Szerző szerinti böngészés "Dobos, Attila Csaba"
Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Költséghatékony szenzorok összehasonlító vizsgálata és alkalmazási lehetőségük a gyakorlatbanBencs, Krisztián; Dobos, Attila Csaba; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarSzakdolgozatom célja olyan, alacsony árkategóriához tartozó, precíziós mezőgazdaságban alkalmazandó szenzorok méréseinek vizsgálata, amelyek magánemberek számára is könnyen alkalmazhatók. Vizsgált szenzorjaim közé két hőmérséklet és légnedvességmérő, valamint két talajnedvességmérő modul tartozik. Kutatásom alatt fényt derítek arra, hogy megéri-e mindig az olcsóbb eszközökre beruházni és hogy van-e szignifikáns különbség két, azonos árkategóriát képviselő szenzor mérési pontossága között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nagykunsági árapasztó tározó mezőgazdasági területhasznosításának változása az I. katonai felvételezéstől napjainkig(2013-04-26T09:28:13Z) Szláma, Zsombor; Dobos, Attila Csaba; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarDolgozatomban bemutatom, térképekkel illusztrálom, és számszerű adatokkal bizonyítom a Nagykunsági árapasztó tározó mezőgazdasági területhasznosításának változását az I. katonai felvételezéseket megelőző időszaktól egészen napjainkig. A szakirodalmi áttekintésben röviden ismertetem a mezőgazdaság értelmezési lehetőségeit, a mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolatát, azon belül a hazai állapotokat. Ismertetem a mezőgazdaság vidékfejlesztő szerepét és a lehetséges célkitűzéseket. A továbbiakban ismertetem a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének (VTT) lényegét, a Nagykunsági árapasztó tározóra vonatkozó általános tudnivalókat, a megvalósulás támogatottságát, az építkezés során felmerülő hátráltató tényezőket, a terület természetvédelmi vonatkozásait, a gazdálkodási lehetőségeket, és megnevezem a projekt kedvezményezettjét. Az áttekintés végén tárgyalásra kerül a természetvédelmi szempontból javasolt hullámtéri földhasználat-váltás kérdése is. Az anyag és módszer fejezetben röviden ismertetem a dolgozat elkészítéséhez használt eszközöket. A továbbiakban tárgyalásra kerül a terület környezeti alkalmassága, tájhasználata, az 1784-es I. katonai felmérést megelőző időszaktól egészen napjainkig. A dolgozat következő fejezetében összesítem a kapott eredményeket, és ezek alapján levonom a számomra értékes következtetéseket. A dolgozat befejező szakaszában néhány javaslatot teszek, a tározó területének jövőbeni hasznosítását illetően.Tétel Korlátozottan hozzáférhető RTK Technológia alkalmazása a precíziós vetéstechnológiában(2012-10-29T11:08:32Z) Bói, János; Dobos, Attila Csaba; DE--ATC--Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési KarA szakdolgozatban bemutatásra kerül az RTK Technológia alkalmazása a vetéstechnológiában és a GPS technológia fejlődése. Négy kísérleti területen történtek a mérések, melyek kiterjedtek a vetésmélységre, tőtávra, csatlakozó sorokra, tőszámra és tőtáv szórásra. A méréseket a KITE zRt. Fejlesztési és Szolgáltatási osztály munkatársainak vezetésével végeztem el. A szakirodalmi részben taglalom a GPS fejlődését és felhasználási lehetőseit, valamint az RTK technológia alkalmazását, típusait és feltételeit, valamint a precíziós mezőgazdaság kialakulását és fejlődését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vízellátottság hatása zöldbab (phaseolus vulgaris l.) Fajták és csemegekukorica (zea mays l. Convar. Saccharata koern.) Hibridek fejlődésére és növekedésére(2014) Molnár, Krisztina; Dobos, Attila Csaba; Kerpely Kálmán növénytermesztési- és kertészeti tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- DE-Mezőgazadság-Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarA költséghatékony és biztonságos növénytermesztés elengedhetetlen feltétele a szántóföldi és a kertészeti kultúrák vízellátottságának vizsgálata, valamint a megfelelő vízutánpótlási stratégiák kidolgozása az adott növények esetében. 