Szerző szerinti böngészés "Eged, Alice"

Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A munkáltató kárfelelősségének elméleti és gyakorlati kérdései, különös tekintettel a hozzátartozók kárigényeire
    Eged, Alice; Nádas, György; DE--Állam- és Jogtudományi Kar
    A munkáltatói kártérítési felelősség szabályozása azon jogintézmények körébe tartozik, amelynek jogalkotói megítélése Magyarországon az utóbbi évtizedekben megváltozott. A szemléletváltás eredményeként például a bírói gyakorlat által kiterjesztetten értelmezett működési kör fogalmát felváltotta az ellenőrzési kör fogalma, és beépült a szabályrendszerbe az előreláthatósági szabály. A dolgozat történeti keretbe ágyazva mutatja be a munkajog rendszertani elhelyezkedését és összetett jogforrási rendszerét, a felelősség fogalmát, valamint ismerteti a hatályos szabályozást, kiemelve a munkavállaló hozzátartozója igényérvényesítésének lehetőségeit, míg a munkáltatói kárfelelősség osztrák jogintézményének rövid bemutatása kapcsán rámutat a magyar rendszertől merőben eltérő szabályozásra. A dolgozat ismertet több, a témához kapcsolódó jogesetet.
  • Bélyegkép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Baloldali liberálisok a weimari demokrácia megteremtésében
    (2005) Eged, Alice; Tokody, Gyula; Eged, Alice; Történelem és néprajz doktori iskola; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--Történelem és néprajz doktori iskola
    A német történetírás mindmáig nagy figyelmet fordít a weimari köztársaság megalapításának történetére, illetve ezzel összefüggésben a köztársaság megteremtésében meghatározó szerepet vállaló politikai erők vizsgálatára. A magyar historiográfiának ellenben, néhány nagyszerű munkától eltekintve, soha nem volt központi témája az első demokratikus német köztársaság létrejöttének kutatása. A dolgozatban meghatározó baloldali liberális politikusoknak a weimari demokrácia megteremtése érdekében kifejtett aktivitásuk ismertetésére és elemzésére vállalkozom. A témám középpontjába állított időszak az 1917 nyarán megalakult, és a weimari-koalíció előfutáraként tekinthető ún. interfrakcionális bizottság tevékenységének kezdetétől 1919 nyaráig, a weimari-koalíció felbomlásáig, illetve a weimari alkotmány elfogadásáig tart. A vizsgálat ezen belül is elsősorban a baloldali liberális Haladó Néppárt, majd 1918 novemberét követően jogutódjaként a Német Demokrata Párt tevékenységének fontosabb mozzanatait és azok mozgatórúgóit kíséri figyelemmel. A téma előzményeként szükségesnek tartottam a Haladó Néppárt az első világháború évei alatt folytatott belpolitikai tevékenységének rövid ismertető elemzését is, amely közvetlenül rávilágít a weimari-koalíció létrejöttének előzményeire. Mindezek mellett ismertetem a liberálisok egyetlen politikai párttá szerveződésének kudarctörténetét, a Német Demokrata Párt megalakulásának körülményeit, az új párton belül szinte a megalakulás pillanatától elkezdődő hatalmi harc kimenetelét, a köztársaság első demokratikus választásának eredményeit, és a baloldali liberálisok tevékenységét az alkotmányozó nemzetgyűlésben és annak alkotmányügyi bizottságában. Jelen dolgozat arra tesz kísérletet, befolyásos baloldali liberális politikusok a jelzett időszakban végzett tevékenységét végig kísérve, hogy igazolja azt a feltételezett állítást, miszerint a Haladó Néppárt, illetve a Német Demokrata Párt jelentős mértékben járult hozzá a weimari demokrácia megteremtéséhez, valamint tagjainak a weimari alkotmányozó nemzetgyűlés előkészítésében és lebonyolításában végzett lenyűgöző szellemi teljesítménye nélkülözhetetlen eleme volt az új Németország demokratikus felépítésének.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Bizonyítás a büntetőeljárásban
    (2013-02-04T08:44:36Z) Eged, Alice; Kardos, Sándor; DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar
    A büntetőeljárás elmúlt két évtizedének története jó néhány téves ítéletet eredményezett. Ezek az ügyek arra mutattak rá, hogy a jogállami igazságszolgáltatás sem mentes a hibás döntésektől. Ez már önmagában is problematikus, még akkor is, ha elfogadjuk, hogy a tévedések lehetőségét a bíróságok működéséből nem lehet teljes egészében kizárni. Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy az érintett hatóságok milyen módon reagáltak az esetekre, még inkább van okunk aggodalomra. A kérdés adódik: vajon a bizonyítás szerepet játszott az ismertté vált justizmordok esetében?