Szerző szerinti böngészés "Farkas, Nikoletta"
Megjelenítve 1 - 4 (Összesen 4)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Debrecen könyvtárai a szocialista rendszer idejénFarkas, Nikoletta; Kovács, Béla Lóránt; DE--Informatikai KarA dolgozatom elején ismertettem, hogy miként került Magyarország szovjet befolyás alá. Ezt követően pedig, hogy a szocialista diktatúra egyes szakaszaiban milyen intézkedéseket, elnyomásokat, megtorlásokat kellett megélnie az ország lakosainak. Ezt követően ismertettem, hogy milyen cenzúra intézkedések lettek téve az országban. Mint általában a diktatúrákban, szinte azonnal megjelent a cenzúra. Ennek következtében nagyon sok dokumentum nem tudott megjelenni, vagy csak nagyon hosszadalmas folyamat árán. A cenzúra keretében éveken át folyamatosan adtak ki indexeket a betiltott művekről, vagy azok egy részéről, melyeket részben vagy egészben törölnie kellett a könyvtáraknak az állományukból, s bizonyítékul a törlés valóban elvégzéséről, eljuttatni azt a Papírhulladékforgalmi Nemzeti Vállalathoz. Ez több ezer különféle dokumentum megsemmisítését vonta maga után. A könyvtáraknak is részt kellett venniük a tudatmanipulálásban. Ehhez kivonták a gyűjteményekből az ideológiai okokból káros könyveket, kiiktatták a profilba nem tartozó külföldi köteteket, ám a marxista-leninista nézetű szakkönyveket folyamatosan kellett figyelniük és beszerezni azokat. Felkerestem a kutatásom során hat egykori könyvtárost, név szerint Kertész Gyulánét, Mesterházyné Baranyai Margitot, Kiss Istvánnét, Szilágyi Irént, Dr. Pongor Gyulánét és Surányi Bélát, hogy saját szemszögükből osszák meg velem emlékeiket a témában. Az utolsó, és egyben legterjedelmesebb fejezetemben ezeknek az interjúknak az eredményeit ismertettem. Az ő kiválasztásuk Fazekasné Gellért Erzsébet és Virágos Márta jelenlegi könyvtári dolgozók javaslatára történt, a kiválasztás szempontja, hogy Debrecen különféle könyvtáraiba nyerjek betekintést. Egyesek több tapasztalattal bírtak, mások kevésbé. A célom főként az volt, hogy személyes alátámasztást nyerjen az a sok intézkedés, amit a III. fejezetben ismertettem. Ezt a célt sikeresnek tartom. Az elbeszélésekből alátámasztást nyert a törlési jegyzékek alkalmazása, a könyvek polcra kerülhetősége abban az esetben, ha abból a káros részeket kiszedték, a zárolt dokumentumok alkalmazása, a magán tulajdonban lévő könyvtári értékek újra elosztása, stb. A tervezett célnál még szinte többet is kaptam a megkérdezettektől. Olyan történetek sokaságát osztották meg velem, melyekről a szakkönyvek, szakcikkek kevésbé mesélnek. A könyvtárosok rendszeresen szembementek ezekkel a korlátozásokkal és igyekeztek hazamentéssel, törlések nem pontos elvégzésével megmenteni a bezúzásra ítélt könyveket. Emellett meglelték a módját annak, hogy eljuttassák az érdeklődő olvasók részére az egyes nem kívánt dokumentumokat is. Ezen kívül ismertettem az elmesélések alapján, hogy miként ellenőrizték a könyvtárakat, mennyire támogatták azokat. A célom, miszerint a kort a könyvtárosok emlékei alapján ismertetem, egyetlen szempontból érzem meghiúsultnak, kevesen vannak, akik még személyesen tapasztalták meg a kor legnagyobb könyvmegsemmisítő mozgalmát. Legtöbben már csak a szinten tartás idején kerültek be a könyvtárakba. Nem sikerült 1955-nél korábban dolgozó könyvtárosokkal beszélnem. Ennek ellenére nagyon sok érdekes történetet sikerült összegyűjtenem és lejegyeznem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az érzelmi intelligencia és a vezetésFarkas, Nikoletta; Bonné Posztós, Réka; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom első részében olyan szakirodalmi ismereteket igyekszem rendszerezni, amelyek az érzelmi intelligencia témakörét érintik, az EQ fogalmán túl, annak modelljeit mutatom be. Majd az érzelmi intelligencia fontosságára térek rá a vezetői munkák kapcsán. Milyen tulajdonságokkal rendelkezik egy érzelmileg intelligens vezető? A következő részben az érzelmi intelligencia mérésére használt teszteket mutatom be, melyek közül a kutatásomhoz a Schutte-féle kérdőívet használtam. Szakdolgozatom második részében kutatást végeztem annak megállapítására, hogy a közoktatási intézmények vezetői körében a női vagy férfi vezetőknek, az igazgatóknak vagy az igazgatóhelyetteseknek, illetve az állami vagy egyházi iskolák vezetőinek magasabb az érzelmi intelligenciája. A kérdőíves kutatás során kapott válaszokat és adatokat elemezve vonom le a következtetéseket a hipotéziseim alátámasztására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A magyarországi könyvtárak története a szocialista rendszerben(2013-05-09T09:35:06Z) Farkas, Nikoletta; Kovács, Béla Lóránt; DE--TEK--Informatikai KarA dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy a szocialista rendszer idején hogyan befolyásolta a könyvtárak tevékenységét az ország vezetése. A dolgozat egy történelmi áttekintéssel kezdődik az adott korról. Vizsgáltam elsősorban a cenzúra tevékenységet. Ezen belül, hogy milyen menete volt egy dokumentum megjelentetésének, és hogy a már forgalomban lévő károsnak tartott dokumentumokat miként iktatták ki a forgalomból. Részletesebben pedig a Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtárát Vizsgáltam.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Representation of Madness in Cinema(2013-01-15T09:47:10Z) Farkas, Nikoletta; Kalmár, György; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar„Socrates said madness was preferable than ‟sober sense‟ because ‟madness comes from the Gods, whereas sober sense is merely human‟ (Fuery xi). From the ancient times until the twenty-first century, people always dealt with – and still deals with – madness in everyday life, and at the same time, it is still girdled with some mystery. As the Greeks thought that it is connected to divine powers, this belief changed during the Middle-Ages and from the eighteenth century it started to be treated rather in a scientific way. However, we do not know the reasons of madness in most of the cases, there are different explanations for the „solutions‟ of mental illnesses. As they have been developing through the centuries, psychopathology began to study these „abnormalities‟ that relates the abnormal function of someone‟s mind and also behaviour (the most common are hysteria, different kinds of personality or eating disorders, syndromes, manias, phobias). In my opinion, the two strangest and most interesting diseases among them are very controversial and often insoluble: they are called schizophrenia and dissociative identity disorder.