Szerző szerinti böngészés "Csoma, Bettina"
Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kötődési stílus, a kóros evési attitűdök és a disszociatív tünetek közötti kapcsolat vizsgálata átlagpopulációnCsoma, Bettina; Sándor, Alexandra; Általános Orvostudományi Kar::Magatartástudományi Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Ujvárosy-Papp, Anna; Klinikai KözpontDolgozatom három fő témája a kötődés, az evészavarok, illetve a disszociáció voltak. Jelen kutatásomban ezek összevetésével foglalkoztam, a kötődés felnőttkori sajátosságait, a maladaptív evési attitűdöket, illetve a disszociatív élmények jellegzetességeit, befolyásoló tényezőit mutattam be, majd összefüggéseiket online kérdőíves vizsgálatban tártam fel 18 év feletti átlagpopuláción. A vizsgálatban három standard kérdőívet alkalmaztam, ezek a Kötődési Stílus Kérdőív magyar változata, az Evési Attitűdök Tesztje, illetve a Disszociáció Kérdőív magyar változata. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a kötődésben fellelhetőek-e olyan sajátos mintázatok, amelyek eltérően alakulnak olyan személyeknél, akik nagyobb hajlamot mutatnak disszociatív élmények megélésére, illetve olyanoknál, akik valamilyen evészavarral, maladaptív evési attitűddel rendelkeznek. Emellett azt is megvizsgáltam, hogy fennáll-e összefüggés a táplálkozási rendellenességek, illetve a disszociációs hajlam kialakulása között. Ezek mentén szignifikáns különbséget találtam a Kötődési Stílus Kérdőív egyes alskáláin a disszociáció mentén, illetve mind az evészavar alapján létrehozott két kockázati csoportban, mind az önbevallás alapú evészavar estén. Az evési attitűdök és a disszociáció összefüggései azonban a várakozásaimmal szemben nem hoztak szignifikáns különbséget a két kockázati csoportban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szorongással való megküzdés és az énhatékonyság vizsgálata a pszichodráma és a családállítás tapasztalatainak tükrébenCsoma, Bettina; Héjja-Nagy, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarNagy műhelymunkámban a pszichodráma és a családállítás módszereit mutattam be, emellett a szorongással való megküzdés és az énhatékonyság témakörével foglalkoztam. Szakirodalmamban kitértem a két módszer egyes sajátos jellemzőire, szemléleti keretére, kutatási előzményeire. Vizsgálatom során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy összefüggésbe hozható-e a magas énhatékonyság-érzet, illetve a hatékony megküzdés a pszichodráma vagy a családállítás alkalmazásával. Emellett a pszichológiában kétes megítélésű családállítást szerettem volna összehasonlítani a pszichodrámával, mely a szakmában elismert terápiás eszköz, mégis a laikusok számára sokszor összekeverendő egyes módszertani hasonlóságok miatt. A kutatásomban két standard kérdőív által vizsgáltam hipotéziseimet. Ez alapján megállapítottam, hogy szignifikáns különbséget mutatnak a csoportok annak tekintetében, hány alkalommal vettek részt családállításon és/vagy pszichodrámán, illetve egyes feltételekben arra következtettem, hogy a módszerek alkalmazása összefüggésbe állítható a pszichológiai immunitást (Oláh, 2005) alakító kompetenciák fejlődésének terén.