Szerző szerinti böngészés "Farkas, Anna Krisztina"

Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Ex situ-in situ földtani értékvédelem bükkiumi példákon
    (2011-10-27T06:29:05Z) Farkas, Anna Krisztina; Juhász, Lajos; Kozák, Miklós; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A természeti értékek közül a földtani értékek védelmét sokszor csak másodlagosan kezelik az él világ védelmével szemben, bár az utóbbi években tapasztalható egyfajta pozitív változás ezen a téren. A szakmai nevezéktan a földtani értékek két alapvet típusát különbözteti meg: természeti er források (ásványi nyersanyagok, energiahordozók) körét és az ún. élettelen természeti-tudományos értékek (rétegszelvények, ásványok, kövületek, barlangok, felszínalaktani formák és formaegyüttesek stb.) csoportját. A földtani értékek min sítését lehet vé tév objektív, egységesen elfogadott kritériumrendszer kidolgozása segíthetné a köztudat formálását, rávilágíthatna az egyes földtani képz dmények egyediségére, változatosságára, és ezen keresztül el segíthetné meg rzésüket a jöv számára. Az élettelen természeti környezet megismertetésében, valamint a környezettudatosság növelésében a természetvédelem kiemelt feladatai közé tartozó gyakorlati környezeti nevelés játszhat jelent s szerepet Dolgozatomban a földtani értékvédelem magyarországi helyzetének általános bemutatása mellett konkrét példákon keresztül próbáltam szemléltetni a földtani értékvédelem gyakorlatban történ alkalmazásának lehet ségeit. Mintaterületként a Bükkiumot választottam, amelynek speciális földtani helyzeténél fogva – nem alábecsülve egyéb értékeit – a geológiai értékei sokrét ek és különlegesek. Példaként kiemeltem és részletesen feldolgoztam három bemutatási formát (alapszelvény, tanbánya, k park) és az ezeket magába foglaló tanösvényt. Ezek a modellérték prezentációk alkalmasak arra, hogy a bükki környezetben vizsgáljuk meg ezek létesítésének, fenntartásának egyedi és általánosítható vonatkozásait.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Földtani értékvédelem a Bükk hegység területén Lillafüredi kőpark tervezete
    (2010-01-13T09:58:44Z) Farkas, Anna Krisztina; Juhász, Lajos; Kozák, Miklós; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Kar
    Dolgozatomban a földtani értékvédelem magyarországi helyzetének általános bemutatása mellett (földtani értékvédelem története, jogi keretei, földtani értékminősítő rendszerek), konkrét példán keresztül próbálom szemléltetni a földtani értékvédelem gyakorlatban történő alkalmazásának lehetőségét. Mintaterületként a Bükk-hegységet választottam, amelynek speciális földtani helyzeténél fogva geológiai értékei igen sokrétűek és különlegesek. A földtani értékek bemutatási formái között látványos megoldás lehet és széles közönséget érhet el a megfelelő helyen kialakított az adott térség főbb kőzettípusait bemutató kőpark, amely „ex situ” módon hozza közelebb a látogatókhoz a földtani környezetet és mutat rá annak változatosságára és védelmének fontosságára. Jelen dolgozatban ez utóbbi lehetőséget választottam a bükki alaphegység változatos kőzettani viszonyainak bemutatására, melynek helyszínét Lillafüred térségében jelöltem ki. Szakirodalmi források és helyszíni bejárások alapján értékeltem a Bükk-hegység területén előforduló nagy számú formációt a kőparkban való bemutatás szempontjából, felvázolva azokat a legfontosabb kritériumokat, ami egy kőpark kialakításához szükséges.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    A vatyai bronzkori kultúra kőeszközeinek archeometriai vizsgálata
    Farkas, Anna Krisztina; Kozák, Miklós; Pető, Anna Krisztina; Földtudományok doktori iskola; DE--TEK--Természettudományi és Technológiai Kar -- Ásvány- és Földtani Tanszék
