Szerző szerinti böngészés "Drozd, Attila"

Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Florisztikai adatok a Tokaj–Zempléni-hegyvidékről és környékéről
    (2020-04-16) Türke, Ildikó Judit; Lontay, László; Serfőző, József; Zsólyomi, Tamás; Drozd, Attila; Pelles, Gábor
    In our paper, we publish the most important new floristic data from the region of Tokaj Hills and Zemplén Mountains (incl. Szerencsköz, Hernád-mente, Bodrogköz, Tatkaköz, Harangod) from the last ten years. During this period, we discovered two new protected species ( Asplenium javorkaeanum, Epipactis nordeniorum ) in the Zemplén Mountains and seven new protected species ( Cep­ha­lan­thera damasonium, Cirsium brachycephalum, Epilobium palustre, Epipactis palustris, Lycopodium cla­va­tum, Pyrola rotundifolia, Polystichum aculeatum ) in the Hungarian part of Bodrogköz. We found new lo­ca­tions of several rare species ( Epipactis exilis, Dryopteris expansa, Blechnum spicant, Androsace maxima, Orchis coriophora, Orchis purpurea, Dactylorhiza sambucina, Sonchus palustris, Cicuta virosa ). We confirmed the occurrence of four species, which have not been detected for decades ( Sedum his­pa­nicum, Erysimum wittmannii subsp . pallidiflorum, Pseudolysimachion spurium, Botrychium lunaria ).
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri MERTENS 1952) élőhelyeinek cönológiai vizsgálata az Aggteleki-karszton
    (2010-05-31T11:17:52Z) Drozd, Attila; Juhász, Lajos; Gruberné Farkas, Tünde; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar
    Vizsgálatom célja az volt, hogy összefüggést találjak a pannongyík(Ablepharus kitaibelii fitzingeri MERTENS 1952) előfordulása és a növényzet összetétele között az Aggteleki-karszton. A pannongyík az egyik legritkább, fokozottan védett hüllőfajunk. A fajról rendelkezésre álló információink eléggé szegényesek. Ennek oka – a ritkaság mellett – a gyík apró termete,rejtőzködő életmódja, korlátozott megfigyelhetősége. Megfigyelésem szerint a pannongyík az olyan, meredek, déli, délnyugati kitettségű lejtőket kedveli, amelyeken a csomós növekedésű füvek jelentős borítást érnek el. Ez vált a kutatás hipotézisévé. Vizsgálataimat az Aggteleki Nemzeti Park területén kijelölt 20 mintanégyzet növényzetén végeztem. A 20 mintanégyzet felében fordult elő a pannongyík (6 recens és 4 archív adat). A másik 10 mintanégyzet kijelölése a terepi tapasztalatok és az Aggteleki Nemzeti Park vegetációtérképe alapján történt. Olyan helyszíneken jelöltem ki a mintanégyzeteket, ahonnan pannongyík adat nem állt rendelkezésre, de az élőhely vélhetően alkalmas lenne a pannongyík számára. A cönológiai felvételeket statisztikai módszerekkel elemeztem: Bray-Curtis-indexet, Sorensen-indexet számítottam. A számított indexekből klaszter-analízissel csoportokat képeztem. A Bray-Curtis analízis szerinti elemzéssel három fő csoport és több alcsoport vált el, mindegyik főcsoportban szerepelt pannongyík előfordulás. A csoportok elemzése feltárta, hogy a pannongyík zömében azokon az élőhelyeken fordult elő, ahol a korábbi tájhasználat(legeltetés) lehetővé tette a nyílt sziklagyep-zárt sziklagyep-lejtősztyep-bokorerdő szukcesszió megtorpanását, illetve a legeltetett állatok taposásával akár visszafordulását. A legeltetés felhagyásával ez a szukcesszió ismét megindulhatott. Jelenleg ezek a területek még sok sziklagyep tulajdonsággal rendelkeznek, ám záródásuk előrehaladott (60-70%).A Sorensen-index klaszter-analízise is három csoportot alkotott, de ebben az esetben a pannongyík előfordulások 80 %-a egy csoportba került. A cönoszisztematikai elemzés kimutatta, hogy az Aggteleki-karszton a pannongyík olyan déli,délnyugati kitettségő, meredek lejtőkön létrejött lejtősztyepeken vagy bokorerdő- lejtősztyeprét élőhelykomplexumokban fordul elő, ahol a növényzetben jelentős túlsúllyal, 70-75 %-os borítással vannak jelen a szubkontinentális száraz gyepek (Festucetalia valesiacae) képviselői, ugyanakkor alacsony a mezofil magasfüvű rétek és kaszálók (Molinio-Arrhenatheretea) növényeinek aránya. A szubmediterrán és szubkontinentális xerotherm erdők (Qurcetea pubescentis) fajainak borítása nem éri el a 10 %-ot, míg a sziklagyepek növényei az élő helyeken még magasabb – 5-10 %-os – borításban megtalálhatók. A vizsgálat kimutatta, hogy a cönoszisztematikai összetétel mellett a pannongyík számára fontos a csomós növekedésű egyszikűek (Carex, Festuca, Stipa spp.) kiterjedt párnáinak jelenléte. A pannongyík recens előfordulási adatai olyan élőhelyekről származnak, ahol ezek a növények legalább 35 %-os borítást érnek el.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához XI.: Adatok a Tokaj–Zempléni-hegyvidékről és környékéről
    (2020-11-04) Türke, Ildikó J.; Lontay, László; Serfőző, József; Zsólyomi, Tamás; Drozd, Attila; Pelles, Gábor
    This paper is the 11th in the series aiming to contribute data to the distribution maps published recently in Atlas Florae Hungariae . Our records were collected from the Tokaj-Zemplén Mts and the Bodrogköz region. The dataset includes 325 occurrence data of 75 vascular plant taxa from 53 flora mapping unit. Most of the represented taxa are legally protected, e.g. Aconitum var­iegatum , Alchemilla subcrenata , Aster amellus , Cardamine glanduligera , Centaurea triumfettii , Cephalan­thera damasonium , Dianthus deltoides , Epipactis pontica , Gentianopsis ciliata , Orchis morio , Orthilia secunda , Petasites albus , Platanthera bifolia , Polygala major , Prunella grandiflora , Pulsatilla grandis , Rosa pendulina , Salix aurita , Scilla kladnii and Stipa dasyphylla.