Szerző szerinti böngészés "Guti, Eliza"
Megjelenítve 1 - 7 (Összesen 7)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Allergiás és nem allergiás egyének szérum és könny mintáinak vizsgálata pollen eredetű reaktív oxigéngyök elimináló képességük szempontjábólGuti, Eliza; Bácsi, Attila; Pázmándi, Kitti Linda; DE--Természettudományi és Technológiai Kar--Biológiai és Ökológiai IntézetA pollen által kiváltott allergiás megbetegedések gyakorisága olyan mértékben megemelkedett az elmúlt évtizedekben, hogy az iparosodott országokban ma már népbetegségként tartják számon. Hazánkban a legjelentősebb aeroallergén növénynek számító ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) pollenszemei komplex biológiai aktivitással rendelkeznek, ugyanis hidratációjuk során a fehérjetermészetű allergének mellett, számos olyan komponenst is felszabadítanak, melyek adjuváns hatásuk révén fokozhatják az allergiás tüneteket. Ilyenek például a PALM, az adenozin, illetve különböző enzimek, többek között a ROS termeléséért felelős fehérjék, a NAD(P)H oxidázok. Ugyanakkor az is ismert, hogy nemcsak az intakt pollenszemek rendelkeznek NAD(P)H oxidáz aktivitással, hanem a pollen kivonatok is. Munkánk során a pollen kivonatok NAD(P)H oxidázainak szubsztrát felhasználását, valamint a nem allergiás és a parlagfűre allergiás donorok szérum, illetve könny mintáinak ROS elimináló képessége és antioxidáns kapacitása közötti különbségeket vizsgáltuk. A pollen kivonatok ROS termelő képességét redox-szenzitív fluoreszcens ROS indikátor, illetve in situ gél NBT esszé segítségével analizáltuk. A parlagfűre allergiás és nem allergiás önkéntesektől gyűjtött szérum-és könnyminták ROS elimináló képességét fluorimetriás, míg totál antioxidáns kapacitását kolorimetriás módszerrel határoztuk meg. A szérummintákban található parlagfű pollen NAD(P)H oxidázai ellen termelődött specifikus antitesteket Western blottal detektáltuk. A kapott eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a pollen kivonatban legalább kétféle enzim felelős a ROS termelésért, melyek közül az egyik kizárólag NADPH-t, míg a másik NADH-t és NADPH-t is használhat szubsztrátként. A nem allergiás egyének szérum, illetve könny mintái nagyobb mértékben képesek eliminálni a parlagfű pollen NAD(P)H oxidázai által termelt ROS-okat, mint az allergiás egyéneké, viszont a teljes antioxidáns kapacitásukat tekintve nem mutatható ki szignifikáns különbség. Ugyanakkor a parlagfűre nem allergiás egyének mintáiban több, a parlagfű pollen NAD(P)H oxidázai ellen termelődött, specifikus antitest azonosítható. Feltételezésünk szerint a parlagfűre nem allergiás egyének szérumában jelenlevő parlagfű pollen NAD(P)H oxidázai elleni specifikus antitesteknek szerepük lehet a pollen által indukált oxidatív stressz gátlásában és ezáltal a gyulladásos reakciók csökkentésében, mely új terápiás eljárások kifejlesztését eredményezhetné.Tétel Szabadon hozzáférhető Daganatellenes sejtközvetített immunválaszt módosító vegyületek azonosítása nagy áteresztőképességű szűréssel(2023) Guti, Eliza; Virág, László; Molekuláris Orvostudomány Doktori Iskola; Általános Orvostudományi Kar::Orvosi Vegytani IntézetAz emlődaganatos megbetegedések a nők körében még napjainkban is a vezető halálokok egyike. Számos terápiás eljárás elérhető a betegség kezelésére, például a HER2+ malignitás elleni anti-HER2 monoklonális