Szerző szerinti böngészés "Gorliczay, Edit"

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 46)
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    A tápoldatozási idő hatása az ausztráliai sárga tépősaláta (Lactuca sativa var. Crispa) és a rukkola (Eruca sativa) fejlődésére aeroponikus termesztés esetén
    Montvai, Kornélia; Gorliczay, Edit; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A globális éghajlatváltozás várhatóan növelni fogja aszályok, árvizek és más szélsőséges időjárási események gyakoriságát, ami számos bizonytalanságot fog okoz a növénytermesztésben. Ilyen körülmények között a talaj nélküli termesztés az időjárási bizonytalanságokhoz történő alkalmazkodás egyik hatékony és alternatív technológiája lehet (TUNIO et al., 2022). Az egyik ilyen technológia az aeropónia. Az aeropónikus rendszerekben a növények gyökerei a levegőben vannak, miközben meghatározott időközönként tápanyagban gazdag vízzel permetezik őket fúvókákon keresztül (FASCIOLO et al, 2023). A saláta magas tápértéke és ásványi anyag tartalma számos kutató érdeklődését felkeltette beltéri kísérletek során (MICHELON et al., 2020). Ezért a kutatásunk során a tépősalátát (Lactuca sativa var. crispa) és a rukkolát (Eruca sativa) választottuk kísérleti növényeknek. Az aeropónikus rendszerekben a fúvókák cseppmérete, a tápoldat kijuttatásának intenzitása, valamint fény a legfontosabb paraméterek, melyek befolyásolják a növény fizikai és tápanyagtartalmi paramétereit. Mindezek alapján kutatásunk során a célunk az volt, hogy meghatározzuk a különböző tápoldatozási intenzitások hatását az aeropónikusan termesztett tépősalátára és rukkolára. Az aeropónikus rendszerben (AeroFlo20) négy kezelést állítottunk be, melyek a különböző tápoldatozási intenzitásokat jelentették. Minden kezelés esetén a termesztőegységben öt-öt db salátát helyeztünk el. A kísérlet 9 hétig tartott, amely során mértük a levélszám, növénymagasság és a gyökérhossz alakulását, valamint destruktív (80%-os aceton és kvarchomok) módszerrel meghatároztuk az összes klorofill- (µg/g) és karotinoid-tartalmat (µg/g), valamint a vízpotenciál és a nitrát-tartalom alakulását (mg/kg). Eredményeink alapján megállapítható, hogy az ausztráliai sárga tépősaláta esetén a tápoldatozási intenzitás csökkenésével a levélszám, a növénymagasság és a gyökérhossz nőtt, tehát naponta kétszer 30 perc tápoldatozás elegendő, ha ezen paramétereket vesszük figyelembe. A rukkola esetén a tápoldatozási intenzitás csökkenésével a levélszám és az összes-klorofill koncentráció nőtt, a gyökérhossz azonban csökkent. Mind a vízpotenciál, mind pedig a nitrát-koncentráció esetén a tépősaláta és a rukkola esetén azonos tendencia volt megfigyelhető. Vízpotenciál esetén a legtöbb napi tápoldatozású (napi kilencszer 15 perc) kezelés esetén szignifikánsan magasabb értékeket kaptunk (tépősaláta: -3,72±0,33 bar; rukkola: -3,26±0,34 bar), mint azon kezelésnél, melyben a növények naponta kétszer kapnak tápoldatot (p<0,05). Nitrát-tartalom esetén a tápoldatozási intenzitás növelésével csökkent a levélben mért nitrát-koncentráció.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Adalékanyagokkal előkezelt almos baromfitrágya komposztálási folyamatának vizsgálata
    Pápai, Petra; Szőllősi, Nikolett; Gorliczay, Edit; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Az állattenyésztésben számottevő mennyiségű trágya keletkezik, amely mellékterméknek minősül. A többi trágyafélével szemben a baromfitrágya tápanyagtartalma kiemelkedő. E magas tápanyagtartalom a különféle nitrogén-formák vonatkozásában is meghatározó, amelynek jelentős része ammónia formájában távozik a légkörbe. A probléma mérséklése érdekében a baromfitrágyát egyes esetekben - adalékanyagok hozzáadása mellett - komposztálással kezelik annak érdekében, hogy beltartalmi értékeit javítsák. A tevékenység eredményeképpen a nitrogén hozzáférhető formában van jelen a növények számára. A komposztálás során felhasznált nyersanyagok összetétele, a környezeti tényezők és a technológia alapvetően meghatározzák a folyamat fizikai, kémiai és biológiai paramétereit, ezáltal a keletkezett végtermék (komposzt) minőségét is, ami a felhasználhatóság szempontjából kulcskérdés. Kutatómunkám során célom volt, hogy az előkezelés során keletkező ammónia csökkenését számszerűsítsem különböző adalékanyagok és bekeverési arány függvényében, továbbá a komposztérettség vizsgálata különböző paraméterek (fizikai, kémiai és biológiai) értékelése alapján.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt. üzemeltetési területén keletkező szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása
