Szerző szerinti böngészés "Gorliczay Edit"
Megjelenítve 1 - 6 (Összesen 6)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető 6th International Scientific Conference on Water(2023-12) Nagy Ildikó Alexandra; Gorliczay Edit; Nagy Attila; Tamás János; Mezőgazdaságtudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Baromfitrágya előkezelése biochar és zeolit felhasználásával(DETEP, 2016-01) Gorliczay EditTétel Korlátozottan hozzáférhető COLUMELLA - Journal of Agricultural and Environmental Sciences(2023-12) Nagy Ildikó Alexandra; Gorliczay Edit; Nagy Attila; Tamás János; Mezőgazdaságtudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Effect of poultry manure-based compost teas on the growth of Aspergillus niger(2023-12) Busa Dávid; Boczonádi Imre; Gorliczay Edit; Csüllög Kitti; Csótó András; Tamás János; Természettudományi és Technológiai KarTétel Korlátozottan hozzáférhető III. Környezet, Egészség, Biztonság (EHS) Nemzetközi Szimpózium 2023.(2023-12) Nagy Ildikó Alexandra; Gorliczay Edit; Nagy Attila; Tamás János; Mezőgazdaságtudományi KarTétel Korlátozottan hozzáférhető Nyílt és zárt komposztálási rendszer összehasonlításaKun, Sándor; Nagy, Attila; Gorliczay Edit; DE--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási KarAz intenzív brojler-előállítás napjaink egyik legfontosabb fehérjeforrását jelenti világszerte. Az iparszerű termelés jelentős környezeti kockázatokat okoz a nagy mennyiségű szerves trágya révén, amelynek tárolása a meglevő termelő telepeken állategészségügyi okokból, míg szántóföldeken a birtokszerkezetből és földhasználatból származó korlátok miatt kismértékben lehetséges. A talajok szerves anyag tartalma ugyanakkor utánpótlás hiányában folyamatosan csökken. A probléma megoldására a keletkező óriási szerves trágya mennyiségek miatt szintén iparszerű technológiák jöhetnek szóba. Vizsgálataim célja ezeknek az iparszerű technológiáknak olyan környezettechnológiai paraméterezése, ahol a környezeti terhelés minimalizálása mellett a tápanyag-gazdálkodás céljai maradéktalanul megvalósíthatóak. Két vizsgálati célt és ehhez szükséges kísérleti beállítást értékeltem az egyik legígéretesebb anyagában történő újrahasznosítás szempontjából, azaz a komposztálás területén. A japán félintenzív Hosoya technológia műszaki paramétereit értékeltem nyílt permanens aerob és zárt részben oxigénhiányos körülmények között. A vizsgálat célja, hogy az üzemeltetési környezetben esetenként előforduló az optimálistól eltérő, olykor káros környezeti feltételek mennyire befolyásolják a különböző céltermékek előállíthatóságát.