Szerző szerinti böngészés "Ferenci, Orsolya"

Megjelenítve 1 - 2 (Összesen 2)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A beosztás művészete
    Ferenci, Orsolya; Krémer, Balázs; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatom témája napjaink társadalomtudományi problémakörét feszegeti, a menekültválság egyik szegmensét; azt vizsgálom, hogyan függ össze a magyar és menekült háztartások megélhetési stratégiája. Ekképpen igyekszek kísérletet tenni arra, hogy megértsem s ezáltal pedig elemezzem; nehéz anyagi körülmények között élő, eltérő kultúrával rendelkező családok biztonságkeresési technikáit. Kutatások bizonyítják, hogy az alacsony jövedelmű családok nehezen tudnak kijönni egy havi keresetből, ebből következik, hogy spórolni nem is tudnak. Azt a helyzetet vizsgálom tehát, amelyben a szegényesen élő háztartásoknak tudni kell újrahasznosítani, hatékonyan felhasználni, kreatívnak lenni, azaz javakat racionálisan felhalmozni. Empirikus kutatásom célja, hogy az esettanulmányok által átfogó képet mutassak családok piaci logikájáról, megtakarítási szokásaikról, anyagi javaik felhasználásáról. Leíró, magyarázó, értelmező életszituációkkal nyújtok betekintést családok gazdasági racionalitásába. Eredményeim összegzésénél többek között arra keresem a választ, hogy; - Miben és hogyan „produktívak” ezek a háztartások?! - Miben rugalmatlanok?! (Mi az, aminek muszáj meglennie?) - Miben leleményesek?! (Amit ügyesen helyettesítenek, pótolnak?!) - Miben „tudnak nyomorogni”, ha végképp elfogy a pénz?! Az összegzésben feltárom, le kell-e mondani bizonyos dolgokról annak érdekében, hogy fizetéstől- fizetésig sikerüljön teljesíteni azt, amit elterveztek?! Ki lehet-e kerülni „penge-élen táncolásból” és milyen eszközök vannak erre? A felhasznált szakirodalmakkal, statisztikai adatokkal és az elkészített interjúkkal kísérletet teszek arra, hogy alátámasszam (ál)hipotéziseimet, melyek a következők: Hipotézis 1.: A Magyarországon jelenleg fennálló jövedelemkülönbségek, nehéz megélhetési körülmények, alkalmazkodási stratégiákat vonnak maguk után. Magyar és menekült családi háztartások tehát ugyanazon helyzettel szembesülnek. Hipotézis 2.: Különböző eséllyel indul egy magyar (kapcsolatrendszert, lehetőségeket tekintve) és egy menekült státuszú család (akinek nincs kiforrott társadalmi tőkéje, sem helyismerete). Mégis ugyanakkora hátrányt szenvednek abból, hogy háztartásukat éppen szinten tudják tartani; tevékenységüket a beosztás művészete határozza meg. Hipotézis 3.: Eltérőek a tanult magatartások, a megtakarítási technikák, a tér-idővel való gazdálkodás, mégis felelősségteljesen ugyanarra törekszenek: a kicsi pénzből valahogy kijönni és emellett maguknak termelni, ötletelni, kreatívnak lenni, újrahasznosítani, felesleget minimalizálni = stabil biztonságot találni.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A válás és a gyermek
    (2013-10-08T05:47:46Z) Ferenci, Orsolya; Márton, Sándor; DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar
    A hagyományos családsturktúra kialakulása során jellemző, hogy a szülőknek alacsony a frusztrációs tűrése, nem tudják megfelelő mederben tartani életüket, ha az bármilyen akadályba ütközik. Egészen addig működik az egyensúly a gyermek életében, amíg a szülők közötti kapcsolat válságba nem kerül. A családról kialakult kép és a megtartó szociális háló harmóniája mellett ugyanis minden házasságban ott van a válás lehetősége, mely a megfelelő szakemberek bevonásával felszínre hozható, megelőzhető és –a tényleges különváláskor- világos, átlátható képet mutat. Szociális munkásként leginkább a gyermek-és ifjúságvédelem áll hozzám a legközelebb, kutatásom célja ezért részben az, hogy megfelelően körbejárjam a válás hatásainak egész problémakörét, mind az igénybe vehető segítség, mind pedig az érintettek szemszögéből. Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy a szakembereknek milyen feladatuk van a válás során; azt fogom vizsgálni, mi tartozik a szociális munkás, a pszichológus, a segítő szakember, illetve a mediátorok tevékenységi körébe a házasságbomlás folyamatában ahhoz, hogy a gyermek szocializációja törésmentes legyen. Választásom azért esett erre a témakörre, mert véleményem szerint a gyermeknek van a legnagyobb szüksége arra, hogy támogató, biztonságot nyújtó környezetben nevelkedjen fel, amelyben kialakulhat saját identitása, értékrendszere és a társadalomhoz fűződő viszonya is. Ez a kiegyensúlyozott állapot azonban könnyen felbomolhat egy válási krízis következtében. Megvizsgálom ezért a gyermek válás utáni háttérbiztonságát, jövőképét, valamint ezzel párhuzamosan a szülői magatartást, a szociális háló támogató erejét és szerepét. Kutatási módszerem az interjú, melynek segítségével átfogó képet mutatok a szakemberek munkájáról, valamint külön áttekintem a pszichológusok és szociális munkások feladatai közötti hasonlóságokat, különbségeket. A szakirodalmak és az interjúk alapján alátámasztom a hipotéziseimet, melyek a következők: Hipotézis 1.: Az elvált szülők gyermekeit egész életükön végigkísérik a szülők válásának következményei. Hipotézis 2.: A házassági, gyermeknevelési és egyéb családi problémák szakemberrel történő átbeszélése a család összes tagjának a fejlődését eredményezi. Hipotézis 3.: A szakemberek közötti partnerkapcsolat kialakulásával könnyebben átvészelhetőek a válás hatásai.