Szerző szerinti böngészés "Fazekas, Dorottya Lilla"
Megjelenítve 1 - 11 (Összesen 11)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Szabadon hozzáférhető Acute effects of angler's groundbaits: nutrient flux to water column(2023) Fazekas, Dorottya Lilla; Antal, László; Halasi-Kovács, Béla; Kwiatkowski, Maciej; Tóth, Flórián; Specziár, András; Mozsár, AttilaTétel Szabadon hozzáférhető Bird-mediated endozoochory as a potential dispersal mechanism of bony fishes(2024) Lovas-Kiss, Ádám; Antal, László; Mozsár, Attila; Nyeste, Krisztián József; Somogyi, Dóra; Kiss, Balázs; Tóth, Richárd; Tóth, Flórián; Fazekas, Dorottya Lilla; Vitál, Zoltán; Halasi-Kovács, Béla; Tóth, Pál János; Szabó, Nándor; Löki, Viktor; Vincze, Orsolya; Lukács, Balázs AndrásTétel Szabadon hozzáférhető Effects of angler's groundbaits on fish physiology and growth(2024) Fazekas, Dorottya Lilla; Antal, László; Ardó, László; Halasi-Kovács, Béla; Jakabné Sándor, Zsuzsanna; Pirger, Zsolt; Tóth, Flórián; Vitál, Zoltán; Specziár, András; Mozsár, AttilaTétel Szabadon hozzáférhető Eltérő összetételű horgászati etetőanyagok vízi tápanyagforgalomra gyakorolt hatásainak vizsgálata(2025) Fazekas , Dorottya Lilla; Antal , László; Mozsár, Attila; Fazekas, Dorottya Lilla; Juhász-Nagy Pál doktori iskola; Természettudományi és Technológiai KarNépszerűségének rohamos növekedésével a horgászat fenntarthatóságának biztosítása egyre sürgetőbb feladattá vált. A lehetséges környezeti kockázatok közül leggyakrabban az etetőanyag-használatot emelik ki. Habár számos tanulmány foglalkozott már az etetőanyag-használat okozta környezeti terheléssel, még nem rendelkezünk kellő információval ahhoz, hogy megbízható kockázatbecslést végezhessünk. A fenntarthatóság szempontjából a legfontosabbak a tápanyagforgalomra és a halakra gyakorolt hatások. Munkánk során vizsgáltuk az állati és növényi eredetű etetőanyagok okozta akut tápanyagterhelést, és az etetőanyag-fogyasztás hatását a halak növekedésére és egészségi állapotára. A rövidtávú tápanyagterhelés meghatározásához különböző hőmérsékleteken 24 órás kísérleteket végeztünk kültéri tartályrendszerben, és laboratóriumi körülmények között. Utóbbi révén vizsgáltuk, hogy pusztán oldódás útján 24 óra illetve 5 nap alatt mennyi tápanyag szabadul fel az etetőanyagokból. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az el nem fogyasztott etetőanyagok foszfortartalmának jelentős része 24 órán belül a vízoszlopba kerülhet. Míg magasabb hőmérsékleten az állati eredetű etetőanyagokból a 3-4 nap után következett be jelentősebb mértékű nitrogén felszabadulás. A kültéri tartályrendszeres kísérlet rávilágított arra, hogy az el nem fogyasztott etetőanyagok oldott, közvetlenül elérhető foszforforrást jelenthetnek az elsődleges termelők számára. A növényi etetőanyagokból, alacsonyabb tápanyagtartalmuk, és nehezebb emészthetőségük révén nagyobb arányban partikulált, az elsődleges termelés számára nem hozzáférhető tápanyagok szabadulnak fel. A különböző összetételű etetőanyagok halak szervezetére gyakorolt hatásainak vizsgálatához egy takarmányozási kísérletet végeztünk kontrollált körülmények között. Korábbi tanulmányok alapján, a túlnyomó részt növényi anyagokat tartalmazó takarmányok fogyasztása a máj és zsigeri szervek elzsírosodását, oxidatív stresszt és gyulladás okozhat. Eredményeink alapján azonban elmondható, hogy a kizárólagos etetőanyag-fogyasztás nem okozott egészségügyi problémákat a halak azon korosztályában, amelyeket jellemzően a horgászvizekbe telepítenek, de a növényi anyagokat magas arányban tartalmazó etetőanyagok csökkenthetik a növekedést. A halak növekedését hatékonyan támogató etetőanyagok használata növelheti a horgásztó haleltartó képességét, míg a magas emészthetőség alacsony, de kiegyensúlyozott tápanyagtartalommal párosulva csökkentheti az etetőanyag-használat okozta tápanyagterhelést. A növényi alapú etetőanyagok, ugyan rosszabb növekedést eredményeztek, az egységnyi tápanyagbevitelre jutó biomassza növekmény azonban magasabb volt az esetükben, így azok kisebb környezeti terhelést jelenthetnek. The rapid