    Kutatási feladatom a közép-dunai térségre kiterjedő középső bronzkori (Kr.e. 2000-1350) vatyai kultúra teljes, eddig feltárt és ismertté vált csiszolt kőeszközeinek és szerszámköveinek (54 lelőhely, 865 db kőeszköz) azonosító és összehasonlító archeometriai feldolgozása volt. Ha a régészeti eszközök vizsgálatában geológiai szempontú megközelítés érvényesül, olyan kérdésekre kaphatunk választ, amelyek más módszerekkel kevésbé kutathatók. Az így kapott eredmények hozzájárulhatnak a vizsgált kultúra életvitelének, mozgásterének, kereskedelmi kapcsolatainak felderítéséhez, technikai fejlettségének megítéléséhez. E megközelítést szem előtt tartva Horváth Tünde régésszel közösen 1996 óta foglalkozunk a közép-dunai térségre kiterjedő középső bronzkori vatyai kultúra kőeszköz leletanyagának feldolgozásával egy intézményközi régész-geológus együttműködés keretében. E komplex régészeti-geológiai feldolgozás az első ilyen léptékű archeometriai feldolgozásnak tekinthető Magyarországon. Eredményeink számos tanulsággal szolgáltak és olyan átfogó statisztikai elemzésekre és következtetésekre adtak lehetőséget, ami egy-egy- lelőhely, vagy eszköztípus vizsgálata alapján nem, vagy kevéssé lett volna lehetséges. Az eredményekből leszűrhető következtetések a régészet számára is új típusú lehetőségeket nyújtottak. Munkánk újdonságot jelent többek között abban is, hogy bronzkori kőeszközöket dolgoz fel, mivel a bronzkorral foglalkozó tanulmányok a fémeszközök, kerámiák mellett mellékesen kezelték a kőeszközöket, noha használatuk továbbra is jelentős szerepet kapott. Dolgozatomban, a vatyai leletanyagon belül, elsősorban a legteljesebben feldolgozott csiszolt kőeszközök, szerszámkövek, ill. a fémművességhez kacsolódó tárgyak archeometriai vizsgálatát mutatom be. A vatya kultúra jelentős mennyiségű kőzet- és eszközanyagának rendszerezésénél vetődött fel egy olyan, új típusú adatbázis létrehozásának igénye, amely egyaránt használható a régész és a geológus számára. E célból született meg az Archeometriai Kőeszköz Adatbázis, amely jelenleg a vatyai kultúra e dolgozatban bemutatott 865 db régészeti és kőzettani szempontból feldolgozott eszközanyagát tartalmazza (dolgozat DVD melléklete). My research task was to identify and analyse archaeometrically all polished stone tools and instrument stones (865 stone tools from 54 localities) of the middle Bronze Age (2000–1350 BC) Vatya culture extending over the Central Danube area. In case the geological approach is applied in studying archaeological tools, questions can be answered that could be researched less effectively by other methods. Results can contribute to the better understanding of the lifestyle, movements and technical development of stone cultures. Based on this approach, we have been studying the stone tool findings of the middle Bronze Age Vatya culture since 1996 with the archaeologist, Tünde Horváth in the framework of an archaeologist – geologist inter-institutional co-operation. This complex archaeological-geological analysis can be regarded to be the first archaeometric research of such scale in Hungary. The results brought numerous conclusions and presented the opportunity for such overall statistical analyses and conclusions that would not have been possible on the basis of only a few localities, tools or instrument types. Conclusions induced new opportunities for archaeology as well. The novelty of the work includes the fact that Bronze Age stone tools are studied. Stone tools have been ignored by publications studying Bronze Age findings as they focused on metal tools and ceramics despite the fact that the usage of stone tools still had a significant role. I present in my thesis the archaeometric analysis primarily of the most completely analysed polished stone tools, instrument stones and objects associated with metal works within the findings of the Vatya culture. During the systemizing of the numerous stone and tool material of the Vatya culture the idea of a new database was raised that could be useful for both archaeologists and geologists. As a result the Archaeometric Stone Tool Database was established comprising currently of the 865 tools of the Vatya culture studied and analysed from archaeological and petrographic points of view (DVD supplement of the thesis).