Szerző szerinti böngészés "Borsos, Zsolt"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Egy hagyományos almaültetvény elemzése egy adott vállalkozáson keresztül
    Borsos, Zsolt; Krivdáné Dorogi, Dóra Anikó; Apáti, Ferenc; DE--Gazdaságtudományi Kar
    Dolgozatomban egy hagyományos almaültetvény elemzését végeztem egy adott vállalkozáson keresztül. Bemutattam az almatermesztés nemzetközi helyzetét, európai helyzetét majd az ágazat jelentőségét elemeztem Magyarországon. A gazdaság eredményeit klasszikus üzemgazdasági elemzésen keresztül szemléltettem.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Tavaszi zab genotípusok termőképességének és minőségének vizsgálata csernozjom talajon
    Borsos, Zsolt; Kutasy, Erika Tünde; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Magyarországon az elmúlt fél évszázadot tekintve egyre jobban tapasztalhatjuk meg a klímaváltozás hatását, ennek köszönhetően melegebbek a nyári illetve a téli időszakok. A klímaváltozás összetett környezeti jelenség, amely nagymértékben befolyásolni tudja a növények életjelenséget (AGRARIUM, 2016). A klímaváltozás hatására a hazai mikroklímához alkalmazkodott növények esetében stresszhatátás jelentkezik, ami a termésmennyiség csökkenésében mutatkozik meg leginkább, ennek elkerülése érdekében egyre nagyobb lett a stressz-toleranciával rendelkező hibrid fajták iránti kereslet. Ezáltal a fajtanemesítéssel foglalkozók fontos feladatává vált az olyan hibridek kidolgozása amelyek stressz-toleranciával rendelkeznek illetve kevesebb vizet vesznek fel vegetációs időszakuk alatt. A diplomadolgozatomban felhasznált tápelemek, a szilícium (Si) és a kén (S) nemzetközileg elismert kutatások alapján abiotikus illetve biotikus stresszhatásra minimalizálásában már elfogadott kutatásokkal rendelkezik, éppen ezért használtuk mi is a kísérletünk során. Az előbb említett tápelemek mellett a hazai nemesítésű tavaszi zabfajták fiziológia paramétereit is vizsgáltuk a kísérlet időtartalma alatt. Hazánkban leginkább a tavaszi zabfajtákat részesítik előnyben, hiszen nem kell számolni a téli időszakban bekövetkező kifagyással, azt viszont meg kell említeni, hogy a termésmennyiség tekintetében az őszi zab nagyobb értékkel rendelkezik. Kutatásunk céljai között szerepelt a tavaszi zabfajták népszerűsítése is.