Szerző szerinti böngészés "Farkas, Anett"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A lízing. Lízingtársaságok vagyoni helyzetének elemzéseFarkas, Anett; Szekeres, Alexandra; DE--Gazdaságtudományi KarSzakdolgozatom témájaként a lízinget, illetve lízingtársaságok vagyoni helyzetének elemzését választottam. A dolgozat első felében a lízing bemutatására törekedtem. Ebben a részben kitérek maga a lízingügylet bemutatására, jellemzőire és jogi szabályozására. Emellett kitértem a lízing egyes típusainak ismertetésére és jellemzésére is. Az elemzés során a Merkantil Bank Zrt., Euroleasing Zrt., és a Merkantil Bérlet Kft., mint pénzügyi és operatív lízingtevékenységet folytató vállalkozások vagyoni helyzetét mutatom be. A vizsgált időszak a dolgozatom során a 2021-2023 közötti időszakot öleli fel. Az elemzés során igyekeztem több mutatószámot is alkalmazni annak érdekében, hogy átfogó képet kapjunk a vállalkozások vagyoni helyzetét illetően.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az online videójátékok szociálpszichológiai hatásai emberi kapcsolatainkraFarkas, Anett; Márton, Sándor; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom fő témáját az a kérdés ihlette, hogy milyen hatással van ránk a virtuális térben eltöltött idő, egészen pontosan a videójátékokkal történő kikapcsolódás. Milyen is pontosan ez a szubkultúra, milyen változásokat eredményeznek a virtualizációval kapcsolatos változások, illetve milyen hatással vannak kapcsolatainkra? Arra a kérdésre próbáltam választ találni, hogy a sokszereplős, online térben végzett játékoknak milyen hatásuk lehet az egyénekre, a játékosok személyiségére és emberi kapcsolataira pszichológiai és szociálpszichológiai szempontból; illetve, hogy hogyan épülnek fel ezek a mikrotársadalmak, milyenek a szociokulturális sajátosságai. Továbbá az ist vizsgáltam, hogy az online világban, játék közben vagy játék által köttetett kapcsolatok jellegzetességeiben mennyire térnek el a már meglévő, valós életben köttetett kapcsolatoktól, miben különböznek ezektől, illetve milyen módon hatnak a virtuális kapcsolatok a már meglévő kapcsolatokra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Zenés mozgásterápia hatása a szorongásos kórképekkel rendelkező betegek esetébenFarkas, Anett; Magyar, Erzsébet; Fekete, Eszter; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; Debreceni Egyetem::Népegészségügyi Kar; DE--Népegészségügyi KarA szorongás a mindennapi életben előforduló jelenség, viszont gyakran találkozunk ennek kóros változatával is, pszichiátriai vonatkozásban, mely kihat az egyén szervezetére és testtartására. Számos kezelési lehetőség áll fenn a kórkép gyógyítására. Leginkább pszichiátriai szakemberek segítenek a fokozott szorongásos állapotú egyéneknek. Pszichoterápiával, szocioterápiával és/vagy gyógyszerkészítményekkel igyekeznek elősegíteni az érintettek állapotváltozását. Léteznek könnyen elérhető szorongáscsökkentő módszerek. A szorongás diagnózisával rendelkezőknél kialakulhat egy patológiás testhelyzet. Intervencióm célja volt zenés mozgásterápián keresztül hatni az egyén kóros testtartására és pszichéjére. Elméletem szerint ez a fajta terápia azért jobb, mint egy hagyományos gyógytorna, mivel a mozgás kedvező hatásaihoz még hozzátársul a zene nyugtató vagy hangulat fokozó élménye. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy ez az összhatás számos funkcióra befolyással van, mint a szívritmus, vérnyomás, izomzat, hangulat. Kutatásomat a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikán végeztem. Tornaprogramomban 7 fő vett részt. Vizsgálatomat a fej, illetve a váll megtekintésével kezdtem. Majd a mellkaskitérést, valamint a gerinc mozgásait figyeltem meg. Továbbá célom volt a vállöv-vállízület tanulmányozása, hogy van-e mozgás beszűkülés, erőelmaradás, ezenfelül a trapéz felső és a lapockaemelő izom vizsgálata. A rossz testtartás hosszútávon fájdalmat okozhat, ezért lényegesnek találtam a Vizuál Analóg Skálát (VAS), mely segítségével a hát és vállfájdalmat tudtam vizsgálni. Ezenfelül 3 szorongás és stressz szintet mérő skála, kérdőív állt rendelkezésemre. Eredményeim azt mutatják a 10 hetes terápia után, hogy mindenhol megfigyelhető volt javulás. Szignifikáns különbség leginkább a mellkaskitérésnél, a nyakvizsgálat egyik mozgásánál, az Apley Scratch teszt néhány irányánál, valamint az alkalmazott skálák közül a Hamilton szorongásmérő skálában, továbbá a Vizuál Analóg Skálában mutatható ki. Hipotéziseimre vonatkozó tesztek legtöbbje pozitív változást mutatott, ezért ezeket megtartom. Az utolsó feltevésemet, miszerint csökkenthető a kényszermozgások megjelenése az általam alkalmazott terápiával sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudtam, mivel ennek vizsgálatára nem állt rendelkezésemre eszköz, továbbá a csoportomban összesen 1 betegen véltem felfedezni ilyen tüneteket.