antitest, a trastuzumab. A trastuzumab számos mechanizmus révén képes megbénítani a tumorsejt korlátlan burjánzását, amelyek közül az egyik az NK-sejt-függő ADCC. Mi arra kerestük a választ, hogy ez a trastuzumab-alapú rendszer fokozható vagy gátolható-e egyéb FDA által jóváhagyott gyógyszerhatóanyag hatásával, ezért kísérleteim molekulakönyvtár szűrésére alkalmas in vitro ADCC modell optimalizására és jellemzésére irányultak. A 774 FDA által engedélyezett vegyület közül HCS technikával azonosítottunk egy új ADCC-t gátló szert, a sunitinibet. A sunitinib ADCC gátló hatása több szinten mutatkozik meg. Hatását kifejti mind az ADCC rendszer tumorsejtjein, mind az azok apoptózisát indukáló NK sejteken. Eredményeim klinikai jelentősége az, hogy óvatosságra intenek a trastuzumab és a sunitinib esetleges együttes alkalmazásával kapcsolatban trastuzumab-rezisztens emlőrák esetén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mikrogravitáció hatásának vizsgálata miogén sejtkultúrákonMáthé, Nóra Beatrix; Szentandrássyné Gönczi, Mónika; Guti, Eliza; Általános Orvostudományi Kar; Általános Orvostudományi Kar::Élettani Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; A TDT elnökség által kijelölt 2 titkos bírálóAz űrkutatások folyamatos fejlődése jelentős szereppel bír mindennapi életünk számos területén, hacsak a műhold alapú időjárás-nyomonkövetésre vagy az elektronikus információáramlásra gondolunk. A világűrben tapasztalható fizikai hatások, így a mikrogravitáció is, komoly terhet jelentenek az asztronauták szervezetére, a vázizomrendszerben például leépülés figyelhető meg. A vázizom homeosztázisának fenntartása állandó mechanikai terhelés mellett valósul meg. Ezért feltételezhető, hogy a mechanoszenzitív ioncsatornáknak, valamint az izomregenerációval együtt járó intenzív citoszkeletális átrendeződésnek kiemelt szerepe lehet a vázizmokat érintő változások folyamataiban. Munkánk során célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk a mikrogravitáció in vitro miogenezisre kifejtett hatásait, és hogy ebben milyen szerepe lehet a Szeptin7 fehérjének és a mechanoszenzitív Piezo1 csatornának. A mikrogravitációt CO2-inkubátorba helyezhető RPM (Random Positioning Machine) készülékkel szimuláltuk. A miogenezis folyamatát szemléltető markerek, valamint az előzőekben említett fehérjék expressziójának változását mRNS szinten RT-qPCR-ral, míg fehérjeszinten western blot és immuncitokémiai jelöléssel követtük nyomon C2C12 sejtkultúrák 6 napos differenciálódása során. Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy a mikrogravitáció negatív hatást gyakorol a miogenezisre, amelyet a qPCR és western blot kísérletek is alátámasztottak, ugyanis a szatellita sejt (Myf5, Pax7), illetve a differenciációs (Myh4, Dezmin) markerek kifejeződésének csökkenését detektáltuk western blot technikával. Továbbá a mikroszkópos felvételeken megfigyelhető volt a miotubulusok elrendeződésének és a bennük található magok számának a változása is. Kísérleteink arra is rávilágítottak, hogy a Piezo1 mRNS expressziója csökken a miogenezis előrehaladtával, míg a western blot során ezzel ellentmondó változást tapasztaltunk. Hasonlóan, a Szeptin7 fehérje is elsősorban a korai differenciációban vehet részt, mivel a differenciáció későbbi állapotaiban mRNS expressziója lecsökken, míg a western blot során nem tapasztaltunk jelentős