    Tóth, György Dániel; Gorliczay, Edit; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    A szennyvíziszap hasznosítsa, módjai, különböznek az kontinens országaiban. Általánosságban elmondható, hogy Magyarországon, a szennyvíz hálózatok folyamatos fejlesztésével, a szennyvíztisztítás korszerűsítésével a keletkező szennyvíziszap nem csökken, hanem növekedése várható. Korábban a szennyvíziszapok felhasználása során, a deponálás volt a meghatározó tendencia, a mezőgazdasági elhelyezés volumene részben csökkent az egyre szigorodó, szabályzásban megkövetelt határértékek betartása miatt. A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása jogszabályi keretek mentén működik, ahol a mezőgazdasági hasznosítás, a hatályos szabályozás miatt, a környezetvédelmi igények szigorú figyelembevételével működőképes az ALFÖLDVÍZ Zrt. üzemeltetési területén. A komposztok mezőgazdasági hasznosítása nehézkes a szigorodó jogszabályi feltételek miatt. A rekultiváció gyakorlatilag megszűnt, az energetikai hasznosítás a gyenge fűtőérték miatt nem megfelelő. Egyetlen megoldásként a szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítására, a talaj, mint megújuló természeti erőforrás, termékenységet és minőséget javító, a használatukból fakadó környezeti kockázatok minimalizálása mellett jöhet szóba. Fontos a fenntartható terület- és földhasználat, a talajok védelme, mely Magyarország egyik legfontosabb természeti erőforrása.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Analysis of nutritional parameters of biogas slurry
    (2020) Kiss, Nikolett Éva; Tamás, János; Gorliczay, Edit; Gálya, Bernadett; Nagy, Attila; Jóvér, János; Riczu, Péter
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Assessment of Composted Pelletized Poultry Litter as an Alternative to Chemical Fertilizers Based on the Environmental Impact of Their Production
    (2021) Kiss, Nikolett Éva; Tamás, János; Szőllősi, Nikolett; Gorliczay, Edit; Nagy, Attila
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Assessment of poultry manure-based compost teas for inhibiting plant-pathogenic fungus
    (2024) Boczonádi, Imre; Busa, Dávid; Gorliczay, Edit; Csótó, András; Csüllög, Kitti; Tamás, János
  • Bélyegkép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Baromfitrágya alapú komposzt termékek előállításának és hasznosításának értékelése
    (2021) Gorliczay, Edit; Tamás, János; Állattenyésztési tudományok doktori iskola; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar -- Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet
    A kutatásom során a hazai állattenyésztés és növénytermesztés között fennálló ellentmondásokat szeretném feloldani, enyhíteni azzal, hogy az állati eredetű, elsősorban a baromfitartás során keletkező szerves melléktermékek kezelésére, tápanyagutánpótlásban történő alkalmazásának innovatív lehetőségeire fektetem a hangsúlyt. A 62 napos (9 hetes) nyílt prizmás komposztálási kísérletet állatottam be, mely során vizsgáltam a nedvességtartalom, hőmérséklet, kémhatás és fajlagos vezetőképesség alakulását, valamint spektrális vizsgálatokat is végeztem 400-2500 nm hullámhossz tartományban. Bebizonyítottam, hogy a vizsgált paraméterek alkalmasak a komposztálás szakaszainak elkülönítésére. Az adalékanyag hatására az alapanyagok hamarabb válnak éretté, s így azok tartózkodási ideje a komposztáló térben jelentősen csökkenthető. A 400-2500 nm hullámhossz tartományon végzett vizsgálatok alapján elmondható, hogy a brojler- és a tyúktrágya spektrális tulajdonságai nagyban meghatározzák a komposzt reflektanciájának alakulását. A vizsgált hullámhossz tartományban a komposztok spektrális profiljáról elmondható, hogy komposztálás előrehaladtával a reflektancia csökkent. A növekvő zeolit mennyiség hatására a komposzt hamarabb válik éretté, valamint a zeolit nem befolyásolta