increase of the popularity of recreational angling poses an urgent need to its sustainability. Among the potential environmental risks, the use of groundbait (hereafter GB) is frequently in the focus of interest. Although numerous studies have already addressed the environmental impacts of groundbaiting, we do not yet have sufficient information to make a reliable risk assessment. Better understanding of the effects of groundbaits on nutrient cycling and health of fish are crucial for sustainability. In our study, we focused on the acute nutrient load of animal- and plant-based groundbaits and the effect of groundbaits consumption on fish growth and health. To determine short-term nutrient loads, 24-h experiments were conducted at different temperatures in an outdoor tank system and under laboratory conditions. The latter was used to investigate the amount of nutrients released from the groundbaits by pure dissolution over 24 hours and 5 days. Based on our results, considerable part of the phosphorus content of unconsumed groundbait can be dissolved into the water column within 24 hours. While, at higher temperature, the animal-based groundbaits showed a significant release of nitrogen after 3-4 days. The outdoor tank system experiment demonstrated that unconsumed feed can be a dissolved, directly available source of phosphorus for primary producers. Plant-based GBs, due to their lower nutrient content and impaired digestibility, release a higher proportion of particulate nutrients which are not readily available for primary production. In order to study the effects of different bait compositions on the organisms of the fish, a feeding experiment was carried out under controlled conditions. Previous studies have shown that the consumption of diets predominantly containing plant materials can lead to adiposity in liver and visceral organs, oxidative stress and inflammation. However, our results show that the exclusive consumption of groundbaits did not cause health problems in the age classes of fish typically stocked in fisheries, but plant-based groundbaits reduce growth. The use of groundbaits that effectively support fish growth contribute the carrying capacity of the fishery, while high digestibility combined with low but balanced nutrient content can reduce the groundbaiting-derived nutrient load. Plant-based groundbaits, although resulting in slower growth, still had a higher biomass increment per unit nutrient intake, and therefore a lower environmental impact.Tétel Szabadon hozzáférhető Evaluation of applying environmental enrichment to sterlets (Acipenser ruthenus L.) in early life stages(2023) Fazekas, Georgina; Müller, Tamás; Stanivuk, Jelena; Fazekas, Dorottya Lilla; Káldy, Jenő; Tóth, Flórián; Bürgés, József; Colchen, Tatiana; Vass, Norbert; Ljubobratović, UrošTétel Szabadon hozzáférhető Fecundity, growth and body condition of invasive black bullhead (Ameiurus melas) in eutrophic oxbow lakes of River-Körös (Hungary)(2024) Varga, Július; Fazekas, Dorottya Lilla; Halasi-Kovács, Béla; Józsa, Vilmos; Tóth, Flórián; Nyeste, Krisztián József; Mozsár, AttilaTétel Korlátozottan hozzáférhető Hosszúorrú csikóhal (Hippocampus reidi) fogságban történő tenyésztésének lehetőségei a Nyíregyházi Állatparkban, valamint tenyésztési terv kidolgozása a felnevelés hatékonyságának növelésére(2014-05-05T08:32:29Z) Fazekas, Dorottya Lilla; Nagy, Sándor Alex; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetVizsgálataim célja részletesebb betekintés nyújtani a H. reidi tartásának körülményeibe, mesterséges környezetébe, és ismertetni tenyésztésének tervét. A 2013–as vizsgálataink alatt tapasztalt problémákat szerettük volna kiküszöbölni a leírt tenyésztési terv során. Elsősorban a takarmányozási módszerek megváltoztatása, és az alkalmazott módszerek továbbfejlesztése a célunk. Az eddig született csikóhal állományok egyedeit sórákkal tápláltuk, ami a 2013–as tavaszi születésű ivadékok esetében hozott először pozitív eredményt. A tenyésztési tervben leírt takarmányozási módszerekkel el szeretnénk kerülni az eddig tapaszalt emésztési problémák miatt felmerülő elhullást.