Szerző szerinti böngészés "Dublecz, Fanni"
Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A broiler csirke és a pecsenyekacsa ileális aminosav-emésztőképességének összehasonlításaDublecz, Fanni; Bustyaházai, László; Pócza, Szabolcs; Takaró, Viktória; Husvéth, Ferenc; Pál, László; Márton, Alíz; Such, Nikoletta; Koltay, Ilona Anna; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóA jelenlegi takarmányozási gyakorlatban általában a tyúk fajjal meghatározott aminosav emészthetőségi értékeket használják a kacsatápok összeállítása során. A fajok közötti emésztés-élettani különbségeket vizsgáló legújabb kutatások azonban nem támasztják alá azt, hogy a broiler csirkére vonatkozó adatok megfelelő pontosságúak lennének a kacsatápok összeállítása során. Ezért kísérletünk célja a broiler csirke és pecsenyekacsa látszólagos ileális aminosav emésztőképességének összehasonlítása volt. A 10-10 db broiler csirkét és pecsenyekacsát 28-35 napos kor közötti időszakban egyedi ketrecekben helyeztük el. Az állatok kukorica, búza és extrahált szójadara alapú kísérleti tápokat fogyasztottak, mely fedezte mindkét faj szükségleti értékeit. A tápokhoz 0,5%-ban TiO2 jelzőanyagot keverünk, az állatokat ad libitum takarmányoztuk. A 35. életnapon elvégeztük az ileális mintavételezést. Az aminosavak-emészthetősége az indikátor-módszer segítségével, a táp és a béltartalom TiO2-tartalma alapján került kiszámításra. A csirke esetében,- egy kivétellel, mindegyik aminosav esetén szignifikánsan magasabb emészthetőséget tapasztaltunk, mint a kacsánál. Az értékek csirkénél 81,1- 96,1%, a kacsánál 63,4-88,1 % között alakultak. Az esszenciális aminosavakat emészthetőségük szerint csökkenő sorrendbe rendezve, az első 4 aminosav sorrendje hasonlóan alakult a fajok között. A fajok eltérő aminosav-emésztési hatékonysága miatt lényeges lenne, hogy a kacsatápok receptúrázása során, a kacsa fajra vonatkozó értékeket használjuk, a broiler csirkére meghatározott emészthetőségi értékek helyett.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A broilercsirke és a pecsenyekacsa ileálisaminosav-emésztőképességének összehasonlításaDublecz, Fanni; Bustyaházai, László; Pócza, Szabolcs; Takaró, Viktória; Husvéth, Ferenc; Pál, László; Márton, Aliz; Such, Nikoletta; Koltay, Ilona; Dublecz, Károly; PhD hallgatóTétel Korlátozottan hozzáférhető Csökkentett nyersfehérje-tartalmú tápok etetésének hatása pecsenyekacsák termelési tulajdonságairaDublecz, Fanni; Pál, László; Molnár, Andor; Márton, Alíz; Wágner, László; Hegyi, Orsolya; Husvéth, Ferenc; Bustyaházai, László; Takaró, Viktória; Nagy, Jennifer; Szűcs, Krisztina; Such, Nikoletta; Koltay, Ilona Anna; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóJelen kísérlet célja csökkentett nyersfehérje-tartalmú tápok etetésének vizsgálata volt pecsenyekacsák teljesítménymutatóira és testösszetételére. A 150 db napos Cherry Valley SM3 Heavy pecsenyekacsa gácsér hízlalása során három takarmányozási kezelést, kezelésenként 5 ismétlés került beállításra. Egy kísérleti egységet fülkénként 10-10 db kacsa jelentett. Az I. kezelésben (kontroll) a tápok nyersfehérje-tartalma a tenyésztő cég által ajánlott takarmányozási technológia szerint került beállításra. A II. és a III. kezelés a kontrollhoz képest 1,0, illetve 2,5%-al kevesebb nyersfehérjét tartalmazott. Az indító l-es (0-7. nap), indító Il-es (8-14. nap) és a nevelő fázisban (15-42. nap) etetett tápok csupán a nyersfehérje-tartalomban különböztek, azok metabolizálható energia és ileálisan emészthető esszenciális aminosav szintjei azonosak voltak. A takarmányozási fázisok végén meg történt a kacsák élősúlyának és fülkénkénti takarmányfelvételének mérése, majd a mért adatokból az állatok súlygyarapodásának és takarmányértékesítésének számítása. A 42. napon, kezelésenként 12 kacsa levágását követően testösszetétel vizsgálatokra került sor. A tápok fehérjetartalmának csökkentése nem befolyásolta szignifikáns mértékben a teljesítmény-mutatókat. A testösszetételi paraméterek közül is csupán a vágási kihozatal és a grillfertig súly esetében adódott szignifikáns különbség, mely mutatók a II. kezelés esetében szignifikánsan kisebbek voltak. A kontroll kezeléshez viszonyítva a 1,0 és a 2,5%-al kisebb nyersfehérje-tartalmú tápok etetése kacsánként 55, illetve 61 Ft-al kisebb takarmányköltséget jelentett. A kísérlet eredményei alapján a pecsenyekacsa tápok nyersfehérje-tartalmát akár 2,5%-al is lehet csökkenteni kristályos aminosav-kiegészítők használatával.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Soluble nondigestible carbohydrates improve intestinal function and increase caecal coliform load in broiler chickensMolnár, Andor; Dublecz, Fanni; Pál, László; Wágner, László; Hess, Claudia; Hess, Michael; Husvéth, Ferenc; Dublecz, Károly; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóDiets rich in various soluble nondigestible carbohydrates (sNDCs) were evaluated on different intestinal characteristics (histological, physico-chemical and microbiological) of chickens and compared with a maize-based diet as a control. A total of 160 Ross 308 male chickens were kept in deep litter pens (n = 40) and fed their appropriate diets from Day 1 to Day 35 of life. Four isocaloric and isonitrogenous diets, differing in their sNDC content, were composed; control (containing maize as the only cereal), maize–wheat-based (M + W) and maize-based supplemented with either 20 g/kg inulin (M + I) or 30 g/kg lactose (M + L). All of the diets tested decreased ileal crypt depth, ileal muscle layer thickness and increased caecal coliform counts relative to the control group. Villus–crypt ratio increased only in the M + L group. Ileal digesta of chickens fed the M + W diet had the highest ileal viscosity and the highest caecal butyrate, valerate and total short-chain fatty acid concentrations while the lowest pH was observed in caecal contents of chickens fed the M + I diet. The diet had no effect on ileal or caecal goblet cell and intraepithelial lymphocyte numbers. Lactobacillus counts in the caecal content remained unchanged. According to the present study, various sNDC sources may have beneficial gut health effects, however, some of the intestinal variables are dependent on the type of sNDCs.