szignifikánsan a reflektancia alakulását. A különböző komposztkeverékek minőségi vizsgálatára, valamint a vizsgált fizikai-kémiai paraméterek előrejelzésére indexeket alkottam meg. Az indexek esetén varimax rotációval, derékszögű fordítással főkomponens analízist végeztem és az elemzés eredményeként kapott főkomponens súlyok alapján határoztam meg, hogy melyek azok a hullámhossz tartományok, amik a komposztérettségre, illetve a komposzt anyagi minőségének vizsgálatára alkalmasak lehetnek. A főkomponens analízis alapján elmondható, hogy a variancia több mint 93%-át az első komponensbe (PC1) tartozó változók okozzák 400-2500 nm hullámhossz tartományban. Meghatároztam azokat a hullámhosszokat, ahol a faktorsúlyok varianciája a legnagyobb volt, s 400-1000 nm hullámhossz tartományban a λ812/λ941 és a λ941/λ812 hányadosokat, még 1000-2500 nm hullámhossz tartományban a λ2115/λ1993 és λ1922/λ2127 hányadossal dolgoztam, s számítottam ki a predikciós indexeket. A VIS-NIR tartományban létrehozott λ812/λ941 hányados (Index 1) a nedvességtartalom (NT), a λ812/λ941 hányados (Index 2) a fajlagos vezetőképesség (EC), a λ941/λ812 hányados (Index 3) a hőmérséklet (H), még a λ812/λ941 hányados (Index 4) a kémhatás (pH) előrejelzésére létrehozott modellt jelentette. Az 1000-2500 nm hullámhossz tartományban létrehozott λ2115/λ1993 hányados (Index 1) a nedvességtartalom (NT), a λ2115/λ1993 hányados (Index 2) a hőmérséklet (H), a λ1922/λ2127 hányados (Index 3) a kémhatás (pH), még a λ1922/λ2127 hányados (Index 4) a fajlagos vezetőképesség (EC) előrejelzésére létrehozott modellt jelentette. A VIS-NIR tartományban képzett predikciós indexek közül a kémhatás, a nedvességtartalom és a fajlagos vezetőképesség előrejelzésére, még a NIR-tartományban a nedvességtartalom, kémhatás és fajlagos vezetőképesség modellje alkalmazható az adott paraméter előrejelzésére (NRMSE <20%). A komposztált brojler- és tyúktrágya keverékéből tág és szűk komposzt:víz arányú komposzt szuszpenziókat állítottam elő, s meghatároztam azok szervetlen kémiai paramétereire ható kulcsfontosságú paramétereket. Ezek eredmények alapján a komposzt szuszpenziók a biológiai növényvédelem potenciálisan jól használható jövőbeli eszközei lehetnek, azonban sikeres alkalmazásukhoz meg kell ismerni adott növényi fajta – kórokozó (gomba, baktérium) - környezet kapcsolatrendszerét valamint a komposzt szuszpenzió hatásmechanizmusát. Ahhoz hogy a levélfelületre spray-ként használt komposzt teák betegségcsökkentő hatásának hatékonyságát növelhessük, a jelenlegi nagyon eltérő gyakorlatot részben az előállítás és a kijuttatás szempontjából szabványosítani szükséges. Jelenleg az eltérő hatékonyságot főként a komposzt szuszpenziókban élő mikrobiális közösségek ökológiai ismereteinek hiánya okozza. Így további specifikus vizsgálatok szükségesek, a komposzt szuszpenziók mikrobiológiai közösségeinek a növényi fitopatogénekkel szemben gyakorolt antagonista kölcsönhatás értékelésére. A fenntartható gazdálkodás szempontjából a komposzt szuszpenziók növénykondicionáló stressztoleranciát növelő hatása is figyelemreméltó, amelyet egy termesztési rendszerbe építve csökkenthetjük a kémiai környezetterhelést a mezőgazdaságban.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Baromfitrágya diodegradációjának modellezése és környezetkémiai vizsgálata a komposztálási folyamat optimalizálásának céljából
    Berta, Kitti; Magyar, Tamás; Nagy, Péter Tamás; Gorliczay, Edit; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Hazánkban az állattartás során keletkező állati trágya az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatbázisa alapján a mezőgazdasági hulladékok közel 90%-át teszi ki. A nagy mennyiségű trágya deponálását csökkenteni szükséges további ártalmatlanítással. Utóbbira egyik leginkább releváns módszer a komposztálás. A japán fejlesztésű Hosoya technológia egy jó alternatívát jelent a keletkező baromfitrágya mennyiségének kezelésére. Fő célom volt, hogy megállapítsam, hogy a Hosoya kádban milyen anyagátalakulási folyamatok játszódnak le, annak érdekében, hogy a későbbiekben a termék minőségét szabályozni tudjuk. A hőmérséklet- és nedvességtartalom tekintetében a fermentáló kád két fő részre (heterogén és