Szerző szerinti böngészés "Csendes, Julianna"
Megjelenítve 1 - 6 (Összesen 6)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Családi életre nevelés 14-18 éves korig: Az emberi kapcsolatok színterei(2013-01-10T12:32:05Z) Rácz, Judit; Csendes, Julianna; DE--TEK--Bölcsészettudományi KarA család, mint a gyermek legelső szocializációs színtere igen fontos szerepet játszik az ember életében, képes meghatározni az ember viselkedését, kapcsolatait. Ezért nagyon fontos, hogy a gyermekek, az ifjúság az iskolai oktatás keretein belül is egyfajta mintát, felvilágosítást kapjanak olyan témákban, mint az emberi kapcsolatok alapjait szolgáló barátság, a szerelem, a házasság, a családi élet fontossága. A XXI. században, mai, rohanó világunkban sajnos egyre kevesebb szerep jut a családnak. Ezek az apró, de mégis lényeges közösségek lassan elveszítik oktató-nevelő funkciójukat. Ezért úgy vélem, hogy az Emberismeret, etika c. tantárgy és annak oktatója képes arra, hogy tanórai keretek között lehetőséget biztosítson ezen fontos témák átbeszélésére. Lehetőség nyílik arra, hogy a diákok saját tapasztalataik alapján jöjjenek rá arra, hogy milyen az ideális szülő-gyermek kapcsolat, melyek a jó házasság feltételei, esetleg hogyan növelheti az ember annak esélyét, hogy sikeres, jól működő házasságot kössön és a jövőben sikeres és kiegyensúlyozott családi életet vezessen.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A közoktatási vezető szerepe az iskolai szocializációbanFerenczik, György; Csendes, Julianna; Chrappán, Magdolna; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom a mai magyar társadalom és az oktatási intézmények számára is igen érzékeny témát, az iskola szocializációs funkcióját boncolgatja. A szocializáció egész életen át tartó folyamat és az iskolában nem merül ki a tanulói szocializációban. Az iskola, mint munkahely nagy jelentőségű színtere a szakmai szocializációnak. A XXI. század nagy kérdése, hogy az oktatási intézmények milyen mértékben képesek a szocializációs hiányosságok rendezésére, a szocializációs zavarok megoldására tanulóiknál?!Tétel Korlátozottan hozzáférhető A közoktatásvezetői szerep érzelmi és kommunikációs tényezőiCsendes, Julianna; Chrappán, Magdolna; DE--Bölcsészettudományi KarA XXI. század iskolái olyan kihívások, már-már küzdelmek elé állíthatják az iskola vezetőit, ami az eddigieknél több humán erőforrást igényel, több olyan érzelmi komponens meglétét feltételezi, mely szükséges ahhoz, hogy a mai iskolák eredményesen működjenek. Az iskolák működésének jogszabályi környezete, az oktatás centralizációjának növekedése az utóbbi években szintén megnövelte az iskolavezetők terheit. Dolgozatomban megkísérlem kibontani a ma vezetőjének legfontosabb érzelmi és kommunikációs kompetenciáit melyek a sikeres vezetés előfeltételei. A vezetői szerep tartalmának meghatározásán túl kitérek az iskolai eredményességre, az érzelmi intelligencia fontosságára, a vezetői stílusokra, a vezető, mint döntéshozó, értékteremtő, mint motiváló szerepére és a hatalomhoz való egészséges viszonyulás fontosságára és a Pygmalion effektusra is.. A következőkben tárgyalt érzelmi tényezők közül kiemelt fontossággal bír a vezető érzelmi intelligenciája.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A pedagógiai jellegű tantárgyak helye a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium történetébenGerják, Eszter; Csendes, Julianna; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom célja a püspökladányi Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban történő pedagógiai jellegű képzések bemutatása. Ennek az intézménynek évtizedekre visszanyúló hagyománya van a pedagógiai jellegű tantárgyak tanítását illetően. Ahhoz, hogy a napjainkban zajló szociális humán szakmacsoportos oktatás sikeresen működhessen, az iskolának, a képzési formáknak és az ezekhez kapcsolódó tanmeneteknek és tantárgyaknak sok változáson kellett keresztül menniük. Szakdolgozatomban ezeket a változásokat igyekszem nyomon követni és bemutatni, a kezdetektől napjainkig.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tanulási képességek fejlesztése 14 és 18 éves kor között(2013-01-10T13:02:03Z) Szegedi, Andrea; Csendes, Julianna; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar"A jó pap is holtig tanul”, tartja a régi magyar közmondás, mely napjainkban sem veszít jelentőségéből, sőt talán egyre inkább vonatkozik korunk minden emberére. A tudás, mint érték, a változásokra való nyitottság, a spontán helyzetek rugalmas kezelése, megoldása mindennapi életünk részévé vált. Ha körültekintünk, láthatjuk, világunk felgyorsult, értékeink megváltoztak, nemzetközi kapcsolataink megerősödtek, lehetőségeink tárháza egyre bővül. Meg tudunk- e felelni ezeknek az újfajta kihívásoknak? Vajon elegendő „útravalót” szereztünk- e egy egész életre, azáltal, hogy az iskolában gazdag elméleti tudás birtokosaivá váltunk? A tanulást, továbbá a tanulás tanítását az Európai Unió, valamint a Nemzeti Alaptanterv is a kiemelten fejlesztendő területek között tartja számon. Az iskola egyik alapvető feladata a megfelelő tanulási módszerek tanítása. Ahogyan a különböző felmérések, vizsgálatok, statisztikák is bizonyítják, a magyar tanulók nagy többsége sajnos nem rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alaptechnikákkal, módszerekkel. Tény az is, hogy a tanárok tanóráikon főként a hagyományos oktatási módszereket alkalmazzák és hazai képzési rendszerünk még mindig elegendőnek tartja a reproduktív, lexikális tudást. Ezen jelenségek összeadódva az alábbi következményekkel jár(hat)nak: a tanulók elveszítik a tanulás iránti motivációjukat; gondolkodási képességeik, kreativitásuk beszűkülnek; nem képesek az összefüggések meglátására. Mi lehet a megoldás? Szemléletmódváltásra van szükség. A pedagógus szerepe, felelőssége kulcsfontosságú. Feladata nem merülhet ki csupán annyiban, hogy megtanítja tantárgyát. Olyan tanulási módszerekkel szükséges gazdagítani diákjaikat, amelyek segítségével eredményesebben és hatékonyabban tanulhatnak. Így ők motiváltabbak lesznek és képessé válhatnak a tudatos tanulásra. Olyan rugalmas, fejlődésre képes, változásokra nyitott egyénekké válhatnak, akik lépést tudnak tartani a folyton változó világgal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy tanuló komplex személyiségvizsgálata a gyakorlóintézménybenFerenczik, Fanni Dóra; Csendes, Julianna; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban felmértem egy 9. osztályos tanuló személyiségének jellemzőit, összetevőit. Módszerként a családlátogatást, kérdőívek kitöltését és kiértékelését, valamint a személyes beszélgetést és a tanulói megfigyelést használtam.