Szerző szerinti böngészés "Hajdu, Franciska"
Megjelenítve 1 - 6 (Összesen 6)
Találat egy oldalon
Rendezési lehetőségek
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az érzelmi intelligencia szint és a transzformációs vezetési stílus összefüggésének vizsgálataHajdu, Franciska; Barizsné Hadházi, Edit; DE--Gazdaságtudományi KarDolgozatomban egy mai modern téma vizsgálataként arra keresem a választ, hogy az érzelmi intelligencia szint és a transzformációs vezetési stílus kapcsolatban állnak-e egymással. A kutatás elméleti hátterének áttekintéséhez sorba veszem a vezetés definícióit, a különböző vezetési stílusokat, az érzelmi intelligenciát, és annak fejlesztési lehetőségeit. Külön kiemelem, mit jelent egy érzelmileg intelligens vezető a mai munkaerőpiacon, és miért fontos az ő jelenlétük a szervezetben. Az elemzésemhez két független kérdőívet kapcsolok össze: az érzelmi intelligenciát jellemző kérdőívet, az AES-HU-t Kun és munkatársai (2011) magyar változatában, illetve a vezetési stílust jellemző kérdőívet, az LPI-t Kollár (2019) olvasatában. Az elemzés során három kérdésemre keresem a választ: az életkor befolyásolja-e az egyén érzelmi intelligencia szintjét; a vezetők magasabb érzelmi intelligencia szinttel rendelkeznek-e, mint a beosztottak; illetve a transzformatív vezetési stílus magasabb érzelmi intelligenciát vonz-e a vezetők körében. Eredményeimmel összefüggéseket véltem felfedezni az életkor és az érzelmi intelligencia; illetve a szakmában eltöltött évek száma és az érzelmi intelligencia között, mely eredményeket hosszabban is kifejtettem. Az életkor növekedése és a szakmában eltöltött évek száma is pozitív összefüggésben állt eredményeim alapján az érzelmi intelligenciával, ám ennek okát a fenti elemzésekkel bizonyítani nem tudtam. Azonban elképzelhetőnek tartom, hogy az életkor növekedésével és szakmai-, valamint élettapasztalat szerzése által fejlődik az érzelmi intelligencia is. A vezetők és beosztottak érzelmi intelligencia szintjének összevetésekor nem találtam különbséget a két vizsgált csoport között, így ezen felvetésem elutasításra került. A vezetési stílus elemzésénél klaszterekre bontással kezdtem az elemzést, mely jól láthatóan kirajzolta az adott stílusba tartozó vezetőket. A számomra releváns klasztert a transzformatív vezetést képviselők alkották, így az ő érzelmi intelligencia szintjüket hasonlítottam össze a további csoportokba tartozókéval. Elemzésem rámutatott arra, hogy a transzformatív vezetési stílust képviselők valóban magasabb érzelmi intelligencia szinttel jellemezhetők, mint a többiek, így az erre vonatkozó feltételezésem is elfogadásra került.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Debreceni Egyetem közgazdász és gazdaságinformatikus hallgatóinak motivációs jellemzői- előtérben a belső motivációHajdu, Franciska; Barizsné Hadházi, Edit; DE--Gazdaságtudományi KarDolgozatomban azzal foglalkozom, hogy mi ösztönzi az embereket a munkavégzésben, hiszen akkor teljesít jól egy vállalat, ha munkavállalói motiváltnak érzik magukat. A vezetők számára is örök kérdés lehet, hogyan tudják eredményesen ösztönözni az alkalmazottakat, hogy a vállalat kellően produktív legyen. Dolgozatom elején ismertetem az alapvető motivációs elméleteket, párhuzamba állítva a külső és a belső motivációs irányzatokkal. Mivel kutatásom majd a belső motivációra fog irányulni, így a szakirodalmat is ennek tükrében dolgozom fel. A különböző szakirodalmat olyan témakörök köré csoportosítom, mint a vezetők szerepe a belső motivációban, a belső motiváció fenntartása és az általam vizsgálni kívánt generáció motivációval való kapcsolata. Tudva azt, hogy a különböző generációkat eltérőképp kell ösztönözni, kutatásomat a Z generációra szűkítem, akik egyre nagyobb létszámban lépnek a munkaerőpiacra, így mindenképp érdemes erre a témára figyelmet szánni. Ez a generáció mindazonáltal könnyen vizsgálható számomra, ugyanis a jelenlegi alapszakos hallgatók a Debreceni Egyetemen ebbe a korcsoportba tartoznak. Fontosnak tartok olyan elméleteket bemutatni, mint Maslow szükséglethierarchia modellje, Herzberg kéttényezős modellje, McClelland szükségletmotivációs modellje, McGregor X-Y elmélete, a munkajellemzők modellje és Brian Tracy mai, modern elmélete. Ezek a modellek közel fél évszázadot karolnak át, bemutatva a motiváció különböző megközelítése lehetőségeit és fejlődési irányait. Visszautalva a vezetők szerepére, számukra elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek az elméletek változásaival, hiszen így tudják kiválasztani a legmegfelelőbb modellt a szervezeten belül. Kutatásomat egy már korábban megalkotott és validált kérdőív