Népszerűségének rohamos növekedésével a horgászat fenntarthatóságának biztosítása egyre sürgetőbb feladattá vált. A lehetséges környezeti kockázatok közül leggyakrabban az etetőanyag-használatot emelik ki. Habár számos tanulmány foglalkozott már az etetőanyag-használat okozta környezeti terheléssel, még nem rendelkezünk kellő információval ahhoz, hogy megbízható kockázatbecslést végezhessünk. A fenntarthatóság szempontjából a legfontosabbak a tápanyagforgalomra és a halakra gyakorolt hatások. Munkánk során vizsgáltuk az állati és növényi eredetű etetőanyagok okozta akut tápanyagterhelést, és az etetőanyag-fogyasztás hatását a halak növekedésére és egészségi állapotára. A rövidtávú tápanyagterhelés meghatározásához különböző hőmérsékleteken 24 órás kísérleteket végeztünk kültéri tartályrendszerben, és laboratóriumi körülmények között. Utóbbi révén vizsgáltuk, hogy pusztán oldódás útján 24 óra illetve 5 nap alatt mennyi tápanyag szabadul fel az etetőanyagokból. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az el nem fogyasztott etetőanyagok foszfortartalmának jelentős része 24 órán belül a vízoszlopba kerülhet. Míg magasabb hőmérsékleten az állati eredetű etetőanyagokból a 3-4 nap után következett be jelentősebb mértékű nitrogén felszabadulás. A kültéri tartályrendszeres kísérlet rávilágított arra, hogy az el nem fogyasztott etetőanyagok oldott, közvetlenül elérhető foszforforrást jelenthetnek az elsődleges termelők számára. A növényi etetőanyagokból, alacsonyabb tápanyagtartalmuk, és nehezebb emészthetőségük révén nagyobb arányban partikulált, az elsődleges termelés számára nem hozzáférhető tápanyagok szabadulnak fel. A különböző összetételű etetőanyagok halak szervezetére gyakorolt hatásainak vizsgálatához egy takarmányozási kísérletet végeztünk kontrollált körülmények között. Korábbi tanulmányok alapján, a túlnyomó részt növényi anyagokat tartalmazó takarmányok fogyasztása a máj és zsigeri szervek elzsírosodását, oxidatív stresszt és gyulladás okozhat. Eredményeink alapján azonban elmondható, hogy a kizárólagos etetőanyag-fogyasztás nem okozott egészségügyi problémákat a halak azon korosztályában, amelyeket jellemzően a horgászvizekbe telepítenek, de a növényi anyagokat magas arányban tartalmazó etetőanyagok csökkenthetik a növekedést. A halak növekedését hatékonyan támogató etetőanyagok használata növelheti a horgásztó haleltartó képességét, míg a magas emészthetőség alacsony, de kiegyensúlyozott tápanyagtartalommal párosulva csökkentheti az etetőanyag-használat okozta tápanyagterhelést. A növényi alapú etetőanyagok, ugyan rosszabb növekedést eredményeztek, az egységnyi tápanyagbevitelre jutó biomassza növekmény azonban magasabb volt az esetükben, így azok kisebb környezeti terhelést jelenthetnek.

The rapid increase of the popularity of recreational angling poses an urgent need to its sustainability. Among the potential environmental risks, the use of groundbait (hereafter GB) is frequently in the focus of interest. Although numerous studies have already addressed the environmental impacts of groundbaiting, we do not yet have sufficient information to make a reliable risk assessment. Better understanding of the effects of groundbaits on nutrient cycling and health of fish are crucial for sustainability. In our study, we focused on the acute nutrient load of animal- and plant-based groundbaits and the effect of groundbaits consumption on fish growth and health. To determine short-term nutrient loads, 24-h experiments were conducted at different temperatures in an outdoor tank system and under laboratory conditions. The latter was used to investigate the amount of nutrients released from the groundbaits by pure dissolution over 24 hours and 5 days. Based on our results, considerable part of the phosphorus content of unconsumed groundbait can be dissolved into the water column within 24 hours. While, at higher temperature, the animal-based groundbaits showed a significant release of nitrogen after 3-4 days. The outdoor tank system experiment demonstrated that unconsumed feed can be a dissolved, directly available source of phosphorus for primary producers. Plant-based GBs, due to their lower nutrient content and impaired digestibility, release a higher proportion of particulate nutrients which are not readily available for primary production. In order to study the effects of different bait compositions on the organisms of the fish, a feeding experiment was carried out under controlled conditions. Previous studies have shown that the consumption of diets predominantly containing plant materials can lead to adiposity in liver and visceral organs, oxidative stress and inflammation. However, our results show that the exclusive consumption of groundbaits did not cause health problems in the age classes of fish typically stocked in fisheries, but plant-based groundbaits reduce growth. The use of groundbaits that effectively support fish growth contribute the carrying capacity of the fishery, while high digestibility combined with low but balanced nutrient content can reduce the groundbaiting-derived nutrient load. Plant-based groundbaits, although resulting in slower growth, still had a higher biomass increment per unit nutrient intake, and therefore a lower environmental impact.