homogén) osztható. Megállapítottam, hogy az egyszeri nedvesítés hatására a nedvességtartalom drasztikusan lecsökken a beállítástól számított átlagosan 10 m-en belül az optimális 40 m/m%-ról 25-30 m/m%-ra, amely arra enged következtetni, hogy az egyszeri nedvesítés a komposztálási folyamat szempontjából nem megfelelő technológiai megoldás. A hőmérséklet hossz- szelvényben való alakulásánál a külső és belső rész – középső részhez képest- alacsonyabb hőmérséklete, a kád falának hűtő hatásával, illetve a környezeti hőmérséklettel magyarázható, azonban a mikrobiológiai folyamat bontási karakterisztikája azonos. Emellett bizonyítottam, hogy a hőmérséklet és a nedvességtartalom, szoros korrelációt mutat egymással. Igazoltam a keverőszerkezet ammónia nitrogénre való hatását, ugyanis a kapaszerkezet adott pozíciójánál az ammónia nitrogén tartalom helyi minimum értékeit figyeltem meg, amelynek oka, hogy a keverés hatására az ammónia az anyagból könnyebben elillan. A további nitrogénformák, illetve a szervesanyag tartalom vizsgálata során megállapítottam, hogy a betárazott anyag heterogenitása miatt a jelleggörbék alakja ingadozó volt, azonban alapjában véve csökkenő tendenciát mutattak.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Baromfitrágya előkezelése biochar és zeolit felhasználásával
    Gorliczay, Edit; Mézes, Lili; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Az állattartás során melléktermék - istállótrágya - keletkezik. Az istállótrágya a haszonállatok szilárd és híg ürülékéből, valamint alomanyagból áll. A többi trágyaféléhez hasonlóan a baromfitrágya is kijuttatható közvetlen formában a szántóföldekre, s így tápanyag-utánpótlásra felhasználható a növénytermesztési technológiákban. Emellett azonban egyre több helyen tapasztalható az, hogy a baromfitrágyát komposztálják, valamint biogáz előállításra hasznosítják. Mélyalmos tartástechnológiájú broiler csirkenevelésből adódóan a nyírbátori Gastor Baromfi Kft. területén nagy mennyiségben keletkezik almos trágya, melynek mennyisége az 5 baromfi telepen összesen 11.600 t/év. Az alomanyag jellemzően szecskázott tritikálé szalma. Az alomtrágya szárazanyag tartalma 37,83-43,92%, szerves szárazanyag-tartalma 87,55%. Kémhatása 6,85-7,41 között, nitrogén-tartalma 3,03-3,65%, szén-tartalma 37,73-40,52% között változik.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Baromfitrágya pellet készítmények hatásainak laboratóriumi vizsgálata cukkini (cucurbita pepo var. Giromontia duch.) tesztnövényen
    Nyuzó, Ágnes; Gorliczay, Edit; Szőllősi, Nikolett; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Diplomadolgozatom készítése során a Baromfi-Coop Kft. által biztosított baromfitrágyát és baromfitrágya pellet hatékonyságát teszteltem. Kísérletemhez választott növényem a tökfajok egyik kiemelkedő tagja, a cukkini. A kísérlet során célom volt információt kapni a baromfi trágyaalapú pelletálttermékek csírázásra, növényi biomassza hozamra, illetve a talaj-növény rendszerre gyakorolt hatásáról. Ezen belül vizsgáltam az alábbiakat: 1. cukkini (Cucurbita pepo var. giromontiina) jelzőnövényen a különböző pelletált baromfitrágya termékek starter trágyaként való alkalmazásának csírázásra gyakorolt hatásáthomoktalajon; 2. kimutassam a termékek és bekeverési dózisok közötti különbségeket különböző vízkapacitási %-on; 3. kísérleti eredményeim alapján meghatározzam, a vizsgált talajon a cukkini esetében javasolt pelletált termék(ek) dózisát. Diplomamunkám célja a kezelések közötti különbségek és a trágyakészítmények hatékonyságának tesztelése volt. Vízkapacitás tekintetében a 100%-oskezelés mellett a jelzőnövény palánták életerősebbek, nagyobbak és pigmentáltabbak lettek. A trágyapelletek közül, az összes kezelést tekintve, a P+K termék pozitív hatása kiemelkedőnek bizonyult. Mellette Natur, Nitroplusz, Káli plusz típusok eredményei kedvezőek adott vízkapacitás és bekeverési dózis esetén.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Civil szervezetek munkája az illegális hulladéklerakás ellen
    (2013-10-30T09:46:28Z) Gorliczay, Edit; Gyüre, Péter; DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar