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hybridization of Russian Sturgeon (Acipenser gueldenstaedtii, Brandt and Ratzeberg, 1833) and American Paddlefish (Polyodon spathula, Walbaum 1792) and Evaluation of Their ProgenyKáldy, Jenő; Mozsár, Attila; Fazekas, Gyöngyvér; Farkas, Móni; Fazekas, Dorottya Lilla; Fazekas, Georgina Lea; Goda, Katalin; Gyöngy, Zsuzsanna; Kovács, Balázs; Semmens, Kenneth; Bercsényi, Miklós; Molnár, Mariann; Patakiné Várkonyi, Eszter; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutatóTwo species from the families Acipenseridae and Polyodontidae, Russian sturgeon (Acipenser gueldenstaedtii, Brandt and Ratzeberg, 1833; functional tetraploid) and American paddlefish (Polyodon spathula, Walbaum 1792, functional diploid) were hybridized. The hybridization was repeated using eggs from three sturgeon and sperm from four paddlefish individuals. Survival in all hybrid family groups ranged from 62% to 74% 30 days after hatching. This was the first successful hybridization between these two species and between members of the family Acipenseridae and Polyodontidae. Flow cytometry and chromosome analysis revealed two ploidy levels in hybrids. The chromosome numbers of the hybrids ranged between 156–184 and 300–310, in “functional” triploids and “functional” pentaploids, respectively. The hybrid origin and the ploidy levels were also confirmed by microsatellite analyses. In hybrids, the size and the number of dorsal and ventral scutes correlated with the ploidy levels as well as with the calculated ratio of the maternal and paternal chromosome sets. An extra haploid cell lineage was found in three hybrid individuals irrespective of the ploidy level, suggesting polyspermy. Although the growth performance showed high variance in hybrids (mean: 1.2 kg, SD: 0.55), many individuals reached a size of approximately 1 kg by the age of one year under intensive rearing conditions.Tétel Szabadon hozzáférhető Hybridization of Russian Sturgeon (Acipenser gueldenstaedtii, Brandt and Ratzeberg, 1833) and American Paddlefish (Polyodon spathula, Walbaum 1792) and Evaluation of Their Progeny(2020) Káldy, Jenő; Mozsár, Attila; Fazekas, Gyöngyvér; Farkas, Mónika; Fazekas, Dorottya Lilla; Fazekas, Georgina; Goda, Katalin; Gyöngy, Zsuzsanna; Kovács, Balázs; Semmens, Kenneth; Bercsényi, Miklós; Molnár, Marianna; Patakiné Várkonyi, EszterTétel Korlátozottan hozzáférhető Az Öreg-Túr halfaunájának változásaFazekas, Dorottya Lilla; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA Túr és az Öreg-Túr halfaunájáról kevés információt nyújtanak a szakirodalmak, ezért Harka 1993-ban elvégzett egy alaposabb kutatást, melynek eredményeit 1994-ben kiadott A Túr halai c. művében ismertette. A Túr Magyarországi szakasza és az Öreg-Túr kapcsán összesen 38 fajról tesz említést, amiből 18 faj 1715 egyedét az Öreg-Túr folyószakaszán azonosított. Munkánk során felmértük az Öreg-Túr halfaunáját, majd Harka 1994-es eredményei és a saját eredményeink összevetésével megállapoítottuk a fauna változásának mértékét. Vizsgálataink során 8 mintavételi helyszínen végeztünk mintavételt 2015 őszén. A vizsgált szakaszok 150 méteresek voltak, melyeken a méréseket a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) protokolljában leírtak szerint végeztük. A mintavételeket elektromos halászgéppel végeztük, helyenként csónakos, máshol gázolásos módszert használva. A kutatás során 20 faj 1126 egyedét azonosítottuk. A szakaszok halfaunáját a TAR szoftver segítségével értékeltük, és az EQIHRF rendszerrel minősítettük le. A halfauna diverzitását is megvizsgáltuk, melyhez a ritka fajokra érzékeny Shannon-Wiener diverzitás indexet (H), és a legtömegesebb fajokra érzékeny Berger Parker indexet (d) használtuk.Tétel Szabadon hozzáférhető Reusability check-based refinement of a biophysical fishpond model(2024) Sharma, Priya; Gyalog, Gergő; Berzi-Nagy, László; Tóth, Flórián; Nagy, Zoltán; Halasi-Kovács, Béla; Fazekas, Dorottya Lilla; Mezőszentgyörgyi, Dávid; Csukas, Béla; Varga, Mónika