2011-2013 években a Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetének bemutatókertjében csernozjom talajon, kisparcellás kísérletben vizsgáltam a köztermesztésben lévő zöldbabfajták és csemegekukorica hibridek számára legoptimálisabb vízellátottsági viszonyokat a növényi fejlődést és termőképességet jellemző paraméterek, valamint a növények vízhasznosítása alapján. A három év adatainak értékelése során megállapítottuk, hogy a különböző fejlődési szakaszokban a növények levélterülete és spektrális tulajdonságai nagymértékben függnek a rendelkezésre álló víz mennyiségétől. Az eltérő vízellátottságban részesülő zöldbab és csemegekukorica növények vízhasznosítási együtthatói alapján a rendelkezésre álló vízmennyiség csökkenésével a termésmennyiség is csökken. A LAI, SPAD, NDVI, termőképesség, valamint a vízhasznosítás jellemzői alapján a zöldbab fajták és a csemegekukorica hibridek teljesítménye a vízellátottság függvényében változik. A zöldbabfajták közül a Carson növényi kondíciója és terméseredményei optimális vízellátottságban a legjobbak. A Maxidor ebben a két évben a fejlődés korai szakaszában bekövetkezett károsodásokat az öntözés ellenére sem tudta kiheverni. A Pation növényi kondíciója és terméseredményei öntözés hatására javulnak. A Serengeti a szárazabb körülményeket jobban elviseli a többi fajtánál. A GSS 1477 csemegekukorica hibrid eltérő vízellátottságban is hasonló produkcióra képes. A GSS 2259 fejlődése és így terméseredményei is javulnak öntözés hatására. Az Overland vízhiányos körülmények között jobban fejlődik és terméseredményei is jobbak. A zöldbab és a csemegekukorica fejlődését és növekedését meghatározó paraméterek valamint a vízhasznosítási és öntözővíz-hasznosítási mutatók alapján meghatározható, hogy a fajták és hibridek számára milyen vízellátottsági viszonyok a legmegfelelőbbek. Ezek az ismeretek hozzájárulhatnak fajtákkal és hibridekkel kapcsolatos megfelelő szaktanácsadáshoz, valamint megkönnyítik a termelők számára a termőhelynek megfelelő növény fajták kiválasztását és a növények számára megfelelő vízellátottsági viszonyok biztosítását.The examination of water supply of arable and horticultural crops and the development of adequate water supply strategies for given plants are essential for the cost-effective and safe crop production. I examined the optimal water supply conditions of cultivated green beans and sweet corn based on the parameters of plant development, productivity and water use in the demonstration garden of the Institute for Horticultural Sciences of the University of Debrecen, on chernozem soil, on small-plots between 2011-2013. We determined during the data processing of the three years that leaf area and spectral features of plants in different developmental stages are highly dependent on the available water. Decreasing amount of available water caused yield loss based on the water use efficiency of green bean and sweet corn in different water supply. According to LAI, SPAD, NDVI, productivity and water use the efficiency of green bean and sweet corn varies depending on water supply. Among the varieties of green beans the crop condition and productivity of Carson are the best in full irrigation. Maxidor is very sensitive, despite irrigation it cannot get over the damage in the early development stage. Crop condition and yield of Pation are improved by irrigation. Serengeti tolerate better dry conditions than the others. GSS 1477 sweet corn hybrid has the same production in different water supply. Development and yield of GSS 2259 improved by irrigation. Development and yield of Overland are better in water shortage. Based on the parameters of development and growing, as well as water use and irrigation water use efficiency of green bean and sweet corn we can determine which are the best water supply conditions for varieties or hybrids. This knowledge may contribute adequate advice related to varieties and hybrids, and make it easier for producers to select the best crops for regions and to ensure water supply conditions suitable for plants.