2022. január – 2022. február között. Összesen 53 válasz érkezett, melyek összesítése után RStudio statisztikai program segítségével teszteltem le hipotéziseimet. Fő hipotézisem teljesült, mely alapján megfogalmazható, hogy található kapcsolat a vallásosság és az individuációs folyamatot vizsgáló skálák között (r = 0.23; p = 0.004). A további vizsgálatok kimutatták azt is, hogy a katolikus egyének életében a megbocsátás hozható összefüggésbe a magasabb önértékélesssel és a hála érzetével (r = 0.77; p = 0.02). A protestáns felekezethez tartozókat megvizsgálva pedig az mutatható ki, hogy az olyan szubjektív vallásos tevékenységek, mint az imádság, meditáció, vallásos olvasmányok és egyéb médiatartalmak fogyasztása erős kapcsolatot jelez az individuációs folyamatban való nagyobb mértékű előrehaladottsággal (r = r = 0.76; p = 0.01).