    Szakdolgozatomban kiemelten szeretnék foglalkozni az illegális hulladéklerakás jogi hátterével, szankcióival, valamint azzal, hogy melyek azok a védett területek amelyek veszélynek vannak kitéve a hulladékok rendezetlen lerakása miatt. Szeretném összefoglalni, hogy milyen feladatok azok, amelyekkel kiemelten kellene foglalkoznunk, és melyek azok a civil szervezetek, egyesületek, akik kampányokkal, pályázatokkal lépnek fel az illegális hulladéklerakás ellen. A civil szervezetek közül kiemelt szerepet szeretnék szentelni az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesületnek, illetve az ők áldozatos munkájának, valamint a civil szervezeteken túl szeretnék Nyíregyháza város hulladékgazdálkodásával és hulladéktérképeivel foglalkozni.
  • Nincs kép
    TételKorlátozottan hozzáférhető
    Comparison of the effects of manure-based product and ammonium nitrate on maize (Zea mays L.)
    (2022) Nagy, Attila; Kiss, Nikolett Éva; Gorliczay, Edit; Tóth, Florence Alexandra; Szőllősi, Nikolett; Tamás, János
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Effect of compost/water ratio on some main parameter of compost solutions
    (2021-06-01) Kiss, Nikolett Eva; Gorliczay, Edit; Nagy, Péter Tamás; Tamás, János
    Composting is an efficient technology for the utilisation of by-products and waste. It is also suitable for treating raw materials to convert fertilisers that are not recommended for application without pre-processing. Such is the case with poultry manure, which is very important to pre-treat due to its hazardous properties. An increasingly common form of compost is compost tea, which is made by soaking compost in water. In our experiment, we made compost tea from a composted and granulated poultry manure product. Three mixing ratios were used (1/5, 1/10, 1/10) and compost teas were set for three different extraction times (24–48–72 hours). After elimination of the experiment, the pH, EC, and nitrate and ammonium contents of the samples were measured. The aim of this study was to determine whether there is a difference between each mixing ratio and different extraction times. Based on our results, it can be said that the fluctuation of pH values during the experiment was low. Regardless of the mixing ratio and extraction time, the samples were in the slightly acidic range. The electrical conductivity, nitrate and ammonium content follow a similar trend, the values decrease significantly with the increase of the mixing ratio. Similar tendency was observed at the incubation time. The concentrations of both EC and nitrogen forms increase with increasing incubation time, in most cases significantly.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Effect of compost/water ratio on some main parameter of compost solutions
    (2021) Kiss, Nikolett Éva; Gorliczay, Edit; Nagy, Péter Tamás; Tamás, János
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Evaluation of Parameters in an Aerob Industrial Fermentation System
    (2019) Nagy, Péter Tamás; Magyar, Tamás; Gorliczay, Edit; Berta, Kitti; Tóth, Florence Alexandra; Tamás, János
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Examination and comparison the effects of extraction time and temperature for compost tea
    (2024) Kiss, Nikolett Éva; Szabó, Andrea; Gorliczay, Edit; Tamás, János; Nagy, Attila
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Examination and statistical evaluation of physico-chemical parameters of windrow composting
    (2020) Gorliczay, Edit; Tamás, János; Kun, Sándor; Huzsvai, László; Bárány, László
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Examination and statistical evaluation of physico-chemical parameters of windrow composting
    (2020-05-20) Gorliczay, Edit; Tamás, János; Kun, Sándor; Huzsvai, László; Bárány, László