változást. Eredményeink alapján kijelenthetjük, hogy a fizikai terhelés hiánya nem csupán a már meglévő izomtömeg csökkenését eredményezi, hanem a miogenezis folyamatára is negatív hatást gyakorol. Ezen adatok alátámasztják kísérletes törekvéseink jelentőségét, melyek nemcsak az űrutazások során fellépő izomvesztés okainak feltérképezésében, hanem az időskori vagy betegségekkel összefüggő izomleépülés kezelésében is fontosak lehetnek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mitokondriális eredetű reakítv oxigéngyökök hatása a humán plazmacitoid dendritikus sejtek antivirális válaszairaGuti, Eliza; Pázmándi, Kitti Linda; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Immunológiai Intézet; DE--Általános Orvostudományi Kar; Sipka, Sándor; Debreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar; Belgyógyászati Klinika C épületA humán plazmacitoid dendritikus sejtek (pDS) a szervezetünk igen ritka sejtpopulációja, melyek szerepe kiemelkedő az antivirális immunválaszokban, ugyanis óriási mennyiségű I-es típusú interferon (IFN) produkcióra képes. Ismert, hogy ezen szolúbilis mediátor termelését két hullámban valósítja meg a pDS. Az első fázisban az endoszomális Toll-szerű receptor 7,9 (TLR 7,9) , míg a másodikban az előbbi receptorok aktivációjakor indukálódó citoszolikus retinsav-indukált gén-I (RIG-I) receptorok vesznek részt. Irodalmi adatok igazolják, hogy a mitokondriális reaktív oxigéngyökök (mtROS) szabályozni képesek mind az antibakteriális, mind az antivirális immunválaszokat. Ezen adatokra alapozva megvizsgáltuk a mtROS-ok potenciális reguláló hatását a pDS-ek antivirális működésére. Vizsgálataink során áramlási citometriával igazoltuk a kísérletesen indukált mtROS produkciót, a sejtek életképességét, valamint a fenotípusos változásokat. Q-PCR és ELISA módszerekkel követtük nyomon a citokin és kemokin produkciót, míg az intracelluláris fehérje kimutatást Western blottal tanulmányoztuk. Eredményeink alapján kijelenthetjük,hogy az mtROS-ok az I-es típusú IFN termelés első hullámára negatív, míg második szakaszára pozitív reguláló hatást gyakorolt.Tétel Szabadon hozzáférhető Role of Septin7 in mitochondrial dynamics and oxidative metabolism in C2C12?skeletal muscle cells(2026) Telek, Andrea; Szabó, Ivett Gabriella; Keller-Pintér, Anikó; Gönczi, Mónika; Guti, Eliza; Szabó, László; Tillmann, Brigitta; Kohler, Zoltán Márton; Juhász, László; Bai, Péter; Póliska, Szilárd; Gaál, Zsuzsanna; Csernoch, László; Fodor, JánosTétel Szabadon hozzáférhető The multitargeted receptor tyrosine kinase inhibitor sunitinib induces resistance of HER2 positive breast cancer cells to trastuzumab-mediated ADCC(2022) Guti, Eliza; Regdon, Zsolt; Sturniolo, Isotta; Kiss, Alexandra; Kovács, Katalin; Demény, Máté Ágoston; Szöőr, Árpád; Vereb, György; Szöllősi, János; Hegedűs, Csaba; Polgár, Zsuzsanna; Virág, LászlóTétel Szabadon hozzáférhető The multitargeted receptor tyrosine kinase inhibitor sunitinib induces resistance of HER2 positive breast cancer cells to trastuzumab-mediated ADCCGuti, Eliza; Regdon, Zsolt; Sturniolo, Isotta; Kiss, Alexandra; Kovács, Katalin; Demény, Máté; Szöőr, Árpád; Vereb, György; Szöllősi, János; Hegedűs, Csaba; Polgár, Zsuzsanna; Virág, László; Szöőr Árpád (1984-) (orvos); Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet -- 6; Sejtbiológiai Tanszék -- 45; ÁOK; Debreceni Egyetem