Allergiás és nem allergiás egyének szérum és könny mintáinak vizsgálata pollen eredetű reaktív oxigéngyök elimináló képességük szempontjából

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A pollen által kiváltott allergiás megbetegedések gyakorisága olyan mértékben megemelkedett az elmúlt évtizedekben, hogy az iparosodott országokban ma már népbetegségként tartják számon. Hazánkban a legjelentősebb aeroallergén növénynek számító ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) pollenszemei komplex biológiai aktivitással rendelkeznek, ugyanis hidratációjuk során a fehérjetermészetű allergének mellett, számos olyan komponenst is felszabadítanak, melyek adjuváns hatásuk révén fokozhatják az allergiás tüneteket. Ilyenek például a PALM, az adenozin, illetve különböző enzimek, többek között a ROS termeléséért felelős fehérjék, a NAD(P)H oxidázok. Ugyanakkor az is ismert, hogy nemcsak az intakt pollenszemek rendelkeznek NAD(P)H oxidáz aktivitással, hanem a pollen kivonatok is. Munkánk során a pollen kivonatok NAD(P)H oxidázainak szubsztrát felhasználását, valamint a nem allergiás és a parlagfűre allergiás donorok szérum, illetve könny mintáinak ROS elimináló képessége és antioxidáns kapacitása közötti különbségeket vizsgáltuk. A pollen kivonatok ROS termelő képességét redox-szenzitív fluoreszcens ROS indikátor, illetve in situ gél NBT esszé segítségével analizáltuk. A parlagfűre allergiás és nem allergiás önkéntesektől gyűjtött szérum-és könnyminták ROS elimináló képességét fluorimetriás, míg totál antioxidáns kapacitását kolorimetriás módszerrel határoztuk meg. A szérummintákban található parlagfű pollen NAD(P)H oxidázai ellen termelődött specifikus antitesteket Western blottal detektáltuk. A kapott eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a pollen kivonatban legalább kétféle enzim felelős a ROS termelésért, melyek közül az egyik kizárólag NADPH-t, míg a másik NADH-t és NADPH-t is használhat szubsztrátként. A nem allergiás egyének szérum, illetve könny mintái nagyobb mértékben képesek eliminálni a parlagfű pollen NAD(P)H oxidázai által termelt ROS-okat, mint az allergiás egyéneké, viszont a teljes antioxidáns kapacitásukat tekintve nem mutatható ki szignifikáns különbség. Ugyanakkor a parlagfűre nem allergiás egyének mintáiban több, a parlagfű pollen NAD(P)H oxidázai ellen termelődött, specifikus antitest azonosítható. Feltételezésünk szerint a parlagfűre nem allergiás egyének szérumában jelenlevő parlagfű pollen NAD(P)H oxidázai elleni specifikus antitesteknek szerepük lehet a pollen által indukált oxidatív stressz gátlásában és ezáltal a gyulladásos reakciók csökkentésében, mely új terápiás eljárások kifejlesztését eredményezhetné.

Leírás
Kulcsszavak
oxidatív stressz, allergia, NAD(P)H oxidáz, parlagfű
Forrás