      The treatment and utilization of plant and animal waste and by-products from agriculture is very diverse. Traditional environmental management practices for waste management have been retained through soil conservation and the applied of recycle degradable organic substances in soil. The management of by-products from agriculture (animal husbandry) is important because a closed loop can be created to utilize by-products (manure, feathers) from the production of the main product (eggs, meat, milk) and to form a raw material for a new product. It is important to treat the resulting by-products, especially deep-litter manure, as it has served as a basis for compost-treated manure to develop an organic-based, soil-conditioning product line. Poultry manure by itself is not suitable as a substrate for aerobic decomposition, so it has to be mixed with other substances (zeolite, bentonite, soil), because of its high nutrient capacity, it is an acidifying substance. The aim of this study was to compost the mixture of poultry manure and hen manure by the addition of zeolite and to monitor the composting process. It was also our aim to statistically determine the effect of the zeolite on parameters describing the composting process. The windrow composting experiments were set up in the composting area of the University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management. The composting experiment was 62 days long, during which the main parameters describing the composting process were continuously monitored: temperature (°C), moisture content (w/w%), electrical conductivity (mS/cm), organic matter content (w/w%), examination of nitrogen forms (w/w%). In this study, three factors were investigated: temperature, humidity, and pH. For statistical evaluation, R software and RStudio user interface were used. We developed a repeated measurement model, in which the fixed and random effects were determined for our parameters under study, and the resulting relationships were shown on interaction plots. Based on our results, the temperature of the prisms has become independent of the ambient temperature and the composting stages can be separated in both the control and the zeolite treated prisms. In the repeated measurement model, we proved that treatment, time and treatment: time interaction were significant at both temperature and pH.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Examination of compost maturity using reflectance
    (2022-05-26) Gorliczay, Edit; Kun, Sándor; Tamás, János
    Composting is one of the most popular recycling processes for organic waste. Composting plays an important role in waste and by-product management and is becoming increasingly important in both sustainable energy management and circular economy. Composting transforms organic matter to produce a safe and stable by-product (compost) that can be applied to arable land in a similar way to fertilizer. Physical, chemical and biological methods can be used to monitor the process and to determine the maturity of the compost, as spectrometric/spectroscopic methods play an important role in the analysis of different environmental samples. Our aim was to (1) non-destructively detect the effects of different additive ratios on the spectral properties of the composting process and the spectral data of different compost mixtures, (2) to find the wavelength ranges of the reflectance curve (inflection points) sensitive to compost maturity, (3) to determine the correlation between the inflection points and the chemical and physical parameters measured in compost by conventional methods. The mixture of broiler and hen manure and zeolite was composted 62 days in windrow composting. In the composting experiment, the moisture content and temperature (°C) were measured every three days and compost samples were taken and in 10% destillated aquaeous suspension were measured the pH and electrical conductivity (mS cm -1 ). Compost samples dried to mass stability were spectrally analyzed in the wavelength range 400–1000 nm with AvaSpec 2048 spectrometer. Based on the results, the reflectance of mature compost were smaller in the last days of composting than the reflectance values of day 0 samples, thus compost maturity can be detected spectral in the VIS-NIR wavelength range. For the tested compost prisms, the reflectance of each sampling day shows a constant slope, with a significant overlap of the reflectance curves up to 400–700 nm wavelength range, and there was a breakpoint in the 700–750 nm wavelength range which was proved by binary encoding.
  • Nincs kép
    TételSzabadon hozzáférhető
    Examination of compost maturity using reflectance
    (2022) Gorliczay, Edit; Kun, Sándor; Tamás, János