Szerző szerinti böngészés "Gyarmati, Zsolt"
Megjelenítve 1 - 3 (Összesen 3)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tagsági jogviszonyban való jogutódlás magánjogi dilemmáiGyarmati, Zsolt; Zoványi, Nikolett; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozatom a tagsági jogviszonyokban való jogutódlás magánjogi dilemmáit vizsgálja, különös tekintettel a személyes és vagyoni elemek egymáshoz való viszonyára, illetve az azok közötti különbségekre. Elemzi a jogutódlás különböző jogcímeit és azok érvényesülését a jogi személyek eltérő szervezeti formáiban, kiemelve a forgalomképesség és a jogi személy autonómiája közötti feszültségeket. A dolgozat bemutatja a hatályos szabályozás dogmatikai problémáit, valamint a jogalkalmazás során felmerülő ellentmondásokat. Célja annak feltárása, hogy a jogutódlás miként egyeztethető össze a tagsági jogviszonyok személyes jellegével és a jogbiztonság követelményével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Furioso–North Star lófajta értékelése(2009-03-13T10:35:16Z) Gyarmati, Zsolt; Mihók, Sándor; DE--ATC--Mezőgazdaságtudományi KarVidéki, Jász- Nagykun Szolnok megyei ember lévén, gyermekkorom óta láthattam a kisvárosok, falvak utcáin gumiskocsik elé fogott, szállítási munkát végző lovakat. A kertekben is lovak végezték a talajmunkákat, lóval szántottak, boronáltak, vetettek, hengereztek. A lovak fajtájukat tekintve magyar félvér vagy félvér és hidegvérű lovak keresztezéséből származtak. A megye fedeztetőállomásain szinte mindig megtalálható volt egy-egy furioso- north star fajtájú fedezőmén. A lovasemberek előszeretettel alkalmazták ennek az őshonos fajtának a ménjeit, a fogatos lovak fedeztetésére. A mai napig is több helyen vannak felállítva furioso- north star mének a környező fedeztetőállomásokon (Kenderes, Mezőtúr, Karcag, Tiszaföldvár, Rákócifalva). Tanulmányaim során foglalkoztam szakirodalmakkal, tanórák keretein belül is hallgattam lótenyésztést. A lófajták közül leginkább a Furioso- North Star fajta kialakulásával, használhatóságával, jellemzőivel foglalkozó tanulmányokat olvasgattam. Az elméleti és gyakorlati ismereteimet felhasználva, nyilvánvaló volt számomra, hogy a furioso- north star lófajta legyen a diplomadolgozatom tárgya is. A fajtáról kevés publikáció szól, és a fajta egyedszáma is csökken. A vizsgálatom célja volt, hogy képet kapjak a jelenlegi furioso- north star populáció jelenlegi testméreteiről és a testméreteken keresztül a fajta fenotípusos homogenitása is vizsgálható. A testméretek felvételét magam végeztem a környék lótenyésztőinél, és a mezőgazdasági kiállítások alkalmával. A méréseket az előírt módon, a lovakat sima felületű kemény talajra állítva végeztem, és az egyes testméreteket többször lemértem. A többszöri mérések átlagértékét jegyeztem fel. A méretfelvételek során nem csak a ő testméreteket (bottal mért marmagasság, szalaggal mért marmagasság, övméret, szárkörméret), hanem ritkábban használt testméreteket is lemértem. A következő méretek felvételét végeztem minden kancáról: marmagasság bottal és szalaggal, övméret, szárkörméret, felkarhossz, alkarhossz, szárhossz, nyakhossz, farhossz, lábtőkörméret, csánkkörméret, marhosszúság.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Lisszaboni Szerződés hatása Magyarországra és az Európai UnióraGyarmati, Zsolt; Bartha, Ildikó; DE--Állam- és Jogtudományi KarEzen tanulmány legfőbb célja a legutóbbi uniós szerződés vívmányainak és eredményeinek vizsgálata, hogy milyen változtatásokat eszközölt az intézmények, tagállamok és az uniós polgárok életében. A dolgozat kitér az előzetesen kitűzött célokra is, és megvizsgálja, sikerült-e elérni őket, majd felvázol olyan hipotéziseket, melyek legnagyobb eséllyel lehetnek a következő nagy reformszerződés tárgyai. Az Európai Unió ugyan sok fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedben, azonban továbbra is jelen vannak a szervezet működését korábban is megnehezítő elemek. Így joggal merül fel a kérdés: elérték a jogalkotók a Lisszaboni Szerződéssel, amit predesztináltak? Viták a belpolitikáról, külpolitikáról, jogállamiságról, költségvetésről mindennaposnak számítanak, melyek oda vezettek, hogy a megerősödött euroszkepticizmus miatt már az Európai Unió létjogosultságát is vitatják bizonyos körökben. A tanulmány megállapítja, hogy az elmúlt évtizedben felmerülő új kihívások és a változó világpolitika következtében szükségessé válik egy új reformszerződés, hogy a szervezet megfelelően tudja képviselni a kontinens érdekét világszerte, ahogy azt gazdaságának mérete indokolná. A szerződés felkészítette az Uniót a szervezet kibővülésekor jelentett legnagyobb problémákra, mint a belépő keleti tagállamok, vagy a gazdasági világválság, azonban idővel újabb kihívások merültek fel, melyekre a Lisszaboni Szerződés alapján már nem biztos, hogy megfelelően tud reagálni az Unió. Az biztos, hogy a következő évtized is rengeteg változást fog eszközölni ahogy az egész világ, úgy Európa életében is.