Szerző szerinti böngészés "Dede, Orsolya"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Fajazonosítás lehetőségei tejből genetikai vizsgálatok alapján
    (2012-05-21T07:51:18Z) Dede, Orsolya; Czeglédi, Levente; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Statisztikai adatok alapján a tejtermelés és fogyasztás csökkenése maga után kell, hogy vonja a termékek minőségének jobbá tételét.A gazdasági változásokból eredő hamisítás magába foglalja értékes összetevők kihagyását vagy helyettesítését olcsóbb hozzávalókkal, emellett hamis vagy félrevezető címkézés is történhet a tejtermékek esetében.Munkánk során célul tűztük ki, genetikai vizsgálatok optimalizálásával, költségkímélő módon kimutatható és egymástól elkülöníthető legyen a szarvasmarha-, juh-, kecse-, bivalytej, valamint azok keverékei.Elsőként a gradiens PCR alkalmazásával fajspecifikus primer párokat optimalizáltuk. Az eredmények ismeretében az ideális Tm-el dolgoztunk a továbbiakban. A következő kísérlet alapján választottuk ki, melyik az a négy primer pár kombináció, amivel a legjobban beazonosítható a faj.Sikerült kialakítanunk olyan PCR módszert, melyben mind a négy tejelő állatfaj egy PCR-rel felszaporítható és egy agaróz gélen kimutatható. A módszerben sikerült elérni, hogy idő és költségkímélő eljárások széleskörű alkalmazása a gyakorlatban könnyebben elterjedhet, kezdeti eredményeink jelentős segítséget nyújthatnak a fogyasztóvédelem területén. A számos PCR technikára alapozott fajazonosítási módszerben használt restrikciós emésztéses eljárást nem alkalmaztuk, így a fajspecifikus primer használata egy idő- és költséghatékony megoldást jelent.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Nagyüzemi tenyészbaromfi állomány salmonella gyérítési programjának kontrollja során szerzett tapasztalatok a 2015-ös év eredményei alapján
    Dede, Orsolya; Karaffa, Erzsébet; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Napjainkban az élelmiszereket többnyire nagyipari módszerekkel állítják elő emiatt minden olyan termékkárosodás vagy szennyeződés,mely alkalmas a fogyasztó egészségét gyengíteni, a korábbiaknál lényegesen súlyosabb következményekkel járhat. Az állatról emberre átvihető fertőzések,zoonózisok közül nagy jelentősége van az ételmérgezésnek.A szennyeződések egyik leggyakoribb forrása a szalmonella hordozó brojler csirke húsa és a fertőzött nyers tojás.Dolgozatomban egy hazai nagyüzemi húshibrid tyúktenyésztő vállalkozás szalmonella státuszát vizsgáltam laboratóriumi kontrollok segítségével.Ezen vizsgálatok kiterjedtek a brojler csirke állomány szülőpár állományaira és azok környezetéből vett mintákra, valamint a keltetés alatt vett környezetből és a kikelt naposcsibékből származó minták ellenőrzésére.