Szerző szerinti böngészés "Fazekas, Georgina Lea"

Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Bélelőesés kortörténeti jellemzése, és a műtét leírása homokpadi cápa (Carcharhinus plumbeus) esetében
    (2014-05-05T08:33:07Z) Fazekas, Georgina Lea; Nagy, Sándor Alex; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    2012 márciusában a Nyíregyházi Állatparkban tartott homokpadi cápa (Carcharhinus plumbeus) testén az Ócenárium akvaristái bél előesést, orvosi kifejezéssel szólva prolapsus–t fedeztek fel. Korábban néhányszor már rövid időre tapasztalták, de a cápa megfigyelését nehezítő körülmények (élénk természete) illetve a béldarab pár perc utáni eltűnése miatt eleinte csak kilógó ürüléknek vélték. Márciusban a prolapsus állandósult, és a kezdeti 5 cm–es méretéről másfél hét alatt 20 cm–re növekedett. A külföldi kollégák segítségének köszönhetően és a szakirodalmak áttanulmányozása után világossá vált, hogy kezelés nélkül az állat jövője bizonytalan. Az Ócenárium munkatársai végül a műtéti beavatkozás mellett döntöttek.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Hybridization of Russian Sturgeon (Acipenser gueldenstaedtii, Brandt and Ratzeberg, 1833) and American Paddlefish (Polyodon spathula, Walbaum 1792) and Evaluation of Their Progeny
    Káldy, Jenő; Mozsár, Attila; Fazekas, Gyöngyvér; Farkas, Móni; Fazekas, Dorottya Lilla; Fazekas, Georgina Lea; Goda, Katalin; Gyöngy, Zsuzsanna; Kovács, Balázs; Semmens, Kenneth; Bercsényi, Miklós; Molnár, Mariann; Patakiné Várkonyi, Eszter; PhD hallgató; egyetemi oktató, kutató
    Two species from the families Acipenseridae and Polyodontidae, Russian sturgeon (Acipenser gueldenstaedtii, Brandt and Ratzeberg, 1833; functional tetraploid) and American paddlefish (Polyodon spathula, Walbaum 1792, functional diploid) were hybridized. The hybridization was repeated using eggs from three sturgeon and sperm from four paddlefish individuals. Survival in all hybrid family groups ranged from 62% to 74% 30 days after hatching. This was the first successful hybridization between these two species and between members of the family Acipenseridae and Polyodontidae. Flow cytometry and chromosome analysis revealed two ploidy levels in hybrids. The chromosome numbers of the hybrids ranged between 156–184 and 300–310, in “functional” triploids and “functional” pentaploids, respectively. The hybrid origin and the ploidy levels were also confirmed by microsatellite analyses. In hybrids, the size and the number of dorsal and ventral scutes correlated with the ploidy levels as well as with the calculated ratio of the maternal and paternal chromosome sets. An extra haploid cell lineage was found in three hybrid individuals irrespective of the ploidy level, suggesting polyspermy. Although the growth performance showed high variance in hybrids (mean: 1.2 kg, SD: 0.55), many individuals reached a size of approximately 1 kg by the age of one year under intensive rearing conditions.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Sajó mellékvizeinek halfaunája
    Fazekas, Georgina Lea; Antal, László; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai Intézet
    A Sajó a 70’-es években még oxigénháztartás és ipari szennyeződések tekintetében is az egyik legrosszabb állapotú, minőségű vízfolyás volt a Tisza hazai vízrendszerén. Ez a változás a halfaunára is negatív hatással volt. Az 80’-as évek végére a helyzet az ipar és a technológia fejlődésével egyidőben javulni látszott. A Sajó halfaunájával és vízminőségével több tanulmány is foglalkozott az elmúlt két évtizedben, azonban mellékfolyóit többségében csak hazai fauna– és vegetáció–felmérések kapcsán említették. 2015 őszén a Sajó 9 mellékvizén folytattunk halfaunisztikai felmérést. A vizsgálatokat a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) protokolljában leírtak szerint, elektromos halászgéppel gázolásos módszerrel végeztük. A mintavételek során 21 halfaj 2120 sikerült azonosítanunk 9, mintavételre alkalmas, vizsgálható halfaunával rendelkező mintavételi szakaszokon. Kutatásunk elsődleges célja az volt, hogy felmérjük a Sajó kisvízfolyásainak halfaunáját. Másodlagos célunk, hogy a hazánkban alkalmazott halfauna alapú minősítéssel meghatározzuk ezen vízfolyások minőségét, majd eredményeinket egy módszertani összehasonlítás keretein belül összevessük a 2014–ben megjelent Csipkés és munkatársai által publikált tanulmánnyal, melyben a Sajó halfaunájának feltérképezése mellett a kutatók a befolyók torkolatában is végeztek a halközösség összetételére irányuló vizsgálatokat.