segítségével végzem, mely az Aspirációs Index rövidített változata. Ez a felmérés a belső és külső motivációs tényezők által vizsgálja az ösztönző tényezőket. A kérdések között szerepelnek olyan tényezők, mint a gazdagság, az egészség, a hírnév, személyes fejlődés, az emberi kapcsolatok vagy a külső megjelenés. A kérdőíves felmérés eredményeképpen arra keresem a választ, hogy mi motiválja a hallgatókat leginkább, tehát a külső vagy a belső motivációs tényezők-e az erősebbek. Így a válaszokból megkapom majd azt az eredményt, hogy egy Z generációhoz tartozó hallgatónak mennyire lényegesek az anyagiak, a munkatársakkal való viszony vagy a testi egészség. A vezetők szempontjából azért emelném ki a későbbiekben kifejtett eredmények ismeretét, mert az egyetemekről a munkaerőpiacra hamarosan kilépő új generáció a vállalatoknak nehézséget okozhat ösztönzés szempontjából.Tétel Szabadon hozzáférhető A Debreceni Egyetem vezetés és szervezés mesterszakos hallgatóinak tanulási motivációra irányuló vizsgálata(2023-04-10) Hajdu, Franciska; Barizsné Hadházi, Edit; Kotsis, ÁgnesThe aim of our study is to present the topic of adult learning. To do this, we first define the definitions and importance of learning in a person’s life. We then turn to the historical background and evolution of adult learning. The motivation of adult learning as a function of different motivational theories is presented. In the second half of the study, an initial research focusing on the motivation of adult learning is presented. The subjects of our research are young adults who are pursuing their master's degree in management and organization at the Faculty of Economics of the University of Debrecen. We want answers to the extent to which different factors motivate young adults in studying. With the results, we want to give an idea of how the learning motivation of the students can be characterized by both lecturers and human resource professionals working in the private sector. We intend to expand the research to a larger sample in the future.Tétel Szabadon hozzáférhető Students' assertive communication skills at University of Debrecen(2020) Hajdu, Franciska; Barizsné Hadházi, EditTétel Szabadon hozzáférhető Study on learning motivation of master's students in master's course in leadership and organizations at the University of Debrecen(2022) Hajdu, Franciska; Barizsné Hadházi, Edit; Kotsis, ÁgnesTétel Szabadon hozzáférhető Z generációs egyetemi hallgatók motivációjának vizsgálata a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar és Informatikai Kar hallgatói köréből vett mintán(2023-05-23) Hajdu, FranciskaNowadays, organizations place increasing emphasis on motivating employees, as the effectiveness of an organization is greatly influenced by the motivation level of the employees, knowing that a motivated employee can perform better and remain loyal to the organization. In order to motivate employees effectively, it is essential that managers are aware of the various incentives available. In this study, I focus primarily on intrinsic motivation, as it is increasingly proven that extrinsic motivation tools alone are not enough to achieve the desired level of motivation for employees. My overall goal is to assess the motivational characteristics of students in my environment, including the relationship between extrinsic and intrinsic motivation. In the first part of the article, I present the literature on intrinsic motivation, which presents the topic in a more and more practical way, adapting to the needs of the present age. In the following, I present my research using a shortened version of the Aspiration Index. A total of 470 people from the Faculty of Economics and Business and the Faculty of Informatics of the University of Debrecen took part in my quantitative research. For the evaluation of the results I used both descriptive and mathematical statistical methods. After analysing the answers, I concluded that intrinsic motivation has a greater impact on students than extrinsic motivation, but money is still an essential motivational tool. I thought there was a difference in the answers of men and women and students of different programs, which led me to the conclusion that the generation should not be treated according to a scheme, it is worth developing the methods and techniques of motivation considering the individual characteristics. In conclusion, I try to formulate suggestions for managers based on the conclusions drawn from the research results. Thereby I hope that the Z generation entering the labour market in the future will be motivated more effectively.